Kardó
Kardó (Cordău) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Bihar |
Község | Váradszentmárton |
Rang | falu |
Községközpont | Váradszentmárton |
Irányítószám | 417499 |
SIRUTA-kód | 26626 |
Népesség | |
Népesség | 1487 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | <5 |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 57′ 57″, k. h. 21° 58′ 32″46.965934°N 21.975499°EKoordináták: é. sz. 46° 57′ 57″, k. h. 21° 58′ 32″46.965934°N 21.975499°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kardó témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kardó település Romániában, a Partiumban.
Fekvése
[szerkesztés]Nagyváradtól és Félixfürdőtől délre, Hájó, Oláhapáti és Váraduzsopa közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Kardó Árpád-kori település. Nevét már 1273-ban említette oklevél Kordu néven.
1291–1294 között in Kordo, 1332–1336 között Cordo, Cardo, 1808-ban és 1913-ban Kardó néven írták.
1273-ban egyenlően volt megosztva a váradi püspökség, a káptalan és váradelőhegyi konvent között. Lakosai a tizedfizetés alól fel voltak mentve, a tizedfizetés helyett azonban a váradi vár számára meszet tartoztak égetni és szállítani.
1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint papja 11 garas pápai tizedet fizetett.
A 16. században végzett összeírásokban az elpusztult községek között sorolták fel. Határában az 1900-as évek elejének adatai szerint üzemen kívüli kőszénbánya is volt.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
Bihar vármegyében, kisebb dombok közt, 566 görög katholikus lakossal s anyatemplommal. Határa 3127 hold, ... Birtokosa a váradi deák püspök
1910-ben 915 lakosából 14 magyar, 881 román volt. Ebből 890 görögkatolikus, 11 görög keleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Központi járásához tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görögkatolikus temploma – 1802-ben épült.
Források
[szerkesztés]- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Borovszky Samu: Bihar vármegye
- Vistai András János: Tekintő – erdélyi helynévkönyv