Kitioni Zénón

Kitioni Zénón
Született	i. e. 336 körül Kition
Elhunyt	i. e. 264 Athén
Állampolgársága	Kítion
Foglalkozása	filozófus író
Tisztsége	a sztoikus iskola szkholarkhésze (i. e. 301 – i. e. 262)
Filozófusi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Antik filozófia i. e. 3. század
Iskola/Irányzat	sztoicizmus
Akikre hatott	Kleanthész, Khrüszipposz, Panaetiosz, Rodoszi Poszeidóniosz, Seneca, Epiktétosz, Marcus Aurelius, és sokan mások
Akik hatottak rá	Thébai Kratész, Diodórosz Kronosz, Epheszoszi Hérakleitosz, Hipparkhia, Philo, Polemo, Sztilpo
A Wikimédia Commons tartalmaz Kitioni Zénón témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a ciprusi filozófusról szól. Hasonló címmel lásd még: Zénón (egyértelműsítő lap).

Nem tévesztendő össze a következővel: eleai Zénón.

Kitioni Zénón (Ζήνων, Zeno, ritkábban ciprusi Zénón, Kition, Ciprus, i. e. 336 körül – Athén, i. e. 264) a hellenizmus korszakának filozófusa, aki a korszak egyik legfontosabb filozófiai iskoláját, a sztoicizmust alapította.

Amint életrajzíróitól, főként Diogenész Laertiosztól értesülhetünk, görög földön kívül, a Ciprus szigetén lévő Kition városában született egy (talán szír, perzsa vagy föníciai) kereskedő fiaként, és 42 éves koráig maga is üzleteléssel foglalkozott. Athén partjainál hajója elsüllyedt, és így kénytelen volt a városban letelepedni. Ott alapította saját iskoláját. Filozófiát egyébként egy thébai cinikustól, Krátésztól tanult.

Az általa alapított sztoikus iskola összejöveteleit az athéni piactér előcsarnokában (Στοά = sztoa) tartották, s ezek neve: Sztoa Poikilé („festett előcsarnok”) volt, innen ered a közösség elnevezése.

Zénón életéről inkább csak legendákat, mint tényeket ismerünk.

• Kortársai nagyra becsülték mint embert (olyan tulajdonságai miatt, mint önmérséklete és barátságossága).
• Állítólag nyelvi reformátor volt. Kevés művet írt, de azok sem maradtak fenn, néhány töredék kivételével.
• Műveit szegényes stílusúnak mondták az antik szerzők, s már a rómaiak is azt tartották írói-előadói tehetségéről, hogy nem lehetett túl számottevő; mint mondták, azért követelte a nyelv megreformálását, mert ő maga képtelen volt boldogulni vele (valószínűleg ehhez hozzájárult, hogy nem görög földön, hanem Cipruson született). Sokkal valószínűbb, hogy kívülállóként elfogulatlanabbul mert a megkövesedett formákhoz nyúlni.
• Ahogy az élete végét egy történet – nyilvánvalóan legenda – elmondja, egy nap az iskola épületét elhagyva megbotlott, és lábát törte. Kezével a földet csapkodva így kiáltott ekkor az istenekhez: Jönnék én magamtól, mért zaklattok még azzal is, hogy hívtok?. Majd visszatartotta a lélegzetét, és meghalt. Mások szerint halálra éheztette magát, és ebben utóbb több tanítványa is követte (például az iskola utána következő vezetője, Kleanthész).

Művei nem maradtak fenn, de valószínűsíthető, hogy a sztoikus filozófiai szaknyelv nagy része és a legalapvetőbb gondolatok tőle származnak, és már ő is tanította azt a sztoikus életelvet, hogy a bölcsesség és a lelki béke a gyönyör és fájdalom rabságából való szabadulással és az irántuk való közömbösség által érhető el.

• A Holdon krátert neveztek el róla.

• Diogenész Laertiosz: A filozófiában jeleskedők élete és nézetei I. – II. Ford. Rokay Zoltán. (hely nélkül): Jel. 2005. ISBN 963-9318-85-X  
• Benson Mates: Stoic logic. University of California Press, Berkeley, Los Angeles, 1961

• Ókori görög irodalom

A Wikimédia Commons tartalmaz Kitioni Zénón témájú médiaállományokat.

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Kitioni Zénón témában.