Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény és Hegyvidék Galéria

Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény és Hegyvidék Galéria
Elhelyezkedés	Budapest XII. kerülete Magyarország
Alapítva	1973
Elhelyezkedése
Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény és Hegyvidék Galéria Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 31′ 01″, k. h. 18° 58′ 49″47.516972222222, 18.98033333333347.516972°N 18.980333°EKoordináták: é. sz. 47° 31′ 01″, k. h. 18° 58′ 49″47.516972222222, 18.98033333333347.516972°N 18.980333°E
A Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény és Hegyvidék Galéria weboldala

A Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjteményt 1973-ban alapította az akkori Budapest XII. kerületi tanács.

A XII. kerületi Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény 1973-ban kezdte működését egy, a Városmajor utca 76. szám alatti kis helyiségben, ahol tevékenységét erősen korlátozta a félszobányi terület. A Gyűjtemény és Galéria azóta folyamatosan fejlődik és 2017 óta a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény a Zugligeti Lóvasút Végállomás egykori épülete mellett, míg a Hegyvidék Galéria a Királyhágó tér 10. alatt talált otthonra.

A kerületi gyűjtemény kialakításában meghatározó szerepe volt Győry Gáspár könyvtáros-tanárnak, aki a Táncsics Mihály Gimnáziumban kezdte el szervezni a kutatásokat (emlékét, helytörténeti, könyvtárosi, pedagógusi munkásságát 1993-ban tudományos emlékülés megrendezésével méltatta a Városmajori Gimnázium és a kerületi Önkormányzat). További jelentős érdemeket szerzett Kahlich Endre helytörténész és Molnár Imre, aki hosszú éveken keresztül, áldozatos munkájával irányította a kis hegyvidéki gyűjteményt. 1984-ben végre a helytörténeti gyűjtemény egy nagyobb helyiségbe költözhetett: megkapta a Maros utca 1. alatti galériázott kiállítóhelyet, amely eredetileg könyvkötő műhely volt. Az idők során jelentős számú, több mint 40 ezres tétellé nőtt a tárolt anyag. A Maros utcai helyiség, amely kiállítóhelyként, kutatóhelyként, raktárként is kellett hogy funkcionáljon, az 1990-es évek végére alkalmatlanná vált feladata betöltésére. 1998 szeptemberében költözött át a helytörténeti gyűjtemény a Városmajor utca 16. szám alá, ahol már új intézményként működött tovább Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény és Kortárs Galéria néven. A feladatköre is kibővült: a helytörténeti munka mellett képző- és iparművészeti kiállításoknak adott otthont. Az intézmény fontos feladatának tekintette a XII. kerületben egykor élt, és napjainkban itt élő és alkotó művészek összefogását, műveinek bemutatását. A korszerűen kialakított két, közel 120 nm²-es kiállítótérben egymást felváltva rendeztek helytörténeti és művészeti kiállításokat, kulturális rendezvényeket. 2004 végén a Hegyvidék Önkormányzata – a kerület gazdag múltjára való tekintettel – külön helytörténeti gyűjtemény kialakításáról határozott a Beethoven utca 1/b. alatt. 2005. január 1-jén önálló intézményként megalakult a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény és Galéria. A képző- és iparművészettel foglalkozó Hegyvidék Galéria továbbra is maradt a Városmajor utca 16. szám alatt, míg az intézmény székhelye és egyben a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény a Beethoven utca 1/b. alá költözött. Az itt kialakított kiállítótérben lehetőség volt időszaki helytörténeti kiállítások rendezésére, valamint teljes körű infrastrukturális adottságok mellett, előzetes bejelentkezést követően bárkinek lehetősége volt helytörténeti kutatómunkát végezni, a gyűjteményben kialakított helytörténeti-fővárostörténeti könyvtár dokumentumait használni. A XII. kerület széles kulturális életének egyik jele, hogy a sok látogató és a különböző tematikák végett a Galéria és a Gyűjtemény külön vált és 2017-től a MOM Kulturális Központ tagintézményei lettek. A Hegyvidék Galéria jelenleg a Királyhágótér 10. alatt található, meg a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény felköltözött a Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpontba (1121 Budapest, zugligeti út 64.).^[1][2]

A helytörténeti gyűjtemény állományában olyan érdekes, értékes tárgyak, dokumentumok találhatóak, mint például az Óra-villa óraszerkezete, a gróf Semsey-család levéltári iratainak egy része, vagy Barabás Miklós végrendelete. Közel ezer darabos kerületi témájú képeslapgyűjtemény is a kutatók rendelkezésére áll. Az elmúlt évek során számos országos és fővárosi tudományos intézmény, múzeum fordult a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjteményhez együttműködésért, segítségért, többek között a Budapesti Történeti Múzeum, a Magyar Országos Levéltár, a Magyar Építészeti Múzeum. Szakmai munkájuk elismerésének tekintjük azt is, hogy évről évre több muzeológia szakos egyetemi hallgató tölti náluk a szakmai gyakorlatát. 2008-tól kezdve a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény részt vesz a Múzeumok Majálisa és a Múzeumok Éjszakája rendezvényeken is. Szilárdan hiszünk abban, hogy egy jól kialakított, és a nagyközönség elé színvonalas kiállításokkal lépő helytörténeti gyűjtemény képes a kerületben élők lokálpatriotizmusát erősíteni, a Hegyvidékhez való kötődést szorosabbra fűzni. A történészek, muzeológusok munkája mellett a lakosság, a hegyvidéki polgárok támogatására is szükség van, hiszen az ő visszaemlékezéseik, használati tárgyaik azok, amelyekből kerületünk történelme valójában felépül és bemutathatóvá válik.

A XII. kerület területe már az őskorban is lakott volt, amit számos régészeti emlék bizonyít, többek között a Denevér-völgyben feltárt kovakőbánya, melynek tárgyi leletei a híres vértesszőlősi lelettel egykorúak. Ugyancsak találtak őskori leleteket a Városkút környékén is. A honfoglalásig számos nép megfordult ezen a vidéken, és mindegyik otthonra is lelt itt. Kr. e. 700 körül szkíták, majd kelták telepedtek meg a mai Hegyvidéken, később a rómaiak vették birtokba. Az általuk épített villák és egyéb épületek, temetők nyomait kerületszerte fellelték a régészek. A középkor folyamán a Hegyvidék erdővel borított vidék maradt, ahol az uralkodók kedvükre vadászhattak. Itt alapította meg Mátyás király a híres vadasparkját. Az egyre növekvő Buda városának a vízellátását is a Hegyvidék segítségével oldották meg: a Svábhegy oldalában felszínre bukkanó – ma Városkútként ismert – forrás vizét vezették el fa- és agyagcsöveken keresztül a Várba, a mai Szentháromság térre. A török hódítás azonban véget vetett ennek a virágzásnak, a Városkút vezetéke eltömődött, a megművelt területek nagy részét visszahódította az erdő. Hegyvidéki szüretek A török kiűzését követően a budai gazdák újra birtokba vehették a Hegyvidéket, ahol kiterjedt szőlőültetvényeket létesítettek. Korabeli térképek tanúsítják, hogy a Gellérthegytől egészen Óbudáig szőlők borították a Budai-hegyeket. Kerületünk területén szőlők voltak a Sváb-hegyen, a Kissvábhegyen, az Istenhegyen, a Mártonhegyen és az Orbánhegyen, mely nevében ma is őrzi ennek a kornak az emlékét. Szent Orbánt ugyanis a szőlők védőszentjeként tisztelik. A jó hírű budai borok még Londonba is eljutottak, és elismerést vívtak ki maguknak. A vidéken elszórva számos vendéglő várta a megfáradt utazókat, a megszomjazó kereskedőket, hogy helyben kóstolhassák meg a messze földön híres budai borokat. A szőlőket egy filoxérajárvány pusztította el a 19. század végén, de a vendéglők megmaradtak, hiszen az egyre élénkülő kirándulási kedv életben tartotta őket, sőt újabbak is nyíltak. A főváros lakossága szívesen rándult ki a Zugligetbe, vagy a Normafához, majd a séta után betértek egy hamisítatlan, kockás abroszos, kerthelyiséges vendéglőbe.

A 12. kerületről a mai napig a legtöbb embernek a kirándulás, és a zöld erdők jutnak eszébe. A napjainkban is híres, közkedvelt kirándulóhelyek már a 19. században gyakran látogatottak voltak. Ilyen volt a Sváb-hegy, melynek szépsége a nagy mesemondót, Jókai Mórt is megragadta, és 1853-ban saját földet vásárolt a mai Költő utcában, ahová villát épített. Kedvelt volt a Normafa és a Jánoshegy is, melynek a csúcsára – mely a Budai-hegyek legmagasabb pontja – 1910-ben építették fel Klunzinger Pál és Schulek Frigyes tervei alapján azt a kőből készült kilátótornyot, mely a mai napig áll, és amelyet a kerületi Önkormányzat 2005-ben teljes körűen felújítva adott át a természetjáróknak. A Hegyvidék betelepülésével együtt folyamatosan épült ki a szükséges infrastruktúra is. A Sváb-hegy és környékének az egyik legnagyobb előrelépést, és a fővárosi életbe való bekapcsolódásnak a lehetőségét nyújtotta az 1874-ben meginduló fogaskerekű vasút. A „fogas” kezdetben a Városmajorból a Svábhegyig járt, és csak később, 1890-ben hosszabbították meg a pályáját a Széchenyi-hegyig. A svájci származású Cathry Szaléz Ferenc által tervezett, és létesített fogaskerekű pályát nem csak személy-, de teherszállításra is használták a kezdeti időkben. A Fogaskerekűnek köszönhetően olyanok is megismerhették a Hegyvidék természeti szépségeit, akik egyébként nem engedhették volna meg maguknak a drága bérkocsit. Az egyre növekvő érdeklődés, a befektetők fantáziáját is megindította. Felismerték a Hegyvidék kedvező adottságait, és szállodákat, sportpályákat, gyógyintézeteket létesítettek. A céljuk az volt, hogy egy alpesi típusú hegyvidéki üdülőtelepet alakítsanak ki. A 20. század első felében a világ számos részéről érkeztek vendégek kikapcsolódni a Svábhegyi Nagyszállóba, vagy gyógyulni a Svábhegyi Szanatóriumba. A kikapcsolódásukhoz rendelkezésükre állt tenisz- és atlétikai pálya, síelési lehetőség, lovarda, és – egy angliai szaklap szerint – Európa második legszebb golfpályája is. Ebből a pezsgő sportéletből szinte csak a sízés és a turizmus maradt meg a második világháborút követően. Azonban a szellemi élet továbbra sem lanyhult. Jókai a leghíresebb azon írók közül, akik a Hegyvidéket választották otthonul, de rajta kívül még számos művész talált itt otthonra. A Városmajor utcát nevezhetnénk a „művészek utcájának” is, hiszen szinte minden második házon találhatunk emléktáblát, hogy milyen híresség élt az épületben. Itt lakott többek között Glatz Oszkár és Barabás Miklós is, akinek klasszicista villáját 2001-ben felújították, és ma kulturális központként működik, ahol képzőművészeti kiállításokat, filmvetítéseket látogathatnak a kerületi lakosok.

A 12. kerületnek szerencsére sikerült a régi korok emlékét, hangulatát sok helyütt megőriznie. Az érdeklődők bármerre is induljanak a kerületben mindig a múlt egy-egy szeletével találkozhatnak. A Déli pályaudvartól öt percre a Kissvábhegy oldalában a Bírák és Ügyészek telepe áll, hangulatos villaépületeinek tervezése Árkay Aladár nevéhez fűződik. A Zugligetről a Disznófő-forrás mellett mindenkinek a Libegő jut eszébe, mely egyenesen a Jánoshegyre viszi a kirándulókat, ahonnan pár perces sétával elérhető a Gyermekvasút is. Az 1940-ben megalapított 12. kerület napjainkban is hű marad a történelmi gyökerekhez, és ápolja a turizmushoz, valamint a gazdag szellemi élethez kötődő hagyományait. A kerület folyamatosan újítja fel és adja át a nagyközönségnek a kerületi fontosságú épületeket, helyszíneket. Az elmúlt években újult meg többek között az Erzsébet-kilátó, a Barabás-villa, a Városkút forrásháza, vagy a Királyhágó tér.

A Hegyvidék Galéria egyik legfontosabb célja, hogy a Hegyvidéken egykor élt és napjainkban itt élő és alkotó képző- és iparművészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson, a művészet iránt érdeklődőknek pedig megfelelő színvonalú helyszínt és lehetőséget adjon a művészettel és az alkotókkal történő megismerkedésre. Kiállításai közül néhány: Glatz Oszkár, Czóbel Béla, Berény Róbert, Márffy Ödön emlékkiállítás. Az éves kiállítási naptár összeállításánál figyelembe veszik az állami és egyházi ünnepeket, valamint a kerület nagy művészeinek évfordulóit. A műfaji sokszínűség mellett az idősebb és a fiatalabb generáció neves alkotóinak egyaránt kiállítási lehetőséget biztosítanak. Az egyéni alkotóművészek mellett kiemelten kezelik a kerületben működő művészeti oktató intézményeket (Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Budai Rajziskola). Kiállítási programjukban szerepel a Hegyvidéken működő művészeti és alkotói műhelyek, kerületi művész-családok bemutatása – pl. a Symposion Társaság, a Kass család, Csíkszentmihályi Róbert és családja kiállítása. A kiállításokhoz irodalmi, művészeti témájú programokat, előadásokat, beszélgetéseket is szerveznek. Rendszeresen tartanakk a kiállítások ünnepi zárásaként finisszázst, művész - közönségtalálkozókat, beszélgetéseket az alkotókkal, könyvbemutatókat. Már harmadik éve csatlakoztak az országos Magyar Festészet Napja programsorozathoz, amelyhez Kirakat Tárlatot is szerveznek.

• A Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény honlapja
• A Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény képeslap adatbázisa
• A Hegyvidék Galéria honlapja