1562

Évszázadok: 15. század – 16. század – 17. század

Évtizedek: 1510-es évek – 1520-as évek – 1530-as évek – 1540-es évek – 1550-es évek – 1560-as évek – 1570-es évek – 1580-as évek – 1590-es évek – 1600-as évek – 1610-es évek

Évek: 1557 – 1558 – 1559 – 1560 – 1561 – 1562 – 1563 – 1564 – 1565 – 1566 – 1567

• március 1. – A wassyi mészárlással megkezdődtek a francia vallásháborúk.
• május 3. – Megnyílik az Oláh Miklós esztergomi érsek által alapított nagyszombati jezsuita kollégium 3 osztállyal.
• június 2. – A pestisjárvány áldozatává válik Magyarország 63 esztendős nádora, Nádasdy Tamás.^[1]

• 1562-ig Parajd lakói szabadon rendelkeztek a sóval, ekkor azonban állami monopólium lett.
• A Nagy György és Gyepesi Ambrus vezette székely csapatok Ákosfalva mellett verték szét Majláth Gábor nemesi csapatát. Erre János Zsigmond fejedelem Pekri Gábor és Radák László vezette lovascsapatot küldött ellenük, akik a székelyvajai út mellett ütköztek meg a felkelőkkel. A somosdi Harci réten ért véget a vajai csata, ahol János Zsigmond seregei legyőzték a székelyeket. Az elesetteket a Kerek-dombon temették el.
• Március 4-én Hadadnál győzte le Zay Ferenc és Balassa Menyhért királyi serege az erdélyieket (hadadi ütközet).
• Diódot és Algyógyot János Zsigmond ostrommal vette vissza Balassa Menyhérttől és leromboltatta.
• Magyarléta várát János Zsigmond hadai ostromolták meg, melynek során a puskapor felrobbant.
• Kisgörgénynél ugrasztotta meg János Zsigmond serege a pártütő székelyek kisebb táborát.
• Cófalva északi határában az 550 m magas Várhegyen állt Székelybánja vára, melyet a székely felkelés után büntetésből építtetett a székelyekkel a fejedelem. Lécfalván építtette fel János Zsigmond fejedelem Székelytámad várát. Székelyudvarhelyen a legyőzött székelyek megalázására pedig Székelytámadt várát 1562 és 1565 között.
• A segesvári országgyűlés után a vár piacán fejezték le a lázongó székelyek huszonhat vezetőjét. Kivégezték a Székelyvaján elfogott Székelypálfalva szülöttét, Nagy Györgyöt, aki a János Zsigmond ellen fellázadt székelyek vezére volt.
• Kézdiszentkereszt szabad lakóit a felkelésben való részvétel miatt jobbágysággal büntették.
• A felkelés egyik vezetője a muzsnai Bán András volt, melynek leverése után 44 ház lakói jobbágysorba süllyedtek.

• az év folyamán –
  • IX. Károly francia király az orléans-i rendelettel megparancsolta, hogy a cigányokat, ha két hónap leforgása alatt minden pereputtyostól (tous ceux qui s'appellent Bohémiens ou Egyptiens, leurs femmes, enfants et autres de leur suite) el nem hagyják a francia földet, „a bírák nyomban fogassák el, borotváltassák le szakállukat és hajukat s szolgáltassák valamelyik gályakapitány kezébe, kik három esztendeig tartsák őket a gályákon”.
  • Megjelenik Bécsben az első magyarra fordított katolikus katekizmus.

• október 12. – George Abbot, anglikán főpap, teológus († 1633)
• november 25. – Lope de Vega, spanyol drámaíró, költő († 1635)
• Jan Pieterszoon Sweelinck németalföldi zeneszerző († 1621)

• június 2. – Nádasdy Tamás báró, a kortársak által „fekete bég”-nek nevezett hadvezérnek, Nádasdy Ferencnek apja (* 1498)
• november 17. – Antoine de Bourbon francia arisztokrata, Navarra társuralkodója, a vallásháborúk többször pártot cserélt hadvezére (* 1518)
• december 19. – Jacques d’Albon de Saint-André Fronsac márkija, Montrond-les-Bains és Saint-André d'Apchon hűbérura, Franciaország marsallja volt (* 1505)

A Wikimédia Commons tartalmaz 1562 témájú médiaállományokat.