Beleznay Antal

Beleznay Antal
Született	1857. január 23. 1859. január 23.[1] Jászberény
Elhunyt	1915. szeptember 26. (58 évesen)[1] Nagyvárad
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	zeneszerző karmester tanár
A Wikimédia Commons tartalmaz Beleznay Antal témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Beleznay Antal (Jászberény, 1857. január 13. – Budapest, 1915. szeptember 26.) magyar karnagy, zeneszerző, polgári iskolai tanár.

Beleznay Antal, Jászberény főkántora és Szele Johanna fiaként született. Elemi iskolába és gimnáziumba szülővárosában járt. Zenei tehetségét édesapjától örökölte, Jászberényben Riszner József és Bastl József karmesterektől tanult. Egerben szerezte tanítói oklevelét, az 1870-es évektől szülővárosában tanított. 1888-ban került Jászberényből Nagyváradra, ahol polgári iskolai énektanár és 1897-től haláláig székesegyházi karnagy volt. Az ő általa 1878-ban újjászervezett jászberényi dalkörrel (Palotásy Dalárda) 1880-ban elnyerte a kolozsvári ezüst babérkoszorút. 1884-ben a miskolci országos dalosversenyen és az 1886. augusztus 11 és 15. közötti pécsi országos dalünnepen is részt vettek, utóbbin Beleznay már Riszner Józseffel együtt vezette a dalosokot. Végül 1894-ben vált meg a kórustól. Megzenésítette Endrődi Sándor kuruc dalait és több más magyar költő verseit. Ezen kívül két misét és néhány egyházi művet, valamint zongoraműveket és kórusműveket is írt. Dalai: A lehulló csillagok; Sárga dinnye levele; Sóhajtva nézek az égre; Két gyöngye van a falunak; Költözik a darumadár stb. Összeállított egy iskolai énekgyűjteményt, amely többször is kiadtak, ezen kívül az alap- és középfokú ének- és zeneoktatásban fontos tankönyveket és más segédkönyveket írt és szerkesztett. Tiszteletére 1915 januárjában országos Beleznay-ünnepségeket tartottak.

Jászberényben utca viseli a nevét, szülőháza (Bercsényi utca 33.) homlokzatán emléktáblát állíttatott a Jászberényi Keresztény Nőegylet.

• Gyakorlati énektan (Nagyvárad, 1888)
• 20. századi magyar zene. (Nagyvárad [folyóirat], 1900)
• Gyermekdalok elemi leányiskolák számára. (Budapest, 1900)
• Gyakorlati énektan. Elméleti részekkel és dalokkal. Polgári és felsőbb leányiskolák számára. 1–2. rész. (Budapest, 1903; 5. kiadás 1912; 6. kiadás 1920; az 1. rész átdolgozott 3. kiadása 1908; a 2. rész átdolgozott 2. kiadása 1908)

• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969
• Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-
• Nagy Márton: Régi idők — régi emberek. Nagyvárad, 1925. 24–30. old.
• Muhoray György: RÉSZLETEK A PALOTÁSY JÁNOS VEGYESKAR TÖRTÉNETÉBŐL Jászsági Évkönyv 2002
• Beleznay Antal Archiválva 2015. április 14-i dátummal a Wayback Machine-ben Névpont

• Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Bp., Zeneműkiadó, 1983-1985
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932
• Katolikus lexikon. Szerk. Bangha Béla. Bp., Magyar Kultúra, 1931-1933
• Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szerk. Dr. Kikli Tivadar. Szeged, Bába és társai Kft, 1999
• Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918
• Leszler József: Nótakedvelőknek. Bp., Zeneműkiadó, 1986
• A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Bp., Havas Ödön, 1936
• Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919.; Bp., Kassák Kiadó, 1999-
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub

1. ↑ ^{a b} http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/01437.htm, Beleznay Antal, 2017. október 9.