Garampéteri

Garampéteri (Predajná)
Garampéteri címere
Garampéteri címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásBreznóbányai
Rangközség
Első írásos említés1285
PolgármesterTatiana Čontofalská
Irányítószám976 63
Körzethívószám048
Forgalmi rendszámBR
Népesség
Teljes népesség1301 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség58 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság452 m
Terület23,20 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 48′ 50″, k. h. 19° 27′ 45″48.813889°N 19.462500°EKoordináták: é. sz. 48° 48′ 50″, k. h. 19° 27′ 45″48.813889°N 19.462500°E
Garampéteri weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Garampéteri témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Garampéteri (1886-ig Predojná, szlovákul: Predajná) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Breznóbányától 15 km-re nyugatra, a Garam jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1285-ben „Predynmyh”, „Predyuich” alakban említik először. 1358-ban a zólyomlipcsei váruradalom része volt, akkor „Prydem” alakban említik. 1424-ben „Predauia”, 1441-ben „Predayna” néven szerepel. Háromkirályok tiszteltére szentelt régi temploma a 15. században épült. A középkorban arany és ezüstbányája volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PREDOJNA. Tót falu Zólyom Vármegyében, földes Ura a’ Liptsei Bányászi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Libet Bányához másfél mértföldnyire, határja meglehetős termésű.[2]

Sörfőzdéjét 1800-ban alapították. 1828-ban 107 házában 834 lakos élt, akik mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Predajna, tót falu, Zólyom vmegyében, Garan folyó mentiben, völgyben, a lőcsei országutban, ut. p. Beszterczebányától keletre 4 órányira. Hajdan mezőváros volt, s most is illy pecséttel él. Urbéri telek 24, s a kamarának is van egy majorsági épülete, ehez tartozó bizonytalan mennyiségű földbirtokkal. Erdő 3163 h. Földe a legjobbakhoz tartozik e vidéken, s minden divatozó vetemények sikerrel teremnek benne. Lakja 930 kath., kik házaló kereskedők, földmüvesek. Telkes van 67, házas zsellér 26, házatlan 12. Van itt továbbá kath. paroch. templom, iskola, sörfőzőház, malom, a Garanon kivül Jaszena nevű patak, s a kamarának mint földesurnak egy majorsága.[3]

Lakói a század második felétől ipari üzemekben is dolgoztak. 1890-től gőzfűrész is üzemelt a községben. A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Breznóbányai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 932 lakosából 4 magyar és 867 szlovák anyanyelvű volt. Krámlistján 33 szlovák anyanyelvű élt.

1890-ben 970-en lakták, ebből 14 magyar és 923 szlovák anyanyelvű.

1900-ban 1097 lakosából 36 magyar és 1006 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 1071-en lakták: 157 magyar, 897 szlovák, 8 német, 2 ruszin és 7 egyéb anyanyelvű. Ebből 1031 római katolikus, 26 evangélikus, 9 izraelita, 3 református és 2 görög keleti vallású volt.

1921-ben 957 lakosából 9 magyar és 945 csehszlovák volt.

1930-ban 992-en lakták, ebből 11 magyar és 980 csehszlovák.

1991-ben 1290 lakosából 1280 szlovák volt.

2001-ben 1346 lakosából 1322 szlovák és 1 magyar volt.

2011-ben 1357-en lakták, ebből 1233 szlovák és 1 magyar volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Urunk Színeváltozása tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 15. század végén épült, eredetileg késő gótikus stílusban. 1612-ben és 1754-ben átépítették. Körítőfal övezi.
  • A Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1861-ben épült.
  • A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1835-ben épült.
  • A plébánia épülete 1673-ban épült rokokó stílusban, a 18. században barokk stílusban építették át.
  • Klasszicista kúriáját a 19. század első felében építették.
  • Alagútját 1928-ban építették, 1971-ben felújították.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]