Dizsér
Dizsér (Dijir) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Bihar |
Község | Érábrány |
Rang | falu |
Községközpont | Érábrány |
Irányítószám | 417007 |
SIRUTA-kód | 27105 |
Népesség | |
Népesség | 259 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 3 [1] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 20′ 57″, k. h. 22° 27′ 49″47.349035°N 22.463520°EKoordináták: é. sz. 47° 20′ 57″, k. h. 22° 27′ 49″47.349035°N 22.463520°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Dizsér (Dijir), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Margittától keletre, a Csorgó-patak mellett, Lüki keleti szomszédjában fekvő település.
Története
[szerkesztés]Dizsér nevét 1410-ben említette először oklevél Dizer néven. 1422: p. volahalis
1422-ben a Csáky-levéltár oklevelében "Dyser poss. wolachalis" körülírással van említve.
A falu birtokosai elejétől fogva a Csákyak voltak, az 1900-as évek elején pedig Bobovszky Lajos volt a nagyobb birtokosa.
1910-ben 546 lakosából 132 magyar, 408 román volt. Ebből 74 római katolikus, 394 görögkatolikus, 51 református volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Margittai járásához tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görögkatolikus temploma - 1854-ben épült.
Források
[szerkesztés]- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro