1880 az irodalomban

Az 1880. év az irodalomban.

• Herman Bang dán író regénye: Haabløse Slægter (Reménytelen nemzedékek)^[1]
• Fjodor Dosztojevszkij utolsó nagyszabású regénye: A Karamazov testvérek (Братья Карамазовы), 1879–1880, folytatásokban
• Theodor Fontane német író regénye: L'Adultera (A házasságtörő nő); folytatásokban: 1879–1880, könyv alakban: 1882
• Jens Peter Jacobsen dán író fő műve: Niels Lyhne, „a századvég Werthere, az elernyedt, fáradt szomorúság tökéletes kifejezője.”^[2]
• Alexander Kielland norvég író regénye: Garman og Worse (Garman és Worse)
• Conrad Ferdinand Meyer híres novellája Thomas Becketről: Der Heilige (A szent)^[3]
• Mihail Szaltikov-Scsedrin orosz író fő műve: A Galavljov család (Господа Головлёвы)
• Giovanni Verga olasz író novelláskötete: Vita dei campi (A mezők élete), benne a Parasztbecsület (Cavalleria rusticana), melyből Mascagni készített operát^[4]
• Jules Verne: A gőzház [Az Acélelefánt] (La Maison a vapeur)
• Lewis Wallace Ben-Hur: A Tale of the Christ (Ben-Hur; Egy történet Krisztusról); a regényt többször megfilmesítették
• Émile Zola: Nana
• Les Soirées de Médan (Médani esték): a hat francia író egy-egy novelláját tartalmazó kötetben jelenik meg először Guy de Maupassant híres novellája, a Gömböc (Boule de Suif)

• Victorien Sardou (Émile de Najac-kal közösen írt) vígjátéka: Váljunk el (Divorçons!)

• Arany Jánostól megjelenik
  • Arisztophanész összes vígjátékainak fordítása: Aristophanes vígjátékai (három kötet)
  • Tengeri-hántás című verse (Árvízkönyv, szerk. Szász Károly)
• Gozsdu Elek regénye: Az arany hajú asszony
• Madách Imre összes művei (három kötet). Az író több jelentős drámája, köztük A civilizátor és a Mózes kéziratban maradt és csak ebben a kiadásban látott először napvilágot^[5]
• Csiky Gergely korabeli témájú színdarabjait nagy sikerrel mutatja be a Nemzeti Színház:
  • január – A proletárok, színmű négy felvonásban. Ezzel nálunk is megszületik az ún. társadalmi dráma műfaja. (Az 1950-es évek elején Ingyenélők, később Mákvirágok címen játszották a darabot.)
  • október – Mukányi, vígjáték négy felvonásban
• Sophokles tragédiái, Csiky Gergely fordításában

• január 10. – Manuel Azaña nemzeti irodalmi díjas spanyol író, politikus († 1940)
• január 12. – Lengyel Menyhért író, publicista, színműíró, forgatókönyvíró († 1974)
• március 30. – Seán O’Casey ír drámaíró, memoárszerző († 1964)
• május 21. – Tudor Arghezi román költő, prózaíró, műfordító, publicista († 1967)
• június 10. – Kaffka Margit író, költő († 1918)
• június 17. – Carl Van Vechten amerikai író és fényképész († 1964)
• augusztus 22. – Bíró Lajos író, forgatókönyvíró († 1948)
• augusztus 23. – Alekszandr Grin, a mágikus realizmus egyik első képviselője († 1932)
• augusztus 26. – Guillaume Apollinaire francia költő, író, kritikus († 1918)
• október 26. – Andrej Belij orosz író, költő, antropozófus, a szimbolizmus jelentős képviselője az orosz irodalomban († 1934)
• október 28. – Hatvany Lajos író, kritikus, lapszerkesztő, mecénás († 1961)
• november 5. – Mihail Sadoveanu román író, politikus († 1961)
• november 6. – Robert Musil osztrák író, esszéíró, matematikus, filozófus és színikritikus († 1942)
• november 28. – Alekszandr Blok orosz költő, drámaíró, az orosz szimbolizmus meghatározó alkotója († 1921)

• március 25. – Ludmilla Assing német írónő (* 1827)
• május 8. – Gustave Flaubert francia író, a lélektani regény egyik legnagyobb mestere (* 1821)
• december 22.– George Eliot angol írónő (* 1819)