Henryk Sławik (könyv)

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek.

A lengyel Wallenberg (Polski Wallenberg, Rzecz o Henryku Sławiku) Grzegorz Łubczyk 2003-ban megjelent regénye. A könyv témája Henryk Sławik és id. Antall József története.

A második világháború kezdeteként a németek megtámadták Lengyelországot. A németek nyugatról, a szovjetek keletről, és ahogy nemrégiben kiderült, a szlovákok délről. Teleki Pál kormánya nem tette lehetővé, hogy a németek lezárják Lengyelország déli határát, így a lengyel vereség folytán száz-száznegyvenezer lengyel katona és polgári személy menekült Magyarországra. A magyar kormány segítségével a katonák egy része eljutott a szövetségesek oldalán harcoló lengyel emigráns alakulatokhoz. Kb. 100 ezer polgári személyt, köztük sok árvát a magyar állam mintegy öt évig tartotta védelem alatt, s gondoskodott a túlélésükről. A lengyelek között több ezer zsidó származású menekült is volt, akiknek az életben maradását a magyarok „hivatalos hamis” papírokkal is segítették. Velük dolgozott együtt 1939-től 1944-ig Henryk Sławik, aki több zsidót mentett meg, mint Raoul Wallenberg és Oskar Schindler együttvéve; kb. 30 000 lengyel állampolgárt. Egyik munkatársa ebben a munkában Nizalowski Ernő katonatiszt és tolmács volt.

Röviden: egy rendes ember. Sziléziai, munkás-paraszt származású újságíró-szerkesztő volt, aki nyolc általánost végzett. Katowice-ben három napig volt róla elnevezve utca 1946-ban, majd a táblát levették, és a világ a közelmúltig hallgatott róla.

Az első menekültekkel érkezett Sławik. Hivatásszerűen, a megfelelő hivatalban lévő id. Antall Józseffel konspirálva folyamatosan foglalkozott a lengyelek megmentésével. Bár a végső bajban, felesége letartóztatása után még elmenekülhetett volna, nem mentette saját magát. A börtönben nem árulta el Antall Józsefet, Sławik lányát az Antall család rejtegette a háború végéig, ő maga haláltáborba került, és ott halt meg.

Mirosław Fazan, a Sziléziai Egyetem professzora, Szilézia történek kutatója szerint „Henryk Sławik élete olyan élettörténet, amely az ember hatalmas erőfeszítését példázza, egy olyan emberét, aki a társadalom alsóbb szintjéről a saját munkája és tehetsége révén emelkedik föl a régió, majd az ország társadalmi életének vezető pozíciójába. Sławik a sziléziai embereknek tulajdonított minden pozitív jellemvonással rendelkezett: felelősségtudattal, munkaszeretettel és – ezt érdemes aláhúzni – valami olyasmivel, ami szinte az egész elnyomás alatt született nemzedéket jellemezte: eszmevilággal… …Ez az eszmevilág, a Sławikéhoz hasonló sziléziai környezetben, sziléziai családban formálódott emberek értékrendjéből következett. Az adott szónak megvolt a súlya, tudták, mi a lojalitás, a becsület pedig szent volt.”

Cipora Lewawi, egy izraeli kibucban élő asszony szerint Sławik „az úristen küldötte” volt.

Grzegorz Łubczyk 1946-ban született. A Varsói Egyetem lengyel és újságírás szakán végzett. Hosszú időn keresztül a Standard Młodych, a Życie Warszawy és a Rzeczpospolita című lapok magyarországi tudósítója volt. 1997 és 2001 között a Lengyel Köztársaság budapesti nagyköveteként szolgált. 2002-től a Segítség a Keleten Élő Lengyeleknek Alapítvány alelnöke. Több más mellett szerzője a Węgierski czyściec (1988, Magyar purgatórium) és a Wieloglos węgierski (1994, Többszólamú Magyarország) c. köteteknek. A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillagokkal kitüntetés birtokosa, Vámosmikola település tiszteletbeli polgára.

A könyvből 2004-ben dokumentumfilm készült, többször bemutatták a lengyel „Duna” televízióban.

• Megjelenés éve: 2003, Varsó
• Írta: Grzegorz Łubczyk
• Fordította: Józsa Péter
• ISBN 9639373923
• Magyar kiadás: Széphalom Könyvműhely
• Előszó: Göncz Árpád
• A borítókép bal szélén Henryk Sławik látható, balról a harmadik idősebb Antall József

1 Henryk Sławik második születése
2 Akik személyesen ismerték
3 Krystyna Sławik-Kutermak
4 Stefania Pielok
5 Barbara Czerwinska
6 Zdzisław Antoniewicz
7 Héjj-Antall Edit
8 Salamon Rácz Tamás
9 Ernest Niżałowski
10 Henryk Zvi Zimmermann
11 Egy pofon
12 Dokumentumok (1)
13 Merénylet a Polgári Bizottság ellen 1941-ben
14 Vác maga volt a Paradicsom
15 Barát a Barátról
16 Dokumentumok (2)
17 A vámosmikolai katonai tábor lengyel zsidóinak diplomáciai védelme 1944-ben
18 Sziléziai és magyar életrajzi elemek
19 A Világ Igazainak egyike
20 Henryk Sławik többet érdemel
21 Schewach Weiss
22 Győr Mihály
23 Jerzy Snopek
24 Mirosław Fazan
25 Kapronczay Károly
26 Tadeusz Olszański
27 Andrej Sowa
28 Képmelléklet
29 Történelmi tanúk a filmvásznon
30 Bibliográfia
31 Névmutató

• A lengyel Wallenberg. Henryk Sławik és idősebb Antall József története; ford. Józsa Péter, előszó Göncz Árpád; Széphalom Könyvműhely, Bp., 2004

A Wikimédia Commons tartalmaz Henryk Sławik (könyv) témájú médiaállományokat.

• http://www.holocaustforgotten.com/Slawik.htm
• http://polish-jewish-heritage.org/Pol/marz_04_Polski_Wallenberg.htm
• https://web.archive.org/web/20050414090904/http://www.rabbi.hu/konyv76.htm
• The Righteous Among The Nations – Henryk Sławik Adatlapja a Jad Vasem nyilvántartásában

• Varga Béla
• Esterházy János (politikus)
• Raoul Wallenberg
• Oskar Schindler
• Lengyel Múzeum
• Lengyel–magyar kapcsolatok