Maros megye

Maros megye (Mureș)
Maros megye címere
Adatok
Ország	Románia
Régió	Erdély
Megyeszékhely	Marosvásárhely
Jelzés	MS
Terület	6714 km²
Körzethívószám	(+40) 265
Népesség
Népesség	518 193 fő (2021. dec. 1.)[1]
Népsűrűség	86,6 fő/km²
Térkép
SV Hargita megye Brassó m. Szeben megye Fehér megye Kolozs megye Beszterce- Naszód megye Marosszék M e z ő s é g MAROSVÁSÁRHELY Szászrégen Segesvár Dicsőszentmárton Marosludas Szováta Nagysármás Radnót Nyárádtő Nyárádszereda Erdőszentgyörgy Maros Nyárád K-Küküllő N-Küküllő Kelemen-havasok Görgényi- havasok E60 E578
Megyei tanács weboldala Prefektúra weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Maros megye témájú médiaállományokat.

Maros megye (románul: Județul Mureș, németül: Bezirk Mieresch) Erdély központi részén helyezkedik el, a Maros folyó északkeletről délnyugat fele szeli át 180 km hosszan. A történelmi Erdély második legnagyobb és harmadik legnépesebb megyéje.^[2] Székhelye Marosvásárhely (145 943 lakos). Középső és keleti része Székelyföldhöz tartozik (Marosszék), Segesvár és környéke pedig az egykori Szászföld részét képezte. Az 1968-as megyerendezéssel hozták létre, a Maros–Magyar Autonóm Tartomány megszüntetésével, nagyrészt az egykori Maros-Torda vármegye területéből, kisebbrészt Nagy-Küküllő vármegye területének egy részéből.

Románia egyetlen olyan mai megyéje, amelyben a románok és magyarok aránya megközelítőleg azonos (1977-ben 49% és 44,3%, illetve 2002-ben 53,2% és 39,3%). Ugyanakkor a hivatalos adatok szerint a romániai megyék közül Maros megyében él a legnagyobb roma közösség (több mint 40 000 fő).

Maros megye Románia középső-északi részén helyezkedik el, a történelmi Erdély közepén. Szélső pontjai: 46°05’ és 47°08’ északi szélesség, 23°58’ és 25°19’ keleti hosszúság. A megye észak-dél irányban kb. 120 km, nyugat-kelet irányban pedig 100 km. Maros megye területe 6714 km², ami Románia területének 2,8%-a.

Maros megye hét másik megyével szomszédos. Északon Suceava megye határolja 15 km hosszan, a megyehatár a Kelemen-havasok gerincén húzódik. Keletről 130 km hosszan Hargita megye határolja, a délkeleti részén egy rövid szakaszon (20 km) Brassó megyével határos. Déli szomszédja Szeben megye (80 km-en), délnyugatról Fehér (40 km-en), nyugatról Kolozs (60 km-en), északnyugatról Beszterce-Naszód megye.

A Kelemen-havasok Maros megye legmagasabb domborzati egysége, a megye északi részén található, legmagasabb csúcsa a Pietrosz-csúcs (2102 m). Gerincén húzódik a határ Suceava megyével, amely egyúttal az Erdély és Bukovina közti határ is. Vulkanikus kőzetek (főként andezit) alkotja, a hegységben több vulkáni kráter maradványa is található. Ezek közül legnagyobb a meredek falakkal körülvett, körülbelül 10 km átmérőjű Kelemen-kaldera. A vulkanikus domborzat mellett a 2000 m feletti részeken glaciális domborzati formák is megtalálhatók. Délen a Felső-Maros-áttörés nevű szoros határolja.

A Görgényi-havasok északnyugati fele található Maros megyében (a többi része Hargita megyében van). A Maros megyei részt a Görgény folyó két részre osztja. Az északi részen található a Fancsal vulkáni maradvány, melynek legmagasabb hegyei a Fancsal-tető (1682 m), az Öreg-tető (1633 m) és a Kereszt-hegy (1515 m). A déli részen fekszik a Mezőhavas, egy nagy lepusztult rétegvulkán, legmagasabb csúcsai: Mező-havas (1777 m), Kis-Mező-havas (1733 m), Tatár-kő (1689 m).^[3]

A Mezőség a Maros folyótól északra levő dombos terület (csak egy része tartozik Maros megyéhez). A dombok általában 350-450 méter magasak, az 500 métert ritkán haladják meg. A tájra a szántóföldek, legelők, kaszálók jellemzőek, az erdős területek aránya az Erdélyi-medencében itt a legkisebb (15% alatt van). Földtani szempontból üledékes kőzetek építik fel (homokkő, konglomerátum, agyag, márga), Nagysármás környékén jelentős földgázlelőhelyek vannak. A térségben gyakoriak a földcsuszamlások.

A Marostól délre fekvő Küküllőmenti-dombvidék dél fele haladva fokozatosan magasodik, Segesvár környékén 700 méternél magasabb dombok is vannak. A Mezőségtől eltérően itt sokkal több erdő maradt meg. Itt haladnak északkelet-délnyugat irányban a Kis- és Nagy-Küküllő folyók. A Kis-Küküllő felső szakasza mentén terül el a Hargita megyébe is átnyúló Sóvidék, ahol a sósziklák sok helyen a felszínre kerülnek.^[4] (A só az Erdélyi-medencét borító tenger kiszáradása nyomán maradt vissza, és az utólag rárakódott kőzetrétegek nyomása következtében a medence szélein a felszínre tört.)

Nagyítás

A Maros völgye Marosvásárhelynél

Az éghajlat mérsékelt szárazföldi, valamint a megye keleti részén függőleges övezetességű hegyvidéki. Az éves átlaghőmérséklet nyugaton 8-9°C, keleten 2-4°C. A legmelegebb hónap július (18-19 °C), a leghidegebb pedig január (-3 - -5 °C). A legalacsonyabb hőmérsékletet (-32 °C) 1942-ben mérték Marosvásárhelyen, a legmagasabbat (+40 °C) pedig 1952-ben Szabédon. Az éves csapadékmennyiség 550 mm körüli a Mezőségen és az 1000 mm-t is meghaladhatja a hegyvidéken. A napsütéses órák száma 1700-2100 évente.

A legfontosabb folyó a Maros, amely északkelet-délnyugat irányban 180 km hosszan szeli át a megyét. A megye teljes területe a Maros vízgyűjtő területéhez tartozik. Vízhozama a megyéből való kilépéskor 43 m³/s, de az 1975-ös árvíz alkalmával Marossárpataknál 1580 m³/s-ot is mértek. A Maros Csobotánynál lép be a megye területére (Hargita megyéből), majd nyugat fele áthalad a Felső-Maros-áttörés nevű 40 km hosszú szoroson a Kelemen- és Görgényi-havasok között. Dédánál ér ki az Erdélyi-medencébe, innen délnyugati irányba folyik egészen Nyárádtőig, miközben érinti Szászrégent és Marosvásárhelyt. Majd nyugat fele folyik Radnóton és Marosludason keresztül Maroskecéig, ahol átlép Fehér megye területére.

A Maros fontos mellékfolyói a Küküllők, völgyeik párhuzamosak a Maros völgyével. A Kis-Küküllő Szovátánál ér a megyébe, innen délnyugat fele folyik Erdőszentgyörgyig, majd nyugat fele Dicsőszentmártonig (itt átlagos vízhozama 9,7 m³/s). A Nagy-Küküllő rövidebb szakaszon érinti a megyét, Segesváron folyik keresztül (itt átlagos vízhozama 9,5 m³/s). A két Küküllő Fehér megye területén egyesül és a Marosba torkollik.

Más jelentősebb mellékfolyók, amelyek a megye területén ömlenek a Marosba: Lúc, Komlód, Mezőségi-patak (jobb oldali), Görgény, Nyárád (bal oldali).

Maros megyében több mesterséges tó található, ezek közül legnagyobbak a Bözödújfalusi-víztározó és a Ratosnyai-víztározó. A Mezőségen számos kisebb halastó van. Turisztikai szempontból igen jelentős a szovátai Medve-tó.

Növényföldrajzi szempontból Maros megye a Carpaticum flóratartományba tartozik. A tengerszint feletti magasság szerint több növényzeti öv különíthető el. 500 m alatt a természetes növényzetet a gyertyános-tölgyes öv alkotja, itt előfordul még a cserfa, szil, hárs, kőris. 500 és 1000 m között, a dombságok magasabb és a hegységek alacsonyabb részein a bükkerdők öve húzódik. 1000 m-nél magasabban a tűlevelű erdők öve található (ez az erdőövezet legfelső szintje, túlnyomórészt lucfenyő alkotja), amely nagy kiterjedésű területeket borít. A hegyközi medencék körül (a hőmérsékleti inverzió miatt) és a hegyek északi lejtőin a fenyőerdők már 600 m magasan is megjelennek. A Kelemen-havasokban megtalálható az alpesi övezet is, jellemző növényei: közönséges boróka, fekete áfonya, havasi törpefenyő. A nagy növényzeti övezeteken kívül vannak sajátos növényzetű területek is (ilyenek például a vízpartok közelében az ártéri berkek).^[5] A megyében 205964 hektár erdő található^[6](ez a megye területének 30,6%-a).

Maros megye területén jelenleg egy nemzeti park, a Kelemen-havasok Nemzeti Park^[7] található. Más védett területek: Mocsári erdő (Görgényoroszfalu), a görgényszentimrei kastély dendrológiai parkja, a Mezőzáh melletti vadbazsarózsa-rezervátum, a szovátai sóhegy.

Maros megye népességének változása (a megye mai területére számítva):^[8]

A megye lakossága az idők folyamán folyamatosan növekedett. 1992 és 2002 között egy 4,7%-os csökkenést lehetett érzékelni, ami valamivel magasabb volt a romániai országos átlag 4,1%-nál. Ennek oka többek között lehet a tragikus fekete március is, ami után igen sok magyar nemzetiségű állampolgár települt át Magyarországra.

Az utolsó, 2021-es népszámlálás során a megyének összesen 518 193 lakosa volt, illetve a népsűrűség 77,2 lakos/km² volt. 253 064 férfi és 265 129 nő lakossal rendelkezett. Maros megye összlakossága Románia lakosságának 2,71%-át tette ki.^[9]

• 
  A székelyföldi megyék etnikai térképe (1992)
• 
  A székelyföldi megyék etnikai térképe (2002)

Maros megye mezőgazdasági művelés alatt álló területe 4097 km², ebből 2227 km² (54,4%) szántó, 1129 km² (27,5%) legelő, 631 km² (15,4%) kaszáló, 62 km² (1,5%) gyümölcsös és 48 km² szőlő (1,2%). A legfontosabb termesztett növények: búza, kukorica, rozs, cukorrépa, len, kender, dohány, komló.^[10]

Fontosabb iparágak: faipar, élelmiszeripar, textilipar, üveg- és kerámiaipar, építőanyagipar, hangszerkészítés (Szászrégen környékén). Szeben megyével együtt Maros megye szolgáltatja a Romániában kitermelt földgáz 50%-át. Sót is bányásznak.

A megye legnagyobb vállalatai árbevétel alapján 2020-ban: E.ON Energie România Rt (energiaszolgáltatás), Azomureș Rt (vegyipar), Delgaz Grid Rt (energiaszolgáltatás), Pharmafarm Rt (gyógyszer-kereskedelem, Koronka), Romcab Rt (kábelgyártás), Kastamonu România Rt (fafeldolgozás, Szászrégen), Hochland România Kft (tejfeldolgozás, Segesvár), Bio Eel Kft (gyógyszeripar), Materom Kft (autóalkatrész-kereskedelem, Maroskeresztúr), Sandoz Kft (gyógyszeripar). Az alkalmazottak száma alapján jelentős cégek még a GST Safety Textiles RO Kft (légzsákok gyártása, Fehéregyháza), Hirschmann Automotive TM Kft (autóipar, Kerelő), Artemob International Kft (bútorgyártás, Szováta).^[11]

A turisták körében legnépszerűbb helyek: Segesvár történelmi központja (a világörökség része), Marosvásárhely régi központja és állatkertje, Szováta üdülőtelep, a szászkézdi erődtemplom, a gernyeszegi Teleki-kastély, a marosvécsi Kemény-kastély. A természeti látványosságok közül megemlíthető a Kelemen-havasok (Isten széke, Felső-Maros-áttörés), Görgényi-havasok, Medve-tó, Bözödi-tó, a mezőzáhi bazsarózsa-rezervátum, a Görgényszentimre melletti Mocsár-erdő évszázados tölgyfa-rezervátum. A megyén áthalad a Via Transilvanica hosszútávú turistaút, valamint a Mária-út kelet-nyugati fő ága.

A turisták számát tekintve Maros megye a 10. Romániában (2023-as adat, abban az évben 473350 személy érkezett hivatalos szálláshelyekre). Ugyancsak 2023-ban 59484 külföldi turista érkezett a megyébe, ezzel a 7. helyen volt a romániai megyék között.^[12]

A megye legfontosabb főútjai az E60-as és az E578-as európai út, ezen kívül a DN15, DN13A, DN15E országutak. A jelenleg építés alatt álló A3-as autópálya a megye középső és déli részén fog haladni a Marosludas-Radnót-Nyárádtő-Segesvár útvonalon. 2024-ig elkészült a nyugati megyehatártól a Marosvásárhelyig tartó szakasz, valamint tervezés-építés alatt áll az A8-as autópálya a Nyárádtő-Nyárádszereda-Szováta nyomvonalon.^[13] Az A3-as autópálya további építése déli irányba Ákosfalvától Segesvár, majd Fogaras felé jelenleg a hosszabb távú tervek között sem szerepel.^[14]

A legfontosabb vasútvonalak a 300-as és a 400-as fővonalak, valamint a Maros völgyében haladó 405-ös mellékvonal (Marosludas-Marosvásárhely-Szászrégen-Déda). Normál nyomtávú vonlak vannak még a Kis-Küküllő völgyében (307-es mellékvonal, Dicsőszentmárton-Balavásár-Szováta), valamint a Mezőségen keresztül (406-os mellékvonal, Marosludas-Nagysármás). Ezen a két vonalon a CFR már nem, csak magán vasúttársaságok üzemeltetnek járatokat. Az 1990-es évekig számos keskeny nyomtávú szakasz is üzemelt (Marosvásárhely-Nyárádszereda-Szováta, Marosvásárhely-Mezőbánd-Mezőméhes, Mezőbánd-Mezőkirályfalva), ezek közül jelenleg csak Szováta és Vármező között van időszakosan turisztikai célú forgalom.^[15]

Marosvásárhelytől 12 kilométerre délkeletre található a repülőtér (Vidrátszeg határában). 2004-től komoly előrelépések történtek a repülőtér nemzetközivé tételére. 2006-tól közvetlen járatot indított a Malév, illetve a Wizz Air is. 2007 novemberében azonban a Wizz Air váratlanul megszüntette marosvásárhelyi járatait és átköltöztette Kolozsvárra. Sajtóközleményükben az állt, hogy a kolozsvári repülőtér infrastruktúrája jobb. Végül 2008. május 15-étől ismét visszaköltöztette budapesti járatait. Sajtóközleménye szerint: „A Wizz Air 2006 júliusában indította el első járatait Marosvásárhelyről, majd 2007 novemberében erdélyi üzemelését Kolozsvárra költöztette. A tapasztalat azt bizonyította, hogy bár a kolozsvári üzemelés összességében sikeres, a Budapest és Erdély közötti forgalom jelentős része Marosvásárhelyre irányul.”^[16] A 2020-2024 közötti időszakban a következő városokba voltak közvetlen járatok: Budapest, Dortmund, London (Luton), Memmingen, Antalya, Gurdaka, Iráklio (az utolsó 3 helyszínre charterjáratok, a pontos lista évente változhat).^[17]

A megyei tanácsot 34 tanácsos alkotja., akiket a helyhatósági választásokon választ meg a megye lakossága. A tanács elnöke 2004-2012 között Lokodi Edit Emőke volt, az RMDSZ színeiben, illetve 2012-től Ciprian Dobre a Szociál-Liberális Szövetség színeiben, akitől 2016-ban Péter Ferenc (RMDSZ) vette át a posztot. A táblázatok a 2020-as választások eredményeit mutatja:

A Maros megyei legutóbbi EP választások eredményei:

• RMDSZ: 32,99%
• PNL: 22,37%
• PSD: 13,13%
• USR-PLUS: 16,73%
• PRO: 4,4%
• ALDE: 2,5%

Az Osztrák–Magyar Monarchiában Maros-Torda vármegye foglalta magába a mai Maros megye területének nagy részét (nem létezett Maros nevezetű vármegye). Az új megye első címerét, a trianoni békediktátum után, 1921-ben létrehozott, települések nevével és ezek címereivel foglalkozó bizottság hozta létre. Viszont ez a címer a vármegye címerében található almafát, az arany almákkal ábrázolta.

A megye címere 1970. július 25-én változott meg ténylegesen. Egy teljesen új címert fogadott el az akkori megyei tanács, a szocialista hatalom felhivására. A szocialista címer egy pajzsból áll, amely két részre van osztva. A kék hátterű részen a marosvásárhelyi Közigazgatási Palota emelkedik ki. A három kék csík a Marost, Küküllőt és a Nyárádot szimbolizálja. A piros hátterű rész pedig a megye gazdaságát ábrázolja. A nagy feszültségű villanyoszlop a radnóti és a gyulakutai hőerőművekre utal. A pajzs közepén pedig a szocialista Románia címere látható.

Maros megye jelenlegi címerét 1998. október 15-étől használják hivatalosan. A címer négy negyedre osztott pajzsból áll. Az első negyed a marosfelfalusi történelmi leletekre utal, egy ún. paszományos fibulával, míg a második a történelmi épületekre és erődítményekre. A mérleg a társadalmi igazságszolgáltatás szimbóluma, utalás a lakosok kiegyensúlyozottságára és megfontoltságára, ugyanakkor pedig emlékeztet a kereskedelem szerepére a térségben. A címerben szereplő ezüstös csíkok a megye vízállományának gazdagságát, valamint a Maros, Kis-Küküllő és Nyárád folyókat jelképezik.^[18][19]

• 
  Maros-Torda vármegye címere
• 
  Maros megye első címere
• 
  Maros megye szocialista címere
• 
  Maros megye jelenlegi címere

Városok rang szerint
Címer	Megyei jogú város	Címer	Város
	Maros- vásárhely		Marosludas
	Szászrégen		Szováta
	Segesvár		Radnót
	Dicső- szentmárton		Nyárádtő
	Nyárádszereda		Erdő- szentgyörgy
	Nagysármás

Városok:

• Marosvásárhely a megye központja, régi vásárváros. A középkorban a székelyföldi Marosszékhez tartozott, mielőtt Bethlen Gábor szabad királyi várossá nyilvánította. Manapság középiskolái, több egyetem, kulturális rendezvények, a középkori vár, a rohammentő szolgálat (SMURD), ipari létesítmények hirdetik nevét.
• Szászrégen A Görgény-völgye és a Mezőség határán lévő megyei jogú város a Maros bal partján. Szászrégen és Magyarrégen egyesüléséből jött létre 1926-ban. A középkorban Torda vármegyéhez tartozott. Híres a hangszergyára és a történelmi városközpontja.
• Segesvár Nagy-Küküllő partján fekvő megyei jogú város. A középkorban a szász univerzitás része volt. Középkori vára fontos turisztikai központ.
• Dicsőszentmárton a Kis-Küküllő mente központi települése. A középkorban Küküllővár birtokának része volt, mint vásártér. Ma ipari központ, környéke neves szőlőtermő vidék.
• Marosludas
• Szováta
• Radnót
• Nyárádtő
• Nyárádszereda
• Erdőszentgyörgy
• Nagysármás

Községek: lásd Maros megye községeinek listája.

• A Maros megyei statisztikai hivatal honlapja (románul)
• Székely falvak portálja
• Székely enciklopédia