Katalánok
Katalánok | |||||||||||||||||||||||
Teljes lélekszám | |||||||||||||||||||||||
7 millió felett | |||||||||||||||||||||||
Lélekszám régiónként | |||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||
Nyelvek | |||||||||||||||||||||||
katalán, valenciai spanyol, francia | |||||||||||||||||||||||
Vallások | |||||||||||||||||||||||
római katolikus, ateizmus, agnoszticizmus | |||||||||||||||||||||||
Rokon népcsoportok | |||||||||||||||||||||||
spanyolok, portugálok | |||||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Katalánok témájú médiaállományokat. |
A katalánok a spanyol autonóm országrészben, Katalóniában élő újlatin nyelvű nép. Katalánoknak tartják azokat a lakosokat is, akik ott születtek, de nem élnek ott.
Történeti háttér
[szerkesztés]A legkorábbi utalás a katalánokra (Catalanenses), mint népre, a latin nyelvű Liber maiolichinus című olasz eposzból származik 1120-ból. Ez egyben az első forrás, amelyben említik Katalóniát (Catalania) is.[1]
A mai Katalónia területén ibér népek, majd kelták éltek, akik összeolvadtak velük, így alakult ki az i. e. 8. századra a keltibér nép. Ezek a népek számos betörő nép (föníciaiak és punok) uralma alá kerültek, akik kolóniákat alakítottak ki a part mentén, mint pl. Barcino (a mai Barcelona). A pun háborúk után i. e. 206-ban a karthágóiak helyére a rómaiak érkeztek.
Kultúra és társadalom
[szerkesztés]Nyelv
[szerkesztés]A katalán nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán az újlatin nyelvek nyugati csoportjába tartozik, legközelebbi rokona az okcitán (provanszál) nyelv. A nyugati újlatin nyelvek számos vonását hordozza, így közel áll hozzá még az aragóniai, a francia, a portugál és a spanyol. A standard katalán nyelv mellett számos nyelvjárása van.
Beszélői száma mintegy 10 millió fő, többségük Spanyolország területén, néhányan Andorrában, s megint mások Franciaországban élnek. A nyelv Valenciában beszélt nyelvjárását valenciainak nevezik.
2005 szeptemberében létrehozták a .cat legfelső szintű tartományt (TLD), melyet a katalán nyelvészettel és kultúrával foglalkozó honlapok felvehetnek. Ez a legelső olyan TLD, amely egy nyelvhez (de nem országhoz) kötődik.[2][3]
Népviselet
[szerkesztés]A tradicionális ruhák (melyeket manapság már csak ünnepségek alkalmával viselnek) a barretina vagy a faixa a férfiaknál, és a ret nőknél. A hagyományos lábbeli a espardenya.
Híres katalánok
[szerkesztés]
|
|
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Liber maiolichinus latin szövege. [2009. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. szeptember 29.)
- ↑ Caitlin Dewey: The curious case of .cat, the Internet’s weirdest, most radical domain (angol nyelven). The Washington Post, 2015. május 13. (Hozzáférés: 2022. május 5.)
- ↑ Jonah Engel Bromwich: Spain and Catalonia Wrestle Over .Cat Internet Domain (angol nyelven). The New York Times, 2017. szeptember 22. (Hozzáférés: 2022. május 5.)
További információk
[szerkesztés]- Balcells, Albert et al. Catalan Nationalism : Past and Present (Palgrave Macmillan, 1995)
- Collier, Basil. Catalan France (J.M. Dent and Sons Ltd., 1939)
- Conversi, Daniele. The Basques, the Catalans and Spain: Alternative Routes to Nationalist Mobilization (University of Nevada Press, 1997). ISBN 1-85065-268-6
- Guibernau, Montserrat. Catalan Nationalism: Francoism, Transition and Democracy (Routledge, 2004)
- Hargreaves, John. Freedom for Catalonia?: Catalan Nationalism, Spanish Identity and the Barcelona Olympic Games (Cambridge University Press, 2000)
- Simonis, Damien. Lonely Planet Catalunya & the Costa Brava (Lonely Planet Publications, 2003)
- Starkie, Walter. The Road to Santiago (John Murray, 2003)
- A Wikimédia Commons tartalmaz Katalánok témájú kategóriát.