624
624 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 624 |
Ab urbe condita | 1377 |
Bahái naptár | -1220 – -1219 |
Berber naptár | 1574 |
Bizánci naptár | 6132 – 6133 |
Buddhista naptár | 1168 |
Burmai naptár | -14 |
Dzsucse-naptár | N/A |
Etióp naptár | 616 – 617 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 679 – 680 |
Shaka Samvat | 546 – 547 |
Holocén naptár | 10624 |
Iráni naptár | 2 – 3 |
Japán naptár | 1284 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 3320–3321 |
Kopt naptár | 340 – 341 |
Koreai naptár | 2957 |
Muszlim naptár | 2 – 3 |
Szeleukida naptár | 935–936 |
Örmény naptár | 73 ԹՎ ՀԳ |
Thai szoláris naptár | 1167 |
Zsidó naptár | 4384 – 4385 |
Évszázadok: 6. század – 7. század – 8. század
Évtizedek: 570-es évek – 580-as évek – 590-es évek – 600-as évek – 610-es évek – 620-as évek – 630-as évek – 640-es évek – 650-es évek – 660-as évek – 670-es évek
Évek: 619 – 620 – 621 – 622 – 623 – 624 – 625 – 626 – 627 – 628 – 629
Események
[szerkesztés]Bizánci Birodalom
[szerkesztés]- Hérakleiosz császár ismét békét ajánl II. Huszrau szászánida sahnak, amit az visszautasít. A császár maga vezeti a perzsák elleni hadjáratot, betörve Örményországba. Az Araxész folyó mentén haladva elpusztítja Perzsa-Örményország székhelyét, Dvint és elfoglalja Nahicsevánt. Ezután elpusztítja a zoroasztriánus vallás három szent tűztemploma közül az egyiket, Adu Gusnapszot, majd visszavonul telelni a kaukázusi Albaniába.
- Huszrau visszavonja kis-ázsiai csapatait és összesen három hadsereget küld Hérakleiosz ellen, azzal a céllal hogy körbefogja és csapdába zárja.
- A vizigótok az utolsó, bizánci kézen maradt dél-ibériai városokat is elfoglalják, így Spania tartományuk megszűnik létezni. Csak a Baleári-szigetek maradnak bizánci fennhatóság alatt.
Európa
[szerkesztés]- Meghal Rædwald, Kelet-Anglia nagy tekintélyű királya, bretwaldája. Utóda fia, Eorpwald.
- Meghal Mellitus, Canterbury érseke. Utóda Justus.
Arábia
[szerkesztés]- A mekkai Kurajs törzs 900 fős sereget küld a karavánjait fosztogató Mohamed próféta ellen. A badri csatában a harmadannyian lévő muszlimok megfutamítják a mekkaiakat és a Kurajs tekintélye megrendül.
Kína
[szerkesztés]- Ou-jang Hszün neves kalligráfus befejezi a Jiven lejcsü ("Irodalmi szöveggyűjtemény témák szerint") enciklopédiát.
- Tang Kao-cu császár elsőszülött fiát és trónörökösét, Li Csien-csenget megvádolják, hogy Jang Ven-kan tartományi kormányzóval felkelést szervez. A császár letartóztatja a fiát, mire Jang fellázad. Kao-cu másik fiát, Li-Si-mint (bátyja riválisát) küldi a lázadás leverésére és megígéri neki hogy ő lesz a trónörökös. Később azonban meggondolja magát és Li Csien-cseng visszanyeri a bizalmát. Jangot katonái meggyilkolják. Li Si-min megbetegszik és azzal vádolja bátyját, hogy meg akarta mérgezni.
Születések
[szerkesztés]- Vu Cö-tien, az egyetlen kínai császárnő
- Abdalláh ibn al-Zubajr, mekkai kalifa
- Al-Haszan ibn Ali, Mohamed unokája, a síiták második imámja
- III. Jazdagird, az utolsó Szászánida sah
- Szent Adamnan, apát, történetíró
Halálozások
[szerkesztés]- Amr ibn Hisám, pogány mekkai vezető, Mohamed ellensége
- Mellitus, canterburyi érsek
- Abú Lahab, Mohamed nagybátyja
- Rædwald, kelet-angliai király
- Rukajja bint Muhammad, Mohamed lánya
Kapcsolódó cikkek
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 624 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.