11. század

Évtizedek: 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek

A 11. század az 1001 és 1100 közötti éveket foglalja magába.

• I. (Szent) István uralkodása Magyarországon (1000–1038)
  • 1000: Az esztergomi érsekség megalapítása
  • a feudalizmus (hűbéri rendszer) és a keresztény egyházi szervezet megalapítása.
• Orseolo Péter (1038–1041)
• Aba Sámuel (1041–1044)
• Orseolo Péter (1044–1046) (másodszor)
  • 1045 – 1046: A Vata vezette pogánylázadás
• I. András (1046–1060)
  • 1055: A tihanyi bencés apátság alapítása
• Bajnok Béla (1060–1063)
• Salamon (1063–1074)
  • 1068: A besenyők betörése Magyarországra, végigpusztítják a Maros és a Szamos völgyét, végül a király a cserhalmi csatában döntő vereséget mér rájuk.
  • 1071: Nándorfehérvár és Szerém vára magyar fennhatóság alá kerül.
• I. Géza (1074–1077)
• Szent László (1077–1095)
  • 1091: I László átkel a Száván és Horvátországot a dalmát határig meghódítja. Horvátország magyar fennhatóság alá kerül.
• Könyves Kálmán (1095–)

• II. Baszileiosz alatt (976–1025) az újjáéledt Bizánci Császárság hatalma tetőpontján áll
  • 1001-1018 között: a császár befejezi a Balkán-félsziget meghódítását; 1018-ban a Bolgár Birodalom megszűnik
  • Oroszországban a görög kereszténység jut uralomra
• Boleszláv lengyel fejedelem (992-1025) befejezi a lengyel törzsek egyesítését, megvédi függetlenségét Németországgal szemben
• 1000 körül: A vikingek Leif Eriksson vezetésével kis települést hoznak létre Észak-Amerikában, Labrador környékén (→ Amerika viking felfedezése)
• 1002: Az Angliában élő dánok lemészárlása maga után vonja I. Svend dán király bosszúhadjáratát (1003)
  • Anglia 1017-re teljesen dán uralom alá kerül
• 1002-1024: II. Henrik császár. Itáliában sikerül elismertetnie a német fennhatóságot, de a lengyelekkel folytatott hosszú háborúja 1018-ban Lausitz elvesztését eredményezi. Vele kihal a 919 óta uralkodó szász dinasztia.
• 1014-1035: A dán II. (Nagy) Knut (Kanut) hatalmas északi birodalmat hoz létre, amelybe Anglián és Dánián kívül (1028-tól) Norvégia is beletartozik. Hódításai rövid életűek, de Dánia az egész középkoron át a skandináv országok legerősebbike marad.
• 1025 – II. Baszileiosz császár halála után a Bizánci Birodalom válságba jut
• 1024-1039: II. Konrád német-római császár, a Száli-dinasztia megalapítója. A lengyeleket hűbéri függésbe kényszeríti.
  • 1033-ban örökségképpen megszerzi a Burgundiai Királyságot, amely ettől fogva a 14. századig névleg a német-római birodalom tartozéka, valójában független hűbéresek kezén oszlik meg.
• 1019-1054: Bölcs Jaroszláv kijevi nagyfejedelem alatt virágkorát éli a kora feudális orosz állam
• 1035: A milánói polgárság fellázad az érsek uralma ellen. Ez tekinthető a lombardiai városi mozgalom kezdetének. A század végére a városok lerázzák püspökeik uralmát és kivívják önkormányzatukat.
• 1039-1056: III. Henrik alatt a Német-római Császárság hatalma tetőpontján
  • A sutri zsinaton (wd) (1046) véget vet a pápai trón körüli botrányoknak, és a clunyi mozgalom szellemében az egyház reformját tűzi ki célul. A reform hamarosan túlnő a császár eredeti elképzelésein.
• 1042 – a dél-itáliai normann uralom kezdete
  • A hódítás vezéralakja Guiscard Róbert, aki Bizánc elfoglalására is kísérletet tesz
• 1054 – nagy egyházszakadás
  • Kialakul a nyugati katolikus és a keleti ortodox egyház.
• 1060 körül: a török nomád kunok birtokukba veszik a kelet-európai sztyeppéket, kiszorítva onnan a besenyőket és az úzokat
• 1066 – Hastingsi csata – a normannok leigázzák Angliát → az angol-normann feudális állam megalapítása (→ Hódító Vilmos)
• 1069 – A Le Mans-i kommuna (önkormányzattal rendelkező közösség) megalakulásával kezdetét veszi a városok mozgalma Észak-Franciaországban, majd 1073-1074-ben a wormsi és kölni polgárok felkelésével a Rajna völgyében is
• 1071 – Manzikerti csata: a szeldzsuk törökök győzelme a bizánci csapatok felett
  • 1078-tól szeldzsuk-török uralom Kis-ázsiában
• 1073–1085: VII. Gergely pápasága.
  • A pápa a clunyi reformon túlmenő programmal lép fel: a világi hatalom alávetése az egyháznak
  • 1075 – Az invesztitúraharc kezdete VII. Gergely és IV. Henrik között.
  • 1077 – A Canossa-járás: IV. Henrik vezekel VII. Gergely pápa előtt
• 1081 – I. Alexiosz lesz a bizánci császár. Visszaveri a normannok, besenyők és szeldzsukok támadását, és feudális intézmények fejlesztésével megszilárdítja a birodalmát.
• 1095 – A clermonti zsinat.
• 1096 – Megindul az első keresztes hadjárat "a szentföld felszabadításáért".
  • 1099 – Az első keresztes hadjárat során elfoglalják Jeruzsálemet.

• 1088: A Bolognai Egyetem alapítása Itáliában
• Avicenna, perzsa orvos elkészíti a betegségek és okozóik osztályozását. Műve később a középkori európai orvostudomány alapja lesz.

• I. István bevezeti Magyarországon a keresztény időszámítást 1001-ben, megkoronázását követően, amelynek időpontja az új időszámlálás szerint 1000. december 25-én volt.
• 1050-1175: A román stílus legjellegzetesebb emlékei Dél- és Nyugat Európában
• A század közepén épül a pécsi székesegyház

• Felmelegedési periódus csúcspontja a Földön (a mainál 1-2 °C-kal magasabb átlaghőmérséklet) (→ Klímatörténet: Középkori meleg periódus)

Lásd még: A kereszténység kronológiája#11. század

• Hódító Vilmos, angol király
• Macbeth, skót hadvezér
• Alp Arszlán, szeldzsuk-török szultán
• Togril bég, a Nagyszeldzsuk Birodalom egyik megalapítója
• II. Baszileiosz bizánci császár (a Bizánci Birodalom virágzása)

Lásd még: Államok vezetőinek listái

• VII. (Szent) Gergely pápa
• II. Orbán pápa
• Canterburyi Szent Anzelm (1033 – 1109), teológus, filozófus

• Avicenna (980 – 1037), perzsa polihisztor

Megjegyzés: A tizenegyedik század előtti és utáni évek dőlt betűvel írva.

A Wikimédia Commons tartalmaz 11. század témájú médiaállományokat.