Hawaii barátfóka

Hawaii barátfóka
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Kutyaalkatúak (Caniformia)
Öregcsalád: Úszólábúak (Pinnipedia)
Család: Fókafélék (Phocidae)
Alcsalád: Barátfóka-formák (Monachinae)
Nemzetség: Monachini
Nem: Barátfóka (Monachus)
(Fleming, 1822)
Faj: M. schauinslandi
Tudományos név
Monachus schauinslandi
(Matschie, 1905)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hawaii barátfóka témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hawaii barátfóka témájú médiaállományokat és Hawaii barátfóka témájú kategóriát.

A hawaii barátfóka (Monachus schauinslandi) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a fókafélék (Phocidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A Hawaii-szigetek egyik endemikus faja, elsősorban a szigetcsoport északnyugati részének trópusi vizeiben található meg. Szaporodási helyei a Kure-atoll, a Midway-atoll, a Pearl-és a Hermes zátony, a Lisianski-sziget és a French Frigate zátony. Kisebb populációja van a Necker-szigeten és Nihoában is, valamint szaporodó populációkat figyeltek meg a szigetcsoport főbb szigetein is.

A hawaii barátfóka egyszerre használ szárazföldi és tengeri élőhelyeket. A homokos tengerparton ellik, szoptat, vedlik és pihen. A leggyakoribb szaporodóhelyek a homokos partokon találhatóak, ahol védőzátonyok is találhatók, melyek védettek a cápáktól és a hullámverésektől. A védett vizekben tanítja meg elválasztott borját a vadászatra. A tengerpart mentén található növényzet megvédi az állatot az ultraibolya sugaraktól, a széltől és az esőtől, valamint búvóhelyként is használhatja alvás közben. Ideje nagy részét az óceánban tölti általában 100 méteres vagy annál kisebb mélységben, ahol pihenni, a fajtársakkal kapcsolatot tartani és vadászni szokott.

Megjelenése[szerkesztés]

A mediterrán barátfóka súlya 170-240 kilogramm, hossza pedig elérheti 2,1-2,4 métert. Az újszülött fókakölykök 1 méteresek és 16-18 kilogrammosak.

Életmódja[szerkesztés]

Ragadozó állat. Fő táplálékai angolnafélék, homár, lepényhalfélék és fejlábúak.

Szaporodása[szerkesztés]

Párzását még ritkán figyelték meg, de ez általában a parttól 1-5 km-re történik. Keveset tudni a hawaii barátfóka párzási rendszeréről és szaporodásáról, de a nemi kétalakúságból kiindulva valószínűsíthető a nyílt vízben történő közösülés és a poligínia (többnejűség). Más úszólábú fajhoz hasonlóan a hím úgy mászhat fel a nőstényre, hogy megharapja a hátát és megragadja Őt elülső lábujjaival.

A nőstény évente egy borjúnak ad életet, jellemzően márciustól augusztusig. Előtte a nőstény elhagyja az óceánt, hogy a legutóbbi szaporodóhelyéhez közeli tengerparton elljen. 11 hónapnyi vemhesség után jön világra az utód, amelybe a 3 hónapig tartó embrionális diapauza is beletartozik. Kizárólag az anya vállal szerepet az utódnevelésbe, ami körülbelül 40 napig tart. Ez idő alatt a nőstény gyorsan lefogy, akár 100 kg-ot is. A borjú súlya születéskor 14-17 kg, az anyatejről való elválasztás idején pedig már 50-100 kg. Az anya és a borjú kapcsolata úgy ér véget, hogy az anyaállat hirtelen elhagyja Őt és visszatér az óceánban, majd vár 3-4 hetet, mielőtt ismét párosodna. Mindkét nem 5-10 éves kora között éri el az ivarérettséget. A nagyobb súllyal elválasztott utódok túlélése nagyobb, valamint korábban válnak ivaréretté.

A hawaii barátfóka a vadonban 25-30 évig él. A fogságban tartott egyedek élettartama ismeretlen.

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]