Dzsunnin japán császár

Dzsunnin
Japán császára
Dzsunnin császár
ElődjeKóken japán császárnő
UtódjaKóken japán császárnő
KorszakTenpjó-hódzsi
Életrajzi adatok
Uralkodóházjapán császári ház
Született733
Elhunyt770
Awaji Province
NyughelyeAvadzsi no miszaszagi (Avadzsi, Hjógo prefektúra)
ÉdesapjaToneri
ÉdesanyjaTagima no Yamashiro
Testvére(i)
  • Mihara-ō
  • Atsumi-ō
  • Ikeda-ō
  • Fune-no-ō
HázastársaAwata no Morone
GyermekeiAbe-naishinnō
SablonWikidataSegítség

Dzsunnin japán császár (淳仁天皇; Hepburn: Junnin-tennō?) Japán 47.[1] császára a hagyományos öröklési rend szerint.[2] Toneri herceg hetedik fia, és Temmu császár unokája, uralkodása 758-tól 764-ig tartott.[3]

Általános tudnivalók

[szerkesztés]

Trónra kerülése előtt a neve (imina) Ōi-shinnō (Ōi-no-ō) volt. Ő volt a hetedik fia Toneri hercegnek, aki Temmu császár fia volt. Habár hároméves korában apja elhunyt, nem adatott neki semmilyen udvari tisztség vagy cím. A régebbi japán dokumentumokban gyakran Haiteiként (廃帝), azaz trónra nem került uralkodóként is megemlítik. A halála utáni „Dzsunnin császár” nevet Meidzsi császár adta neki ezer évvel később.

Trónra kerülése és uralkodása

[szerkesztés]

757-ben Kóken császárnő, a harmad-unokatestvére jelölte ki őt koronahercegnek Funado herceg helyett, akit Sómu császár akarata szerint jelöltek ki a helyére. Kóken-tennó uralkodásának a tizedik évében (称徳天皇十年), 758. december 7-én (Tenpjó-sóhó 2, 8. hó 1. napján) a császárnő lemondott a trónról, és az öröklés (szenszo) továbbszállt örökbefogadott fiára. Azt mondják, nem sokkal ezután Dzsinmu császár lépett a trónra (szokui). 760-ban (Tenpjó-hódzsi 4-ben) új érmék kerültek forgalomba; a Mannen Ten-hó szavakat hordozó réz-, a Teihei Genhó szavakat hordozó ezüst- és a Kaiki sóhó szavakat hordozó aranyérmék.

Dzsunnin uralkodásának éveit (758–765) magában foglalja egy korszaknév,vagy nengó. Tenpjó-hódzsi Dzsunninnek látszólagosan kevés hatalma volt, és inkább névleges uralkodó volt. 764-ben, hat évvel Kóken császárnő lemondása után, az egykori császárnő visszakövetelte a trónt a Fudzsivara no Nakamaro-lázadás idején, Dzsunnint lemondásra kényszerítve.

Halála és mauzóleuma

[szerkesztés]

765. november 10-én (Tenpjó-dzsingo 1, 10. hónap 23. napján) az egykori császár száműzetésben hunyt el. Dzsunnin sírjának a helyszíne ismeretlen, és hagyományosan egy avadzsi (egykor saját prefektúrának számított, de ma már beleolvadt Hjógo prefekturába) sintó szentély emlékműben (miszaszagi) adnak neki tiszteletet. A Császári Udvartartási Ügynökség ezt a helyet tartja számon Dzsunnin mauzóleumaként; hivatalosan Avadzsi no miszaszaginak hívják.

Habár Dzsunnin gyakorlatilag császár volt, a tizenkilencedik század végéig nem volt felsorolva a japán császárok listáján. 1870-ben Meidzsi császár felruházta a halála utáni nevével és címével, amiről Dzsunnin császár ismert. A helyét a hagyományos öröklődésben körülbelül egy időben ismerték el a Kóbun és Csukjo császárról kinyilvánított közleményekkel.

Kugjó

[szerkesztés]

A kugjó összefoglaló név, amelyet arra a néhány legnagyobb hatalmú férfira értenek, akik a japán császári udvar tagjai voltak a Meidzsi előtti korszakokban. Általánosságba véve ebbe az elit csoportba három vagy négy férfi tartozott akkoriban, ők voltak azok az örökös udvaroncok, akiknek a tapasztalataik és a hátterük az életpályájuk csúcsához vezette volna őket. Dzsunnin uralkodása alatt ebbe a Daidzsó-kanból származó csoportba az alábbiak tartoztak:

  • Taisi, Fudzsivara Osikacu, Emi no Osikacuként is ismert (恵美押勝, hivatalosan Fudzsivara no Nakamaro 藤原仲麻呂);
  • Tajhó, Fudzsivara Osikacu;
  • Daidzsó-daidzsin, Fudzsivara Osikacu;
  • Szadaidzsin, Fudzsivara no Tojonari (藤原豊成);
  • Udaidzsin, Fudzsivara no Tojonari (藤原豊成);
  • Naidaidzsin (nem nevezték ki);
  • Dainagon.

Hitvesei és gyermekei

[szerkesztés]
  • Avata no Morone (粟田諸姉), Fudzsivara no Majori özvegye, Fudzsivara no Nakamaro elsőszülött fia
  • Ismeretlen nő
  • Jamao hercegnő (山於女王), Isze szentélyben Szaió 758-765

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. -天皇陵-淳仁天皇 淡路陵(じゅんにんてんのう あわじのみささぎ). www.kunaicho.go.jp. (Hozzáférés: 2016. május 8.)
  2. Ponsonby-Fane, Richard. (1959). The Imperial House of Japan, 59. o.
  3. Brown, Delmer et al. (1979). Gukanshō,  275 o.; Varley, H. Paul. (1980). Jinnō Shōtōki.  143-144 o.; Titsingh, Isaac. (1834). Annales des empereurs du japon,  75–78. o.', 75 o., a Google Bookson

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Japán császárok családfája


Előző uralkodó:
Kóken japán császárnő
Következő uralkodó:
Kóken japán császárnő

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Emperor Junnin című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.