Eskilstuna

	Eskilstuna
	; Eskilstuna címere
	; Eskilstuna címere
	Közigazgatás
Ország	Svédország
Történelmi tartomány	Södermanland tartomány
Megye	Södermanland megye
Község	Eskilstuna község
Irányítószám	630 03 - 638 21
Körzethívószám	016-710
	Népesség
Teljes népesség	69 948 fő (2020. dec. 31.)
Népsűrűség	2023 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	29,75 km²
Összesen	29,75 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 59° 22′ 38″, k. h. 16° 30′ 46″59.377306°N 16.512694°EKoordináták: é. sz. 59° 22′ 38″, k. h. 16° 30′ 46″59.377306°N 16.512694°E
	Eskilstuna weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Eskilstuna témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Eskilstuna város Svédországban, Södermanland tartományban. Eskilstuna község székhelye. A község 94 645 lakosa közül 60 200 ebben a városban lakik. Eskilstunában jelentős finn etnikum él. Az E20-as európai út érinti.

Földrajz

A város az Eskilstunaån folyó partján fekszik.

Eskilstuna éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	8,0	10,0	19,0	23,0	27,0	32,0	35,0	33,0	27,0	21,0	15,0	10,0	35,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	−2,0	−1,0	2,0	10,0	15,0	20,0	22,0	19,0	14,0	8,0	4,0	−1,0	9,2
Átlaghőmérséklet (°C)	−4,0	−3,0	−1,0	6,0	10,0	14,0	18,0	16,0	11,0	5,0	2,0	−3,0	6,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−6,0	−7,0	−3,0	3,0	6,0	10,0	15,0	13,0	8,0	3,0	0,0	−5,0	3,1
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−37,0	−27,0	−20,0	−12,0	−6,0	−1,0	5,0	3,0	−1,0	−13,0	−23,0	−30,0	−37,0

Történelem

A város történelme egészen a középkorig nyúlik vissza, amikor az angol Szent Eskil szerzetes megalapította Tuna egyházmegyét a Mälaren-tó partján. Szent Eskilt azonban a szomszédos Strängnäs város pogány vikingjei halálra kövezték, amikor megpróbálta őket áttéríteni a kereszténységre. Tunában, a saját kolostorában temették el. Később Strängnäs városa is felvette a kereszténységet és megkapta a Dél-mälaren-tavi egyházmegye kiváltságait. Később az Eskil nevet hozzáadták a Tuna szóhoz. Eskilstuna városa azonban nem kapta meg a városi rangot, köszönhetően a középkori Torshälla közelségének, Szent Eskil kolostorát pedig teljesen leromboltatta I. Gusztáv a reformáció alatt.

A város első városi jogát 1659-ben kapta meg, a határok Tunaforstól a folyó nyugati oldalán újonnan megalapított Karl Gusztáv városig terjedtek. Karl Gusztáv város, Reinhold Rademacher kovácsmester műhelye köré épült X. Karl Gusztáv király javaslatára. A kovácsműhely első termékei kézifegyverek és tüzérségi felszerelések voltak.

Karl Gusztáv város 1771-től szabad királyi városnak számított, ahol a mesterembereknek és termelőknek engedélyezték az adómentes műhelyek és gyárak alapítását. A város 1879-ben egyesült Eskilstunával.

Eskilstuna az ipari forradalom során indult jelentős fejlődésnek és vált Svédország egyik legfontosabb ipari városává. Ekkor kapta az ""Acélváros" (Ståhlstaden) becenevet. A fegyvereken kívül a város ollókat, kulcsokat, evőeszközöket és szerszámokat is gyártott. Az acélgyár iránti tisztelet miatt a város címerében egy acélipari munkás látható.

A város legsikeresebb sportklubjai a smedernai motorversenyző klub és a GUIF kézilabda-egyesület. Jelenleg mindkét egyesület Svédország élvonalában szerepel.

Eskilstunát néha hívják Svédország Sheffieldjének is. Ennek a névnek a pontos eredete ismeretlen, bár mindkét város hasonlóságokat mutat korai iparosodásukkal és az utána fellépő tömeges munkanélküliséggel. Szintén kapcsolat az acél és az ahhoz kapcsolódó acélgyártás közös történelme is.