Boszorkányszombat
.jpg)
A boszorkányszombat (röviden: szombat, szabbat vagy sabbat) azon személyek – rendszerint éjjeli – rituális összejövetele, akik boszorkánysággal foglalkoznak.
A szombat szó a héber 7. napot jelölő sabbat szóból származik. A középkori világ a zsidók és eretnekek elleni rosszindulatában a boszorkányok gyülekezését szabbatnak, gyülekezési helyeit pedig gyakran zsinagógának nevezte.[1][2]
Leírás
[szerkesztés]A szabbat az ördögnek kijáró tiszteletadással és az új boszorkányok felavatásával kezdődött, amit lakoma és tánc követett, majd nagyszabású szexuális orgiába torkollott. Az ördög „személyesen” jelent meg a fontos Szabbatokon olyan férfi képében, aki valószínűleg örökölte e szerep alakításának jogát, és ördögarcot ábrázoló maszkot viselt a hátán, egy állatfarok fölött. Ezt minden jelenlévő megcsókolta, mielőtt a nők közül néhányan közösültek a szarvból készített műfallosszal felszerelt férfival. [3]
A párizsi Nemzeti Könyvtárban fennmaradt metszeteken bizarr, sőt visszataszító jelenetek szerepelnek a szabbat címszó alatt. [4]
A szexuális mágia mindig jelentős szerepet játszott a boszorkányság szertartásaiban. A kereszténység aggályoskodása a szexualitással szemben csak ösztönözte a pogány vallásokhoz húzó boszorkányokat az elmerülésre a „hús vétkeiben”. [3]
Dátumok
[szerkesztés]A boszorkányok éve – a kelta tradíciónak megfelelően – november elsején kezdődik, és négy évszakra oszlik. Minden évszakban két nagyszombat van, amelyek közül az egyiket az évszak születésekor, a másikat pedig a közepe táján tartják. A középkori nagyszombatok általában valamilyen pogány eredetű ünnephez kapcsolódtak. A nyolc nagyszombaton kívül kisebb összejöveteleket is tartanak, ezeket esbat-nak nevezik.
Az egyes nagyszombatok:
- Samhain : október 31-én éjjel kezdődik a boszorkányok újéve. Az ünnep naplemente után veszi kezdetét, éjfélkor éri el csúcspontját és hajnalban fejeződik be. [5] A Halloween, a mindenszentek előestéje ma is őrzi az ősi pogány ünnep maradványait.
- Yule (Jul) : A decemberi téli napforduló ünnepe, ekkor köszöntik a boszorkányok az újjászülető Napot. [5]
- Imbolc : fényfesztivál február 2-án, ősi kelta megfelelője Imbolc vagy Oimelc nevű tűzünnep. A növekvő fény, a rituális megtisztulás és a szűz istennő ünnepe.[5] A korai kereszténység erre a pogány ünnepre tette a Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét.
- Osztara : március 19 és 21-én között, a tavaszi napéjegyenlőség ünnepe, a termékenység fesztiválja
- Beltane vagy Walpurgis-éj : május 1. előestéjén. Évszakkezdő tűzünnep. A legnagyobb és legismertebb boszorkányszombat. Ez a szexualitás, a nemzés, a tavasz, a lombok és virágok ünnepe. [5]
- Litha : nyári napforduló június 21-én. A boszorkányok nagy tüzet gyújtanak egy erdei tisztás közepén, azt körültáncolva ünneplik a nyarat és a termékenységet. [5]
- Lughnasad / Lammas : augusztus 1-jén. E szabbat hátterében az aratás, a betakarítás és az új kenyér ősi pogány ünnepe áll, amelyet a boszorkányok kiegészítettek a termékeny Földanya és a gabonaistennő tiszteletére összeállított mágikus szertartásokkal. [5]
- Mabon : az őszi napéjegyenlőség ünnepe. A boszorkányok évének utolsó nagy összejövetele. Ez a gyümölcsök ünnepe, valamint a háromszor három múzsáé (a megháromszorozott istennőhármasságé) , akik megtermékenyítik az emberi szellemet, hogy az szintén gyümölcsöket hozzon. [5]
Ennek a nyolc ünnepnek a jelképe az a nyolcágú csillag, nyolc részre osztott kör vagy nyolcküllőjű kerék, amely a holdsarló és a pentagram (ötágú csillag) mellett a modern boszorkányok egyik legfontosabb mágikus emblémája. [5]
Történelem
[szerkesztés]
A hellenizmus óta van tudomásunk arról, hogy bizonyos varázslók rendszeresen rituális összejöveteleket rendeznek, amelyeket szabbat-nak neveznek.[4] Később, a középkorban a szabbat választ jelentett arra az elutasításra és megvetésre, amelyet a keresztények tanúsítottak az orgiasztikus szertartások, bacchanáliák, szaturnáliák hagyományával szemben, tehát mindazzal szemben, amit manapság az ún. karneváli hagyományok körébe sorolunk.[4]
A 9. századi bencés szerzetes, Réginon de Prüm a De ecclesiasticis disciplinis című munkájában azt ajánlja, hogy az emberek kutassák fel, hogy vannak-e olyan nők, akik azt állítják, hogy démonok gyülekezeteire járnak, és ha vannak ilyenek, űzzék el őket egyházközségükből.[6]
Tudjuk, hogy voltak boszorkányszombatok szerte Európában, Lotharingiában, Németországban, Németalföldön, Angliában, Spanyolországban, Oroszországban. [4] Az újkori egyik legismertebb és leginkább látogatott gyűlés kétségkívül a Harz-hegységben található Brocken volt.[6] Az ősi hagyomány emlékére ide, Schierke környékére helyezte Goethe Faust-jának boszorkányszombatját. [6]
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- ↑ Michéle Curcio: Parapszichológia A-Z: Michéle Curcio: Parapszichológia A-tól Z-ig, Arkánum Kiadó, 1991, Budapest
- ↑ Grillot de Givry: Boszorkányság: Grillot de Givry: Boszorkányság, mágia és alkímia, Hermit Könyvkiadó, Budapest
- ↑ Természetfölötti jelenségek atlasza: Derek és Julia Parker: Természetfölötti jelenségek atlasza, Kossuth Nyomda, 1991, Budapest
- ↑ Yliaster Daleth: Mágia:
További információk
[szerkesztés]- Carlo Ginzburg: Éjszakai történet. A boszorkányszombat megfejtése; ford. Gál Judit; Európa, Bp., 2003