Lőkös István

Lőkös István
SzületettLőkös István
1933. november 10. (90 éves)
Eger
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar, magyar
HázastársaJakab Éva (1959-)
Foglalkozásairodalomtörténész, szlavista, egyetemi tanár
IskoláiKossuth Lajos Tudományegyetem (1953–1957)
SablonWikidataSegítség

Lőkös István (Eger, 1933. november 10.) magyar irodalomtörténész, szlavista, nyugalmazott egyetemi tanár, az irodalomtudomány kandidátusa (1984) és doktora (1995). A Zágrábi Egyetem hungarológiai tanszékén vendégprofesszor. A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Bizottságának tagja.

Életpályája

[szerkesztés]

Szülei: Lőkös Dániel János és Szendrei Mária voltak. 1953-1957 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-orosz szakos hallgatója volt. 1957-1959 között az egri Közgazdasági Technikum tanára volt. 1959-1985 között az Egri Tanárképző Főiskola irodalomtörténeti tanszékén tanársegéd, adjunktus, docens volt. 1985-1994 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának összehasonlító irodalomtudományi tanszékén volt docens, 1988-2003 között tanszékvezető, 1994-2003 között pedig egyetemi tanár. 2000 óta a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia levelező tagja.

Kutatási területe a magyar felvilágosodás irodalma, valamint a horvát, szlovén, szerb irodalmak, a dél-szláv és a magyar irodalom kapcsolatai.

Magánélete

[szerkesztés]

1959-ben házasságot között Jakab Évával. Egy fiuk született; Péter (1966).

Művei

[szerkesztés]
  • Hidak jegyében (tanulmányok, Budapest, 1974)
  • Vitkovics Mihály válogatott művei (szerkesztette, Budapest, 1980)
  • Virág Benedek válogatott művei (szerkesztette, Budapest, 1980)
  • Érzelmes históriák. Erkőltsi Mesék, mellyket frantziából fordított Báróczi Sándor magyar nemes testőrző, Geszner' Idylliumi – Fordította Kazinczy Ferenc, Bácsmegyeynek öszve-szedett levelei – Költött történet. (szerkesztette, Budapest, 1982)
  • Ányos Pál válogatott művei (szerkesztette, Budapest, 1984)
  • Magyar és délszláv irodalmi tanulmányok (tanulmányok, Budapest, 1984)
  • Toldy Ferenc: Irodalmi arcképek (szerkesztette, Budapest, 1985)
  • "Külömb-külömb féle jó és rossz szagú virágokkal tellyes kert.". Pasquillusok a XVII-XVIII. századból (szerkesztette, Budapest, 1989)
  • A horvát irodalom története (Budapest, 1996)
  • A Kaptoltól a Ludovikáig (Budapest, 1997)
  • Déli szláv-magyar szellemi kapcsolatok (Miskolc, 1997)
  • Zrínyi eposzának horvát epikai előzményei (Debrecen, 1997)
  • Hrvatsko-madzarske književne veze (Zágráb, 1998)
  • Erlebnisse und Rezeption. Krležas Kerempuh-Balladen aus ungarischer Sicht (München, 1999)
  • Marko Marulić: Judit (Budapest, 1999)
  • Nemzettudat, nyelv és irodalom (Budapest, 2002)
  • Od Marulića do Krleže (Split, 2003)
  • Nemzettudat és regény (Debrecen, 2004)
  • Horvát irodalmi antológia (Budapest, 2004)
  • Átölelő szivárvány (Eger, 2005)
  • Ódon tetők alatt. Ksaver Šandor Gjalski: Elbeszélések (Budapest, 2006)
  • Horvát-magyar és szerb-magyar irodalmi interferenciák (Budapest, 2007)
  • Kroatističke croatohungarološke teme (Budapest, 2007)
  • Marko Marulić: Zsuzsánna (Budapest, 2007)
  • Nationalbewusstsein, Ungarnbild und Roman. Kapitel aus der Geschichte der kroatischen Kunstprosa des 19. Jahrhunderts (München, 2008)
  • Ksaver Šandor Gjalski (Eötvös József, Budapest, 2008)
  • Pristupi Gjalskom (Zágráb, 2010)
  • Od Kaptole do Ludoviceuma. Hrvatska nacionalna svijest i doživljaj mađarstva u djelu Miroslava Krleže / A Kaptoltól a Ludovikáig. Horvát nemzettudat és magyarságélmény Miroslav Krleža életművében; Croatica, Budapest, 2013
  • Litteratura kajkaviana et croatica (Felsőmagyarország, Miskolc, 2013)
  • Litteratura kajkaviana. A kaj horvát irodalomtörténet magyar szemmel (Kairosz, Budapest, 2014)
  • A Dráván túl és innen. Miroslav Krleža és horvát irodalmi kapcsolataink (Budapest, 2019)
  • Zbogom, Zagrebe – Isten veled, Zágráb. Horvátországi emlékeim; Nap, Budapest, 2022 (Magyar esszék)

Díjai, kitüntetései

[szerkesztés]
  • Heves megye Tanács Művészeti Díja (1973)
  • Szocialista Kultúráért (1976)
  • Pro Cultura Agriae-díj (1989)
  • Davidas-díj (1997, 2008, 2011)
  • Széchenyi professzori ösztöndíj (1999-2002)
  • INA-díj (2003)
  • Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikeresztje (2003)
  • Horvát Hajnalcsillag Érdemrend (2018)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]