Erdélyi vajda

Erdélyi vajda
A Magyar Királyság címere
Utolsó Báthory Zsigmond vajda 1581 – 1586
Adatok
Megszólítás	Őfensége
Regnálás kezdete	1003
Regnálás vége	1586
Utód	Erdélyi fejedelem
Sablon • Wikidata • Segítség

Az erdélyi vajda a középkori Magyarország különleges területi hatalommal felruházott tisztségviselője volt. Erdély felett a királyt helyettesítő széles jogkörrel rendelkezett. Szélesebbel mint a nádor, akinek az ő területe felett nem is volt hatásköre. Hadat is gyűjthetett veszély esetén előzetes királyi engedély nélkül, amit területének a központtól való távolsága indokolt. Területén az ispánok neki tartoztak engedelmességgel, nem a királynak.^[forrás?] Nagy Károly közigazgatási rendszerében az őrgróf feleltethető meg neki. Magyarországon még a bánok rendelkeztek hasonló jogkörrel.

A tisztség kialakulásában azonban minden bizonnyal szerepet játszott az államalapítás előtti gyula méltóság, különös tekintettel annak hadvezéri szerepére, aminek szláv fordítása a vajda/vojevod szó.^[1]

Az erdélyi vajda cím azonban valószínűleg közvetlenül a gyulafehérvári ispán címéből alakult ki. A 13. század elején feltűnnek az oklevelekben Fehér, Torda, Küküllő és Hunyad megyék, de ispánjaikról nincs szó bennük. Ezeket a megyéket feltehetőleg a gyulafehérvári ispán igazgatta. A vajda cím (princeps) formában (amely azonos a későbbi erdélyi fejedelem címével) először 1111-ben, Könyves Kálmán egyik oklevelében tűnik fel, Mercurius princeps Ultrasilvanus alakban. Makkai László szerint ez kapcsolatba hozható egy 1097-es oklevéllel, melyben Vincurius comes Bellegratae szerepel. „A vajda és a gyulafehérvári ispán egyszerre, mint két külön személy nem fordulnak elő, a két tisztség azonossága tehát ebben is igazolást nyer.” A „vajda” szó csak egy 1199-es oklevélben tűnik fel először.^[2] Az erdélyi vajda a 13. századig csak Délerdélyt kormányozta, hatásköre csak e század végére terjedt ki a teljes földrajzi Erdélyre, az Anjou-korban már jóval túlterjed Erdély földrajzi határain. Laczkfi Dénes vajda hatásköre 1366-ban túlnyúlt a Tiszán, északon Zemplénig terjedt.

1. ↑ Györffy György: István király és műve. 2. kiadás. Budapest: Gondolat. 1983. ISBN 963 281 221 2  
2. ↑ Fügedi, Erik. Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető Könyvkiadó, 52. o. (1986). ISBN 963-14-0582-6 
3. ↑ Markó, László. A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Magyar Könyvklub (2000). ISBN 963 547 085 1 
4. ↑ Fügedi, Erik. Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető Könyvkiadó, 206. o. (1986). ISBN 963-14-0582-6 
5. ↑ szerk.: Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc: Lackfi, Korai magyar történeti lexikon (9-14- század). Akadémiai Kiadó, Budapest (1994). ISBN 963-05-6722-9 
6. ↑ Bertényi Iván. A nemesség. Egyházi társadalom., Magyarország az Anjouk korában. Gondolat, Budapest 1987 (1987). ISBN 963-281-776-1 

• Korai magyar történeti lexikon : 9–14. század. Főszerk. Kristó Gyula. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1994. 193. o. ISBN 963 05 6722 9
• Fügedi Erik: Ispánok, bárók, kiskirályok Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1986 ISBN 963-14-0582-6
• Makkai László: Erdély története, Renessaince Kiadó, 1944.
• Pór Antal (1893). „Az erdélyi vajdák sorozata a XIV. század végéig” (pdf). Erdélyi Múzeum 10 (1), 1–22. o. (Hozzáférés: 2009. augusztus 27.) 
• http://lexikon.katolikus.hu
• http://www.freeweb.hu/gyurkovics/vajdak_h.htm^{[halott link]}
• https://web.archive.org/web/20061012015112/http://www.e-scoala.ro/istorie/voievozi_translivania.html

• Árpád-ház
• Erdélyi fejedelmek listája 1526 – 1711 között
• Magyarország uralkodóinak listája
• Nádor vagy nádorispán
• Országbíró
• Tárnokmester
• Horvát bánok listája
• Magyarország államfőinek listája (Itt található a kormányzók listája is.)
• Magyarország kormányfőinek listája