Martinique

Martinique
Martinique zászlaja Martinique címere
Martinique zászlaja Martinique címere
Martinique elhelyezkedése
Ország  Franciaország
Régió Martinique
A megye száma 972
Székhely Fort-de-France
Hivatalos nyelv francia, kreol
Politikai státusz Franciaország tengerentúli megyéje
Terület
 – Teljes
 – ebből víz
1 100 km²
4,2%
Népesség
 – Teljes
 – Népsűrűség 		 
375 063 fő (2021)[1]
347,8 fő/km²
Pénznem Euró (€) (EUR)
Időzóna UTC–4
TLD .mq
Weboldal www.cr-martinique.fr
Hívószám +5961
1 Nem szükséges Franciaországból és a többi tengeren túli területekről.
Martinique térképe
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján

Martinique [maʀtiˈnik] (Martinique-kreol nyelven Matinik vagy Matnik) sziget a Karib-tengerben. A Kis-Antillák része. Jogi státuszát tekintve Franciaország egyik tengerentúli megyéje.

Földrajz

[szerkesztés]
Martinique domborzati térképe

A sziget Budapest területének kb. kétszerese.

Legmagasabb pontja a Montagne Pelée (1397 m).

Története

[szerkesztés]

A szigetet feltehetőleg Kolumbusz Kristóf fedezte fel 1502-ben. A helyi lakosok Madininának nevezték el, ebből keletkezett a mai neve. Gyarmatosítása 1635-ben kezdődött, amikor a franciák vették birtokba, és cukornád termesztésére rendezkedtek be Afrikából hozott rabszolgákkal. A rövid ideig tartó brit uralom kivételével mindig francia gyarmat volt. 1946. március 19-én lett Franciaország egyik tengerentúli megyéje.

Az 1940-es évek óta erőteljes kampányok zajlanak a sziget függetlenségéért, amelynek első hangadója Aimé Césaire volt és 1959 végén halálos áldozatokkal járó zavargások is fellángoltak Martinique-on.[2] 1962-ben létrejött a Martinique-i Antikolonialista Ifjúsági szervezet, röviden az OJAM, amely már radikálisabb hangon követelte a függetlenséget és gyakran került összetűzésbe a francia hatóságokkal.[2] 1974-ben a követelések újabb zavargásokká fajultak, amelynek eredménye két sztrájkoló munkás halála lett, akiket a csendőrök lőttek le.[2] A függetlenségi követeléseket azonban megingatta az 1970-es évek gazdasági válsága a szigeten, amely miatt nőtt az elvándorlás is.[3] Ezt tetézték a természeti katasztrófák is. Franciaország kisebbfokú autonómiával igyekezett kárpótolni a szigeteket.

2009-ben ismét nyugtalanság következett a sziget életében, mert a fekete lakosság sérelmezni kezdte a francia telepesek leszármazottjainak gazdasági dominanciáját és faji megkülönböztetésről beszéltek.[4][5] Nicolas Sarkozy francia elnök személyesen tett látogatást Martinique-on és reformokat ígért a bajok orvoslására.[6] Sarkozy kizárta ugyanakkor, hogy a sziget függetlenséget kaphatna, viszont nem zárkózott el a nagyobb mértékű autonómia kiépítésétől, miről szerinte népszavazásnak kellene döntenie.

Népesség

[szerkesztés]

Népességének változása

[szerkesztés]
A népesség alakulása 2014 és 2021 között
Lakosok száma
383 806
380 877
372 594
368 783
364 508
361 225
360 749
2014201520172018201920202021
Adatok: Wikidata

Etnikumok

[szerkesztés]

A lakosság döntő többsége afrikai származású. A statisztika szerint 90% fekete (afrikai) és mulatt (fekete-fehér keverék), valamint ide számítják az indiai-afrikai keverékeket is. A fekete bőrűek többsége az afrikai rabszolgák leszármazottja. Ezenkívül érkeztek ide feketék a karibi térségből is, akiket "más karibi" kifejezés alatt szerepeltetnek a statisztikusok. A más karibiak a kínaiakkal együtt 5%-ot tesznek ki. A fehér (európai) lakosok, akik főként francia származásúak, szintén 5%-nyian vannak.

Nyelv

[szerkesztés]

A szigeten franciául és kreol nyelven beszélnek.

Vallás

[szerkesztés]

A lakosság 90%-a keresztény, zömmel római katolikus, a maradék nem keresztény főleg hindu.

Védelmi rendszer

[szerkesztés]

A sziget nem rendelkezik saját katonasággal és csendőrséggel, a katonai védelmet Franciaország biztosítja.[7]

Gazdaság

[szerkesztés]

Jelentős a cukornád- és a banántermesztés, amelyre cukoripar, rum- és gyümölcskonzervgyártás települ. Az idegenforgalom szintén jelentős bevételt hoz a sziget számára, a lakosság többsége a szolgáltatási és közigazgatási szférában dolgozik.

Közlekedés

[szerkesztés]

Turizmus

[szerkesztés]

A legtöbb turista Franciaországból, Kanadából és az Egyesült Államokból érkezik.[9] A szigeten lévő vállalkozások nagyjából 16%-a (körülbelül 6000) turizmushoz köthető feladatokat lát el, legjelentősebbek az éttermek, szállodák. A turisztikai szektorban körülbelül 6500-an dolgoznak ami az aktív munkaerő 7 %-t teszi ki.[10]

Sport

[szerkesztés]

Lásd: Martinique-i labdarúgó-válogatott.

Kultúra

[szerkesztés]

Gasztronómia

[szerkesztés]
Accras de morue, Ti Punch és Boudin creole.

A helyi gasztronómiában francia, karibi, afrikai és dél-ázsiai elemek ötvöződnek. A receptek gyakran tükrözik Martinique összetett történelmét és a változatos kulturális örökséget.[11] Nagyon fontosak a halak, trópusi gyümölcsök és különféle húsok. A martinique-i erős paprika rendkívül csípős.[11]

Az egyik martinique-i specialitásnak, az accras de morue-nak sózott hal az összetevője, amelyhez garnélarákot és zöldségeket is adnak fűszerekkel kevereve.[11] Gyakran könnyű harapnivalóként fogyasztják.[11] A szigetnek van egy sajátos hurkája, a boudin. A boudin creole véreshurka sertéshúsból és vérből, míg a boudin blanc fehérkolbász, melynek alapanyaga szintén sertéshús, de tesznek bele garnélarákot, rákot, tengeri csigát, kagylót és halat is.[11]

A polip gyakori fogás, alapanyaga pörköltöknek, raguknak (hagymával, fűszerekkel, paradicsommal és citrommal ízesítve), de fogyasztják sütve is vörösbabbal, lencsével, jamgyökérrel és rizzsel.[11]

Jellegzetes martinique-i fűszerkeverék a colombo, amely kurkumából, barna mustármagból, csípős paprikából, korianderből, babérlevélből és fekete borsból készül.[11] Használják húsok (baromfi, kecske, sertés) és zöldségek (padlizsán, tök, gyökerek) ízesítésére.[11]

Az italok közül a sziget nemzeti itala a ti punch, amit cukornád frissen préselt levéből állítanak elő és citrommal ízesítenek.[11]

A legnépszerűbb martinique-i desszert a Blanc Manger au Coco, ami cukorból, kókusztejből, vaníliaporból készül zselatin, fahéj, citromlé és citromhéj hozzáadásával. Mielőtt felszolgálásra kerülne előző este mindig behűtik.[11]

Képek

[szerkesztés]
  • Martinique-i fapók
    Martinique-i fapók
  • Céron fekete homokú tengerpartja
    Céron fekete homokú tengerpartja
  • Les Salines tengerpartja a sziget déli részén
    Les Salines tengerpartja a sziget déli részén
  • Anses d'Arlet
    Anses d'Arlet
  • Trou d'eau of the Pitons du Carbet erdő
    Trou d'eau of the Pitons du Carbet erdő
Anses d'Arlet
Nagyítás
Anses d'Arlet

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ https://www.worldometers.info/world-population/martinique-population/
  2. ↑ a b c Emeutes de 1959 : la Martinique règle ses comptes avec le colonialisme (Nofi)
  3. ↑ Le drame de février 1974 marque encore les esprits (France Info)
  4. ↑ Blacks slam white minority in Martinique strike" (International Herald Tribune)
  5. ↑ Race, class fuel social conflict on French Caribbean islands
  6. ↑ Sarkozy offers autonomy vote for Martinique
  7. ↑ a b c CIA - The World Factbook -- Martinique. user.iiasa.ac.at. (Hozzáférés: 2021. március 12.)
  8. ↑ WPS - Map of ports in Martinique. World Port Source. [2020. október 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 12.)
  9. ↑ „Encyclopedia”. JAMA 279 (17), 1409. o. ISSN 0098-7484.  
  10. ↑ Economy of Martinique : Discover. web.archive.org, 2007. május 28. [2007. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 12.)
  11. ↑ a b c d e f g h i j Top 10 Martinican Dishes You Just Have to Try (Culture Trip)

Források

[szerkesztés]
  • A Világ országai, Nyír-Karta Bt., 2008
  • Midi Világatlasz, Nyír-Karta és Topográf Kiadó, 2003, ISBN 963-9516-63-5

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Martinique
A Wikimédia Commons tartalmaz Martinique témájú médiaállományokat.
File:Wiktionary-logo-hu.svg
Nézd meg a martinique címszót a Wikiszótárban!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Martinique&oldid=26969799”