Machine Head (együttes)

Ez a szócikk az együttesről szól. Hasonló címmel lásd még: Machine Head (egyértelműsítő lap).
Machine Head
Machine Head-koncert Milwaukee-ban, 2006-ban.
Machine Head-koncert Milwaukee-ban, 2006-ban.
Információk
EredetOakland, Kalifornia, Amerikai Egyesült Államok
Alapítva1991
Aktív évek1992 – napjainkig
MűfajThrash metal, groove metal, nu metal
KiadóNuclear Blast, Roadrunner Records
Kapcsolódó előadókVio-lence, Forbidden, Sacred Reich, Ill Niño
Tagok
Robb Flynn
Jared MacEachern
Korábbi tagok
Logan Mader
Chris Kontos
Ahrue Luster
Walter Ryan
Tony Costanza
Adam Duce
Dave McClain
Phil Demmel
A Machine Head weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Machine Head témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Machine Head egy amerikai thrash/groove metal együttes, melyet 1992-ben alapított Robb Flynn énekes-gitáros, Adam Duce basszusgitáros és Logan Mader gitáros. Az 1990-es évek első felében, a thrash metal népszerűségének hanyatlása idején a Machine Head a Panterával és a Sepulturával közösen újította meg a stílust.

Történet

[szerkesztés]

Robb Flynn korábban a Vio-lence nevű Bay Area-i thrash metal zenekarban szerzett ismertséget, de zenei elképzeléseit nem tudta szabadon megvalósítani ezért kilépett és megalapította a Machine Headet. 1994-ben megjelent bemutatkozó albumuk, a Burn My Eyes, azonnali áttörést hozott a zenekarnak Európában, ahol a Slayer előzenekaraként turnézhattak (felléptek Budapesten is). A Burn My Eyes a Roadrunner kiadó történetének legnagyobb példányban elkelt debütáló albuma lett.

A lemezbemutató turné végeztével azonban megváltak Chris Kontos dobostól és a következő albumtól (The More Things Change...) már Dave McClain (ex-Sacred Reich) játszott a zenekarban. A lemezt Amerikában az első Ozzfest fesztiválon népszerűsítette az együttes 1997-ben, de menet közben meg kellett válniuk Logan Mader gitárostól annak drogproblémái miatt. A turnét Ahrue Luster gitárossal fejezték be, aki azután hivatalosan is a csapat tagja lett.

Az évtized végére divatossá vált nu metal stílus a Machine Head zenéjére is hatással volt. Az első két albumon dolgozó Colin Richardson producer helyére a nu metal legelismertebb producerét, Ross Robinsont fogadták fel, akinek stílusa rányomta bélyegét a következő Machine Head albumokra (The Burning Red és Supercharger), ami természetesen megosztotta a rajongótábort és rengeteg kritika érte a zenekart minden oldalról.

2001-re a kiadó és az együttes kapcsolata teljesen megromlott, a Machine Head egyértelműen válságba került. Lustert kirúgták a zenekarból, aki a latino Ill Niñoban folytatta. Helyére Robb Flynn régi társa, a korábban szintén a Vio-lence együttesben gitározó Phil Demmel került. Egy koncertalbum után 2004-ben tért vissza a Machine Head a csapat régi fényét idéző Through the Ashes of Empires című ötödik stúdióalbumával, amelynek maga Robb Flynn volt a producere. A lemez először csak Európában jelent meg, de a lelkes fogadtatásnak köszönhetően kisebb késéssel ugyan, de végül Amerikában is kiadta a Roadrunner.

A sikeres visszatérést a tüzes hangulatú Elegies koncertvideóval ünnepelték meg 2005-ben. A 2007-ben megjelent következő nagylemez, az elődjénél epikusabb hangvételű The Blackening, pedig már rögtön a Billboard eladási listájának 55. helyén nyitott, ami az együttes történetének legjobb pozíciója. Az album "Aesthetics of Hate" című dalát Grammy-díjra jelölték a Best Metal Performance kategóriában. A lemez megjelenése óta a Machine Head gyakorlatilag folyamatosan koncertezik. 2009-ben a Metallica partnereként turnéznak világszerte.

A Machine Head 2009. július 16-án 15 év elteltével játszott újra Magyarországon, ezúttal a Hegyalja Fesztivál keretében. Az együttes következő stúdióalbuma négy év elteltével, 2011. szeptemberében jelent meg. Az előző lemez sikerének köszönhetően az Unto the Locust című nyolcadik Machine Head-albumot nagy várakozás előzte meg. A brit Metal Hammer magazin az együttessel foglalkozó különszámának mellékleteként, a hivatalos megjelenés előtt egy nappal kiadta már az albumot Angliában.[1] A Unto the Locust még feljebb jutott a Billboard lemezeladási listáján, mint elődje, egészen a 22. helyig. A Metal Hammer magazintól 2012-ben a "Legjobb nemzetközi zenekar" díjat kapta meg az együttes a Berlinben tartott gálán. A lemezbemutató turné során készült felvételekből állították össze a Machine F**king Head Live koncertalbumot. A turné keretében 2012. augusztus 2-án Magyarországon is felléptek a Fezen-fesztiválon.

2013 februárjában a Machine Head alapító tagjának számító Adam Duce basszusgitárost személyi ellentétek miatt kirúgták a zenekarból. Duce később beperelte a zenekart. Helyére a Sanctity korábbi ritmusgitárosa, Jared MacEachern érkezett. Októberben bejelentették, hogy az együttes a Nuclear Blast lemezkiadóhoz szerződött. A következő stúdióalbum egy évvel később, 2014 novemberében jelent meg Bloodstone & Diamonds címmel. A Billboard 200-as listán a lemez a 21. helyet szerezte meg.

2016 júniusában egy új Machine Head dalt, az Is There Anybody Out There? címűt jelentették meg letölthető formában, de a kilencedik stúdióalbum munkálatai csak rá egy évre kezdődtek meg. A Catharsis című nagylemez 2018 januárjában jelent meg. A lemezbemutató turné után Phil Demmel és Dave McClain távoztak. 2019 októberében a Burn My Eyes album megjelenésének 25 éves jubileuma alkalmából rendezett turnén két korábbi tag, Logan Mader gitáros és Chris Contos dobos is részt vesznek vendégként.

Tagok

[szerkesztés]

Korábbi tagok

Diszkográfia

[szerkesztés]
Albumok
Videók
  • 2005 – Elegies – koncertfilm, dokumentumfilm

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Machine Head
A Wikimédia Commons tartalmaz Machine Head (együttes) témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Machine_Head_(együttes)&oldid=25583084”