Hegyközszáldobágy
Hegyközszáldobágy (Săldăbagiu de Munte) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Bihar |
Község | Hegyközpályi |
Rang | falu |
Községközpont | Hegyközpályi |
Irányítószám | 417167 |
SIRUTA-kód | 28442 |
Népesség | |
Népesség | 1104 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 645 [1] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 05′ 23″, k. h. 21° 58′ 32″47.089705°N 21.975517°EKoordináták: é. sz. 47° 05′ 23″, k. h. 21° 58′ 32″47.089705°N 21.975517°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyközszáldobágy témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Hegyközszáldobágy (románul: Săldăbagiu de Munte) falu Romániában, Bihar megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Nagyváradtól északkeletre fekvő település.
Története
[szerkesztés]Neve 1465-ben tűnt fel először az oklevelekben Zaldobag néven, mint a Bályoki család birtoka, a későbbiekben azonban a váradi püspökség birtokaként szerepelt, amely birtokosa volt még az 1800-as évek elején is.
A település a török hódoltság és Várad ostromai alatt nem pusztult el.
1802-ben nagy tűzvész volt a településen, melyben a község nagy része leégett, ekkor a templom és a paplak is a tűz martaléka lett. A község új temploma 1804. szeptember 14-én készült el.[2]
1849 után a püspökség birtoka majdnem mind erdő volt, 1800-as évek elején a püspökségen kívül részbirtoka volt itt a Kabos és a Szénássy családoknak is.
Borovszky feljegyezte a község régi, érdekesnek tartott helyneveit is, melyek a következők voltak: Bodonhegy, Szélhely, Vajda dűlő, Budarét, Játékdomb, és Veres-patak.
1910-ben 851 lakosából 850 magyar, 1 román nemzetiségű volt.
A trianoni békeszerződés előtt a település Bihar vármegyéhez tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Református temploma 1804-ben épült. Korábban 1830-as építést feltételeztek, de a 2014-ben befejeződött felújítás során előkerült időkapszula és Diárium ezt megcáfolták.[2]
Források
[szerkesztés]- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
- ↑ a b „Jöjj, mondjunk hála szót…”: Hálaadó istentisztelet Hegyközszáldobágyon. hegykozcsatar.lapunk.hu (2014) (Hozzáférés: 2023. január 5.)