Ordacsehi

Ordacsehi
Szent Vendel szobra a római katolikus templom tornyával
Ordacsehi címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Somogy
Járás	Fonyódi
Jogállás	község
Polgármester	Horváth Gyula (független)[1]
Irányítószám	8635
Körzethívószám	85
Népesség
Teljes népesség	749 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	32,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	22,56 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 44′ 31″, k. h. 17° 37′ 24″46.741811111111, 17.62331944444446.741811°N 17.623319°EKoordináták: é. sz. 46° 44′ 31″, k. h. 17° 37′ 24″46.741811111111, 17.62331944444446.741811°N 17.623319°E
Ordacsehi Pozíció Somogy vármegye térképén
Ordacsehi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ordacsehi témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ordacsehi egy község Somogy vármegyében, a Fonyódi járásban.

Balatonboglártól délnyugatra, Fonyódtól keletre található, a 7-es főútnak a két város közti szakaszáról leágazva közelíthető meg, a 67 101-es számú mellékúton. Területén áthalad az M7-es autópálya, aminek a faluba külön lehajtója is van; külterületeinek délkeleti részén egy rövid szakaszon áthalad a 6711-es út is, de lakott területeket ott nem érint.

Szőlő- és borgazdasági szempontból a település a Balatonboglári borvidék részét képezi.^[3]

A mai település 1939-ben jött létre Orda és Csehi (Balatoncsehi) egyesítésével.

Orda neve az ősi török eredetű ordu szóból ered, jelentése királyi szállás / tábor, míg Csehi neve a cseh népnévből származik. Orda első írásos említése 1230-ból, Csehié 1333-ból maradt fenn. Ekkor már mindkét falu plébániás hely volt. A török időkben két vár is állt a közelben: a Kisvár és a Zardavár, ezek a törökök kiűzése után újra benépesültek. Csehi templomát 1763-ban építtette a Bosnyák család, majd 1832-ben késő barokk stílusban átépítették. A 19. századi vízrendezés során az addig a Balaton partján álló települések távolabb kerültek a parttól.

Az 1939-es egyesítéskor számos vita zajlott az új település nevéről. Először Balatoncsehi, majd Csehiorda lett, és csak a második világháború után kapta meg a mai Ordacsehi elnevezést. 1970-ben egy addig Ordacsehihez tartozó 500 méteres Balaton-parti szakaszt Fonyód és Balatonboglár osztott fel egymás között.

Lakói sokáig főként mezőgazdaságból éltek, de mára az állattenyésztés szinte teljesen megszűnt, és a növénytermesztés is csak keveseknek biztosít megélhetést. A többség a környező falvakban és városokban nyújtott turisztikai szolgáltatásokból él, Ordacsehi lassan alvó- és üdülőfaluvá változik.^[4]

• 1990–1994: Horváth Gyula (független)^[5]
• 1994–1996: Márton László (független)^[6]
• 1996–1998: Horváth Gyula (független)^[7]
• 1998–2002: Kiss Miklós (független)^[8]
• 2002–2006: Kiss Miklós (független)^[9]
• 2006–2008: Kiss Miklós (független)^[10]
• 2008–2010: Kiss Miklós (független)^[11]
• 2010–2014: Kiss Miklós (független)^[12]
• 2014–2017: Márton László (független)^[13]
• 2018–2019: Horváth Gyula (független)^[14][15]
• 2019–2024: Horváth Gyula (független)^[16]
• 2024– : Horváth Gyula (független)^[1]

A településen a rendszerváltás óta háromszor tartottak már időközi polgármester-választást, az 1994–1998-as, a 2006–2010-es és a 2014–2019-es önkormányzati ciklusban. Az első időközi választás 1996. június 30-án zajlott,^[7][17] az 1994-ben megválasztott faluvezető lemondása miatt. 2008. június 1-jén újabb időközi választást kellett tartani,^[11] aminek oka ezúttal is az előző polgármester lemondása volt.^[18] Ugyancsak időközi polgármester-választást kellett tartani 2018. január 7-én is,^[14] mert a korábbi településvezető az előző év őszén elhunyt.^[19][15]

A 2018 óta hivatalban lévő faluvezető feltehetőleg nem azonos azzal, aki azonos néven az 1990-es években irányította a települést, mivel utóbbit egy sajtóhír nyugdíjas postásként,^[7] előbbit pedig egy másik forrás nyugdíjas rendőrként^[15] említi.

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,2%-a magyarnak, 1,7% cigánynak, 6,9% németnek, 0,7% románnak, 0,2% szerbnek mondta magát (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,6%, református 6,8%, evangélikus 2%, felekezet nélküli 8,6% (16,8% nem nyilatkozott).^[20]

2022-ben a lakosság 83,5%-a vallotta magát magyarnak, 3,8% németnek, 0,5% cigánynak, 0,1% románnak, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,5% volt római katolikus, 5,9% református, 1% evangélikus, 0,1% ortodox, 0,9% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 9% felekezeten kívüli (38,6% nem válaszolt).^[21]

• Késő barokk Szent Vendel-templom (Balatoncsehi). Az eredeti templomot a felsőpataki Bosnyák család építtette 1763-ban, 1832-ben nyerte el mai formáját. A nyugati homlokzaton egy elfalazott fülke mögött 1778-ból származó kriptalejárat található, ennek felirata: „FELSŐPATAKI BOSNYÁK CSALÁD SÍRBOLTJA”.^[22]
• Szent Vendel-szobor (Balatoncsehi) (műemlék, 1836)^[23]
• Ordacsehi kisvár (Orda) maradványai. „Ordacsehi mellett a Kisvári dűlőben, a legelőn még ma is jól láthatók egy kisebb erődítmény néhol 1 m magas maradványai. Az eredetileg palánkkal övezett várban egy négy saroktornyos téglaépítmény, castellum (?) állt. A várból – az 1984-ben folytatott turkálások, beásások révén – nagy számban kerültek elő jellegzetes XVI. századi fazék, bögre, kályhaszem töredékek” (Kanyar József)
• Csehivölgyi pincevendéglő, a borút állomása^[4]
• Hagyományosan az Ordacsehiben termesztett csabagyöngye szőlőből készül Európa első újbora.^[24][25]

• Kirándulástervező
• A történelmi Magyarország várai
• Európai borutak portál^{[halott link]}