Makronyelv
A makronyelv (az angol macrolanguage nyomán) a nyelvészetben az ISO-639 nemzetközi szabvány által bevezetett besorolási kategória. Általában olyan, több elkülönült változatban élő nyelv megnevezése, amelynek dialektusai, bár egymás között kölcsönösen nem feltétlenül érthetőek, bizonyos megfontolásokból mégis egyetlen nyelvnek tekintendők.
Ily módon a makronyelv jelenthet nyelvészetileg – szigorú értelemben véve – több, egymással nagyon közeli rokonságban álló nyelvet is, amelyekre nincsenek külön megnevezések. A meghatározást gyakran diglosszia esetére alkalmazzák, vagyis olyan beszélt nyelvváltozatoknál, amelyek már eltávolodtak egy régebbi, klasszikus nyelvváltozattól, viszont ez utóbbit mint az érintkezés és a tömegkommunikáció nyelvét használják a különböző változatok beszélői között. Makronyelv például az arab nyelv, az azték nyelv, a szárd nyelv, és számos indián nyelv. A makronyelvek nyilvántartását a SIL International szervezet vezeti.
A makronyelvek listája
[szerkesztés]A lista az ISO 639-3 hivatalos makronyelv-kódlistájának adatait tartalmazza, összesen 61 makronyelvet és az azok alá tartozó önálló nyelveket.[1] [2]
Index: | Start - A Á B C D E É F G H I J K L M N O Ö P Q R S T U V W X Y Z |
---|
(Az egyes makronyelvekben található önálló nyelvek a számokra kattintva tekinthetőek meg.)
ISO kódok | A makronyelv | ||||
---|---|---|---|---|---|
639-1 | 639-2 (T/B) | 639-3 | neve | önálló nyelveinek száma | Megjegyzések |
ak | aka | aka | akan | 2 | |
ar | ara | ara | arab | 30 | |
ay | aym | aym | ajmara | 2 | |
az | aze | aze | azeri | 2 | |
– | bal | bal | beludzs | 3 | (baluchi) |
– | bik | bik | bikol | 8 | |
– | –* | bnc | bontok | 5 | |
– | bua | bua | burját | 3 | |
– | chm | chm | mari | 2 | |
cr | cre | cre | krí | 6 | |
– | del | del | delavár | 2 | |
– | den | den | dene | 2 | (slave(y)) |
– | din | din | dinka | 5 | |
– | doi | doi | dogri | 2 | |
et | est | est | észt | 2 | |
fa | fas/per | fas | perzsa | 2 | |
ff | ful | ful | ful | 9 | |
– | gba | gba | gbaja | 6 | |
– | gon | gon | gondi | 2 | |
– | grb | grb | grebo | 5 | |
gn | grn | grn | guarani | 5 | |
– | hai | hai | haida | 2 | |
– | – | hbs | szerbhorvát | 3 | |
– | hmn | hmn | hmong | 25 | |
iu | iku | iku | inuktitut | 2 | |
ik | ipk | ipk | inupiak | 2 | |
– | jrb | jrb | judeo-arab nyelvek | 5 | (zsidó-arab) |
kr | kau | kau | kanuri | 3 | |
– | – | kln | kalendzsin | 9 | |
– | kok | kok | konkani | 2 | |
kv | kom | kom | komi | 2 | |
kg | kon | kon | kikongo | 3 | |
– | kpe | kpe | kpelle | 2 | |
ku | kur | kur | kurd | 3 | |
– | lah | lah | lahnda | 8 | |
– | – | luy | lujia (oluLuyia, Luhya) | 14 | |
– | man | man | manding | 7 | (mandingo, mandinka) |
mg | mlg | mlg | malgas | 10 | |
mn | mon | mon | mongol | 2 | |
ms | msa/may | msa | maláj | 36 | |
– | mwr | mwr | márvári | 6 | |
ne | nep | nep | nepáli makronyelv* | 2 | (2012. 02. 03.) |
no | nor | nor | norvég | 2 | |
oj | oji | oji | odzsibva | 7 | |
om | orm | orm | oromó | 4 | |
or | ori | ori | orija makronyelv* | 2 | (2012. 02. 03.) |
ps | pus | pus | pastu | 3 | |
qu | que | que | kecsua | 44 | |
– | raj | raj | rádzsasztháni | 6 | |
– | rom | rom | cigány | 7 | (romani) |
sq | sqi/alb | sqi | albán | 4 | |
sc | srd | srd | szárd | 4 | (szardíniai) |
sw | swa | swa | szuahéli | 2 | |
– | syr | syr | szír | 2 | |
– | tmh | tmh | tamasek | 4 | |
uz | uzb | uzb | üzbég | 2 | |
yi | yid | yid | jiddis | 2 | |
– | zap | zap | zapoték | 58 | |
za | zha | zha | csuang | 16 | (zhuang, chuang) |
zh | zho/chi | zho | kínai | 14 | |
– | zza | zza | zaza | 2 | (2008. 08. 28) |
Index: | Start - A Á B C D E É F G H I J K L M N O Ö P Q R S T U V W X Y Z |
---|
Az egyes makronyelvekben található önálló nyelvek listája
[szerkesztés]a – b
[szerkesztés]aka
[szerkesztés]Az aka
az akan makronyelv ISO 639-3 kódja (639-1: ak
). Két önálló nyelvet tartalmaz:
ara
[szerkesztés]Az ara
az arab makronyelv ISO 639-3 kódja (639-1: ar
). 30 önálló nyelvet tartalmaz:
aao
– algériai szaharai arab (Algerian Saharan)abh
– tádzsik arab (Tajiki)abv
– baharna arabacm
– mezopotámiai arab (Mesopotamian)acq
– ádeni arab (Ta'izzi-Adeni)acw
– hidzsázi arab (Hijazi)acx
– ománi arabacy
– ciprusi arab (Cypriot Arabic)adf
– dofári arab (Dhofari)aeb
– tunéziai arabaec
– szaidi arab (Saidi)afb
– öböl-arab (Gulf)ajp
– dél-levantei arab (South Levantine)apc
– észak-levantei arab (North Levantine)apd
– szudáni arabarb
– standard arab (modern?)arq
– algériai arabars
– nadzsdi arab (Najdi)ary
– marokkói arabarz
– egyiptomi arabauz
– üzbég arab (Uzbeki)avl
– kelet-egyiptomi bedávi arab (Eastern Egyptian Bedawi; bedawiye?)ayh
– hadrámi arabayl
– líbiai arabayn
– szanaáni arab (Sanaani; jemeni?)ayp
– észak-mezopotámiai arabbbz
– babalia kreol arabpga
– szudáni kreol arabshu
– csádi arabssh
– sihhi arab (Shihhi)
aym
[szerkesztés]Az aym
az ajmara makronyelv ISO 639-3 kódja (639-1: ay
). Két önálló nyelvet tartalmaz:
aze
[szerkesztés]Az aze
az azeri makronyelv ISO 639-3 kódja (639-1: az
). Két önálló nyelvet tartalmaz:
azb
– dél-azeriazj
– észak-azeri
bal
[szerkesztés]A bal
a beludzs makronyelv ISO 639-3 kódja. Három önálló nyelvet tartalmaz:
bik
[szerkesztés]A bik
a bikol makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. 8 önálló nyelvet tartalmaz:
bcl
– központi bikolánó (Bicolano)bln
– dél-catanduanesi bikolánóbto
– iriga bikolánócts
– észak-catanduanesi bikolánófbl
- nyugat-albayi bikollbl
- libon bikolrbl
- miraja bikol (Miraya)ubl
- buhinon bikol (Buhi'non)
bnc
[szerkesztés]A bnc
a bontok makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. 5 önálló nyelvet tartalmaz:
ebk
- keleti bontoklbk
- központi bontokobk
- déli bontokrbk
- északi bontokvbk
- délnyugati bontok
bua
[szerkesztés]A bua
a burját makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. Három önálló nyelvet tartalmaz:
c – e
[szerkesztés]chm
[szerkesztés]A chm
az oroszországi mari makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. Két önálló nyelvet tartalmaz:
cre
[szerkesztés]A cre
a krí makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: cr
). 6 önálló nyelvet tartalmaz:
crj
– délkeleti krícrk
– plains krí*crl
– északkeleti krícrm
– moose krí*csw
– swampy krí*cwd
– woods krí*
A fentiekhez szorosan kapcsolódó, de a makronyelvben nem szereplő nyelvek.
- Önálló kóddal rendelkezőek:
- a krí nyelcsoport tagjai:
atj
– atikamekw*moe
– montagnais*nsk
– naszkapi- az odzsibva nyelvcsoport tagjai, erős krí hatásokkal:
ojs
– északi odzsibva (Oji-Cree; Ojibwa, Severn)ojw
– nyugati odzsibvacrg
– michif*
- Önálló kód nélküli:
- bungi – (krí-odzsibva-francia-angol-assziniboin-skót gael keveréknyelv, a
cpe:
"angol alapú kreol és pidzsin nyelveken" belül)
del
[szerkesztés]A del
a delavár makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. Két önálló nyelvet tartalmaz:
den
[szerkesztés]A den
a dene makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. Két önálló nyelvet tartalmaz:
scs
– északi dene (Slavey)xsl
– déli dene
din
[szerkesztés]A din
a dinka makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. 5 önálló nyelvet tartalmaz:
dib
- déli központi dinkadik
- délnyugati dinkadip
- északkeleti dinkadiw
- északnyugati dinkadks
- délkeleti dinka
doi
[szerkesztés]A doi
a dogri makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. Két önálló nyelvet tartalmaz:
est
[szerkesztés]Az est
az észt makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: et
). Két önálló nyelvet tartalmaz:
ekk
– standard észt ? ( Estonian (Standard Estonian) )vro
– võro
f – j
[szerkesztés]fas
[szerkesztés]A fas
a perzsa makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: fa
). Két önálló nyelvet tartalmaz:
pes
– iráni perzsa (Western Persian)prs
– dári
ful
[szerkesztés]A ful
a ful makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: ff
). 9 önálló nyelvet tartalmaz:
ffm
– maaszina fulfuldefub
– adamava fulfuldefuc
– pulaarfue
– borgu fulfuldefuf
– pularfuh
– nyugat nigeri fulfuldefui
– bagirmi fulfuldefuq
– közép-kelet nigeri fulfulde (Central-Eastern)fuv
– nigériai fulfulde
gba
[szerkesztés]A gba
a Közép-afrikai Köztársaságban található gbaja makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. 6 önálló nyelvet tartalmaz:
bdt
– bokotogbp
– gbaja-bossangoagbq
– gbaja-bozoumgmm
– gbaja-mbodomogso
– délnyugati gbaja (a korábbimdo
kód visszavonva: 2008-01-14)gya
– északnyugati gbaja
gon
[szerkesztés]A gon
a gondi makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. Két önálló nyelvet tartalmaz:
ggo
– déli gondigno
– északi gondi
grb
[szerkesztés]A grb
a grebo makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. 5 önálló nyelvet tartalmaz:
gbo
– északi grebogec
– gboloo grebogrj
– déli grebogrv
– központi grebogry
– Barclayville-i grebo
grn
[szerkesztés]A grn
a guarani makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: gn
). 5 önálló nyelvet tartalmaz:
gnw
– nyugat-bolíviai guaranigug
– paraguayi guaranigui
– kelet-bolíviai guaranigun
– mbyá guarani*nhd
– chiripá*
hai
[szerkesztés]A hai
a haida makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. Két önálló nyelvet tartalmaz:
hax
– déli haidahdn
– északi haida
hbs
[szerkesztés]A hbs
a szerbhorvát makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: !!!
). Három önálló nyelvet tartalmaz:
hmn
[szerkesztés]A hmn
a hmong makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. 25 önálló nyelvet tartalmaz:
cqd
– Chuanqiandian cluster miaohea
– északi Qiandong miaohma
– déli Mashan hmonghmc
– központi Huishui hmonghmd
– large flowery miaohme
– keleti Huishui hmonghmg
– délnyugat Guiyang hmonghmh
– délnyugat Huishui hmonghmi
– észak Huishui hmonghmj
– gejiahml
– luopohe hmonghmm
– központi Mashan hmonghmp
– északi Mashan hmonghmq
– kelet Qiandong hmonghms
– dél Qiandong miaohmw
– nyugati Mashan hmonghmy
– dél Guiyang hmonghmz
– hmong shuahnj
– hmong njua (a korábbiblu
kód visszavonva: 2008.01.14.)hrm
– horned miaohuj
– észak Guiyang hmongmmr
– nyugat Xiangxi miaomuq
– kelet Xiangxi hmongmww
– hmong dawsfm
– small flowery miao
iku
[szerkesztés]Az iku
az inuktitut makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: iu
). Két önálló nyelvet tartalmaz:
ike
– inuit (kelet-kanadai inuktitut)ikt
– inuinnaktun (Inuinnaqtun; korábban: nyugat-kanadai inuktitut)
ipk
[szerkesztés]Az ipk
az inupiak makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: ik
). Két önálló nyelvet tartalmaz:
jrb
[szerkesztés]A jrb
a zsidó-arab makronyelv (judeo-arab) ISO 639-3 nyelvkódja. 5 önálló nyelvet tartalmaz:
ajt
– tunéziai zsidó-arab (Judeo-Tunisian Arabic; tuniszi?)aju
– marokkói zsidó-arab (Judeo-Moroccan Arabic)jye
– jemeni zsidó-arab (Judeo-Yemeni Arabic)yhd
– iraki zsidó-arab (Judeo-Iraqi Arabic)yud
– tripoliszi zsidó-arab (Judeo-Tripolitanian Arabic)
k – l
[szerkesztés]kau
[szerkesztés]A kau
a kanuri makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: kr
). Három önálló nyelvváltozatot tartalmaz:
Két további nyelv, melyek az ISO 639-ben nem részei a kanuri makronyelvnek, az Ethnologueban viszont igen:[3]
kln
[szerkesztés]A kln
a kalendzsin makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. 9 önálló nyelvet tartalmaz:
enb
– markweetaeyo
– keijoniq
– nandioki
– okiekpko
– pökootsgc
– kipszigiszspy
– szabaottec
– teriktuy
– tugen
kok
[szerkesztés]A kok
a konkani makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. Két önálló nyelvet tartalmaz:
gom
– goai konkani (has official recognition as an independent language)knn
– konkani (önálló nyelvként; mahárástrai konkani) (no official recognition, treated by some linguists as a dialect of Marathi)
(Beszélői mindkét nyelvet konkaninak nevezik.)
kom
[szerkesztés]A kom
a komi makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: kv
). Két önálló nyelvet tartalmaz:
kon
[szerkesztés]A kon
a kongo makronyelv (kikongo) ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: kg
). Három önálló nyelvet tartalmaz:
kpe
[szerkesztés]A kpe
a kpelle makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. Két önálló nyelvet tartalmaz:
kur
[szerkesztés]A kur
a kurd makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: ku
). Három önálló nyelvet tartalmaz:
ckb
– központi kurdkmr
– északi kurdsdh
– déli kurd
lah
[szerkesztés]A lah
a lahnda makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. 8 önálló nyelvet tartalmaz:
hnd
– déli hindkohno
– északi hindkojat
– dzsakati (Jakati)phr
– pahari-potwaripmu
– mirpur pandzsábipnb
– nyugati pandzsábiskr
– szaraiki (Saraiki)xhe
– khetrani
(A lah
nem tartalmazza a pandzsábit: pan
.)
lav
[szerkesztés]A lav
a lett makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: lv
). önálló nyelvet tartalmaz:
luy
[szerkesztés]A luy
a lujia makronyelv (Luyia, oluLuyia; Luhya) ISO 639-3 nyelvkódja (208. 01. 14-től). 14 önálló nyelvet tartalmaz:
bxk
– bukuszuida
– idakho (Idakho-Isukha-Tiriki)lkb
– kabraszlko
– khajolks
– kiszalri
– maracsi (Marachi)lrm
– maramalsm
– szaamialto
– tsotsolts
– tachonilwg
– wanganle
– keleti nyalanyd
– nyorerag
– logooli
m – o
[szerkesztés]man
[szerkesztés]A man
az manding makronyelv (mandingo) ISO 639-3 nyelvkódja. 7 önálló nyelvet tartalmaz:
emk
– keleti maninkananmku
– konyanka maninkamlq
– nyugati maninkananmnk
– mandinkamsc
– szankaran maninkamwk
– kita maninkananmyq
– forest maninka
mlg
[szerkesztés]Az mlg
a malgas makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: mg
). 11 önálló nyelvet tartalmaz:
bhr
– bara malgasbmn
– északi betsimisaraka malgasbzc
– déli betsimisaraka malgas (a korábbibjq
kód visszavonva: 2011. 05. 18.)msh
– maszikoro malgasplt
– plateau malgasskg
– sakalava malgastdx
– tandroy-mahafaly malgastkg
– tesaka malgastxy
– tanosy malgasxmv
– antankarana malgasxmw
– tsimihety malgas
mon
[szerkesztés]A mon
a mongol makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: mn
). Két önálló nyelvet tartalmaz:
khk
– halh mongolmvf
– periférikus mongol (Peripheral)
msa
[szerkesztés]Az msa
a maláj makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: ms
). 36 önálló nyelvet tartalmaz:
bjn
– bandzsarbtj
– Bacanese malájbve
– berau malájbvu
– bukit malájcoa
– Cocos Islands malájdup
– duanohji
– hadzsiind
– indonézjak
– jakunjax
– Dzsambi malájkvb
– kubukvr
– kerincikxd
– bruneilce
– lonconglcf
– lubuliw
– colmax
– Észak-Moluccan malájmeo
– kedah malájmfa
– pattani malájmfb
– bangkamin
– minangkabaumqg
– kota bangun kutai malájmsi
– szabah malájmui
– musziorn
– orang kanakors
– orang szeletarpel
– pekalpse
– központi malájtmw
– temuanurk
– urak lavoivkk
– kaurvkt
– tenggarong kutai malájxmm
– manado malájzlm
– maláj (önálló nyelvként) (a korábbimly
kód visszavonva: 2008. 02. 18.)zmi
– negeri szembilan malájzsm
– standard maláj
mwr
[szerkesztés]Az mwr
a márvári makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. 6 önálló nyelvet tartalmaz:
dhd
– dhundárimtr
– mevárimve
– pakisztáni márvárirwr
– indiai márváriswv
– sekhavátiwry
– mervári
nep
[szerkesztés]A nep
a nepáli makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: ne
). Két önálló nyelvet tartalmaz:
nor
[szerkesztés]A nor
a norvég makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: no
). Két önálló nyelvet tartalmaz:
oji
[szerkesztés]Az oji
az odzsibva makronyelv (vagy anisinaabe) ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: oj
). 7 önálló nyelvet tartalmaz:
ciw
– délnyugati odzsibva (=csipeva, csipevéj; Chippewa)ojb
– északnyugati odzsibvaojc
– központi odzsibvaojg
– keleti odzsibva (=misszisszaga odzsibva; Mississaga Ojibwa)ojs
– északi odzsibva (=odzsi-krí; Oji-Cree / Severn Ojibwa)ojw
– nyugati odzsibvaotw
– ottava
Fentiekhez szorosan kapcsolódó nyelvek, melyek azonban az oji
makronyelvben nem szerepelnek.
- Önálló kóddal rendelkezőek:
alq
– algonkin (az odzsibva nyelvcsoport tagja)pot
– potavatomi (korábban az odzsibva nyelvcsoport tagja)crg
– michif (krí-francia keveréknyelv, erős odzsibva hatással)
- Önálló kód nélküliek:
- Broken Ojibwa (a 19. század végéig használt pidzsin nyelv)
- Bungee nyelv (krí-odzsibva-francia-angol-assziniboin (Assiniboine)-skót gael keveréknyelv)
(→en:Anishinaabe language dialects)
ori
[szerkesztés]Az ori
az orija makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: or
) (2012. 02. 03.). Két önálló nyelvet tartalmaz:
ory
– orija (önálló nyelvként)spv
– szambalpuri
orm
[szerkesztés]Az orm
az oromó makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: om
). 4 önálló nyelvet tartalmaz:
gax
– Borana-Arsi-Guji oromógaz
– nyugati központi oromó (West Central)hae
– keleti oromóorc
– orma
p – r
[szerkesztés]pus
[szerkesztés]A pus
a pastu makronyelv (pusto) ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: ps
). Három önálló nyelvet tartalmaz:
que
[szerkesztés]A que
a kecsua makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: qu
). 44 önálló nyelvet tartalmaz (2007. áprilisától):
cqu
– chilei kecsuaqub
– Huallaga Huánuco kecsuaqud
– Calderón Highland kicsua (Quichua)quf
– Lambayeque kecsuaqug
– Chimborazo Highland kicsua (Quichua)quh
– dél-bolíviai kecsuaquk
– Chachapoyas kecsuaqul
– észak-bolíviai kecsuaqup
– déli Pastaza kecsuaqur
– Yanahuanca Pasco kecsuaqus
– Santiago del Estero kicsua (Quichua)quw
– Tena Lowland kicsua (Quichua)qux
– Yauyos kecsuaquy
– Ayacucho kecsuaquz
– Cusco kecsuaqva
– Ambo-Pasco kecsuaqvc
– Cajamarca kecsuaqve
– keleti Apurímac kecsuaqvh
– Huamalíes-Dos de Mayo Huánuco kecsuaqvi
– Imbabura Highland kicsua (Quichua)qvj
– Loja Highland kicsua (Quichua)qvl
– Cajatambo North Lima kecsuaqvm
– Margos-Yarowilca-Lauricocha kecsuaqvn
– észak-Junín kecsuaqvo
– Napo Lowland kecsuaqvp
– Pacaraos kecsuaqvs
– San Martín kecsuaqvw
– Huaylla Wanca kecsuaqvz
– Északi Pastaza kicsua (Quichua)qwa
– Corongo Ancash kecsuaqwc
– klasszikus kecsuaqwh
– Huaylas Ancash kecsuaqws
– Sihuas Ancash kecsuaqxa
– Chiquián Ancash kecsuaqxc
– Chincha kecsuaqxh
– Panao Huánuco kecsuaqxl
– Salasaca Highland kicsua (Quichua)qxn
– északi Conchucos Ancash kecsuaqxo
– déli Conchucos Ancash kecsuaqxp
– puno kecsuaqxr
– Cañar Highland kicsua (Quichua)qxt
– Santa Ana de Tusi Pasco kecsuaqxu
– Arequipa-La Unión kecsuaqxw
– Jauja Wanca kecsua
raj
[szerkesztés]A raj
a rádzsasztáni makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. 6 önálló nyelvet tartalmaz:
rom
[szerkesztés]A rom
a cigány makronyelv (romani) ISO 639-3 nyelvkódja. 7 önálló nyelvet tartalmaz:
rmc
– kárpáti cigányrmf
– kalorml
– balti cigányrmn
– balkáni cigányrmo
– szintermy
– vlah (Vlax)rmw
– walesi cigány
A fentiekhez szorosan kapcsolódó nyelvek, melyek a makronyelvben nem szerepelnek.
- Önálló kóddal rendelkező és keveréknyelvként besoroltak:
rge
– cigány-görögrmd
– cigányrme
– angloromanirmg
– Traveller norvég cigányrmi
– lomavrenrmr
– calórmu
– tavringerrsb
– cigány-szerb
- Önálló kód nélküli:
- erromintxela (baszk-cigány keveréknyelv)
s – z
[szerkesztés]sqi
[szerkesztés]Az sqi
az albán makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: sq
). 4 önálló nyelvet tartalmaz (2006. júniusától):
srd
[szerkesztés]Az srd
a szárd makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: sc
). 4 önálló nyelvet tartalmaz:
sdn
– gallurai szárd (Gallurese)sdc
– sassari szárd (Sassarese)src
– lugodorói szárd (Logudorese)sro
– campidanói szárd (Campidanese)
swa
[szerkesztés]A swa
a Szuahéli makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: sw
). Két önálló nyelvet tartalmaz:
swc
– kongói szuahéli (Congo)swh
– szuahéli (önálló nyelvként)
syr
[szerkesztés]A syr
a szír makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. Két önálló nyelvet tartalmaz:
aii
– asszír újarám (Assyrian Neo-Aramaic)cld
– káld újarám (Chaldean Neo-Aramaic)
tmh
[szerkesztés]A tmh
a Tamasek makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. 4 önálló nyelvet tartalmaz:
taq
– tamasek (önálló nyelvként)thv
– tahaggart tamahakthz
– tajart tamadzsekttq
– tavallammat tamadzsak
uzb
[szerkesztés]Az uzb
az üzbég makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: uz
). Két önálló nyelvet tartalmaz:
uzn
– északi üzbéguzs
– déli üzbég
yid
[szerkesztés]A yid
a jiddis makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: yi
). Két önálló nyelvet tartalmaz:
zap
[szerkesztés]A zap
a zapoték makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. 57 önálló nyelvet tartalmaz:
zaa
– Sierra de Juárez zapotékzab
– San Juan Guelavía zapotékzac
– Ocotlán zapotékzad
– Cajonos zapotékzae
– Yareni zapotékzaf
– Ayoquesco zapotékzai
– Isthmus zapotékzam
– Miahuatlán zapotékzao
– Ozolotepec zapotékzaq
– Aloápam zapotékzar
– Rincón zapotékzas
– Santo Domingo Albarradas zapotékzat
– Tabaa zapotékzav
– Yatzachi zapotékzaw
– Mitla zapotékzax
– Xadani zapotékzca
– Coatecas Altas zapotékzoo
– Asunción Mixtepec zapotékzpa
– Lachiguiri zapotékzpb
– Yautepec zapotékzpc
– Choapan zapotékzpd
– délkeleti Ixtlán zapotékzpr
– Petapa zapotékzpf
– San Pedro Quiatoni zapotékzpg
– Guevea De Humboldt zapotékzph
– Totomachapan zapotékzpi
– Santa María Quiegolani zapotékzpj
– Quiavicuzas zapotékzpk
– Tlacolulita zapotékzpl
– Lachixío zapotékzpm
– Mixtepec zapotékzpn
– Santa Inés Yatzechi zapotékzpo
– Amatlán zapotékzpp
– El Alto zapotékzpq
– Zoogocho zapotékzpr
– Santiago Xanica zapotékzps
– Coatlán zapotékzpt
– San Vicente Coatlán zapotékzpu
– Yalálag zapotékzpv
– Chichicapan zapotékzpw
– Zaniza zapotékzpx
– San Baltazar Loxicha zapotékzpy
– Mazaltepec zapotékzpz
– Texmelucan zapotékzsr
– déli Rincon zapotékzte
– Elotepec zapotékztg
– Xanaguía zapotékztl
– Lapaguía-Guivini zapotékztm
– San Agustín Mixtepec zapotékztn
– Santa Catarina Albarradas zapotékztp
– Loxicha zapotékztq
– Quioquitani-Quierí zapotékzts
– Tilquiapan zapotékztt
– Tejalapan zapotékztu
– Güilá zapotékztx
– Zaachila zapotékzty
– Yatee zapoték
Visszavont kód:
ztc
– Lachirioag zapoték (visszavonva: 2007. 07. 18.)
A makronyelvbe be nem kategorizált, de fentiekhez tartozó történeti nyelv:
zha
[szerkesztés]A zha
a csuang makronyelv (zhuang, chuang) ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: za
). 16 önálló nyelvet tartalmaz:
zch
– központi hongsuihe csuang (Central Hongshuihe Zhuang)zeh
– keleti hongsuihe csuang (Eastern Hongshuihe Zhuang)zgb
– kuipei csuang (Guibei Zhuang)zgm
– minz csuang (Minz Zhuang)zgn
– kuipian csuang (Guibian Zhuang)zhd
– dai csuang (Dai Zhuang)zhn
– nong csuang (Nong Zhuang)zlj
– liujiang csuang (Liujiang Zhuang)zln
– liansan csuang (Lianshan Zhuang)zlq
– liuqian csuang (Liuqian Zhuang)zqe
– quibei csuang (Qiubei Zhuang)zyb
– jongbei csuang (Yongbei Zhuang)zyg
– jang csuang (Yang Zhuang)zyj
– joucsiang csuang (Youjiang Zhuang)zyn
– jongnan csuang (Yongnan Zhuang)zzj
– zuocsiang csuang (Zuojiang Zhuang)
Két visszavont kód :
ccx
– északi csuang (visszavonva: 2008. 01. 14.)ccy
– déli csuang (visszavonva: 2007. 07. 18.)
zho
[szerkesztés]A zho
a kínai makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: zh
). 14 önálló nyelvet tartalmaz, some with their own dialects:
cdo
– min dong kínai- (standardizált formája: Fuzhou dialektus)
cjy
– jinyu kínai (jin, jinyu)cmn
– mandarin kínaicpx
– Pu-xian min kínaiczh
– huizhou kínaiczo
– min zhong kínaigan
– gan kínaihak
– hakka kínaihsn
– xiang kínaimnp
– min bei kínainan
– min nan kínailzh
– irodalmi kínai (Literary Chinese)wuu
– vu kínaiyue
– yue kínai (kantoni)
A makronyelvben nem listázott kínai nyelvek:
dng
– dungan (a mandarinnal közeli rokonságban; a különálló történelmi és kulturális fejlődése miatt nem szerepel[4])och
– ókínai (Old Chinese) (ISO 639 besorolása: "önálló:ókori")ltc
– Late Middle Chinese (ISO 639 besorolása: "önálló:történeti")
(→ en:List of Chinese dialects, → en:Varieties of Chinese)
zza
[szerkesztés]A zza
a zaza makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. Két önálló nyelvet tartalmaz:
diq
– dimlikiu
– kirmandzski
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ SIL makronyelvlista
- ↑ A makronyelvek közül 32-nek van ISO 639-1 kódja, 29-nek nincs; 58-nak van ISO 639-2 kódja (ebből 4-nek kettő (T és B):
fas/per, msa/may, sqi/alb, zho/chi
), 4-nek nincs:bnc, hbs, kln, luy
. - ↑ Ethnologue. Language Family Trees: Nilo-Saharan, Saharan, Western, Kanuri
- ↑ Rimsky-Korsakoff, Svetlana (1967). „Soviet Dungan: The Chinese nyelv of Central Asia. Alphabet, phonology, morphology.”. Monumenta Serica 26, 352–421. o.
Források
[szerkesztés]- ISO 639-3 Homepage (angol nyelven). sil.org. SIL International, 2012. (Hozzáférés: 2012. október 8.)
- ↑ SIL makronyelvlista: ISO 639-3 Macrolanguage Mappings (angol nyelven). sil.org. SIL International, 2012. (Hozzáférés: 2012. október 8.)
További információk
[szerkesztés]- ISO 639-3 Macrolanguage Mappings in MultiTree A MultiTree makronyelv-listája