Melasz (cukoripar)

A melasz sűrű cukorszirup, a cukorrépa vagy cukornád cukorrá történő feldolgozásának mellékterméke.

A melasz minősége függ a cukornád vagy -répa minőségétől, a belőle kivont cukor mennyiségétől és a kivonás módszerétől. Az MSZ 20606-56 szabvány szerint a jelző nélküli „melasz” csak a cukorrépából származó melaszt jelenti, a más eredetűeket jelzővel kell ellátni például nádmelasz, finomítómelasz.^[1]

A melasz szó már 1400 körül megjelent a nádcukorgyártás során keletkező különböző minőségű szörpök megnevezésére. A szó latin eredetű: a mel (méz) szóból képzett mellaceus (mézszerű) szóra vezethető vissza.^[2]

A cukorrépánál a kristályosítás utolsó szakaszában centrifugálással leválasztott szörpöt hívják melasznak. A cukorrépa melasza kb. 50%-ban cukor,^[3] főleg szacharóz, de tartalmaz glükózt és fruktózt is. A melasz cukortartalma függ a cukorrépa cukortartalmától, a gyártási veszteségtől, a sűrűlé és a melasz tisztasági hányadosától, azaz a cukor és a szárazanyag-tartalom arányától. Az átlagos összetételű melaszban a cukron kívül egyéb szárazanyagok is találhatóak: 6,78%-ban nitrogénmentes szerves anyagok (például invertcukor és raffinóz), 15,47%-ban nitrogéntartalmú szerves anyagok (például betain, aminosavak), illetve 9,75%-ban szervetlen anyagok (hamu).^[4] Nagy viszkozitása miatt nehezen szállítható, és a benne levő cukor gazdaságosan nem termelhető ki.^[5]

Melasztermelés az Európai Unióban, 2010/11-ben^[6] és 2013/14-ben^[7]

A cukornád melasza fiatal, zöld cukornádból keletkezik, amelyet kén-dioxiddal kezelnek (ez tartósítja). Kén-dioxid-kezelés nélkül csak érett cukornádból lehet kivonni. A melasz (azaz tiszta cukornádszirup) készítéséhez a leszüretelt nádról letépkedik a leveleket, majd megfőzik a nádakat, hogy kiváljon a cukor. Ha csak egyszer főzik fel, édesebb melasz készül, mert kevesebb cukor válik ki. Ha másodszor is felfőzik, kesernyésebb lesz. Harmadszori kifőzésnél a szacharóz nagy része kiválik belőle, de még mindig nagy adagban tartalmaz cukrot.^[9] A finomított cukorral ellentétben van benne többféle vitamin és ásványi anyag is, például kalcium, magnézium és vas, mégpedig annyi, hogy egy evőkanálnyi belőle fedezi a napi ásványianyag-szükséglet 20%-át.^[10][11]

Leginkább a szesz- és élesztőiparban használatos alapanyagként.^[12]

Takarmányozásra már a 19. század közepe óta használják száraz takarmányra öntve, hígított formában megitatva. A 20. század elejétől kezdve különböző keverékeket állítottak elő korpa, tőzeg, kukoricacsutka, kukoricaszár vagy szárított répaszelet felhasználásával.^[13] Nagy szénhidráttartalma miatt – a szarvasmarhatápba bedolgozva – kedvezően hat a zsír- és tejképződésre. Karbamiddal, vitaminokkal dúsítható. Ízét az állatok szeretik, így szívesen fogyasztják, ami magasabb takarmányfelvételt eredményez. A granulált tápgyártás során, a tápok és pelletek energiatartalmának növelése mellett, kötőanyagként is használják. A melasz – ízesítő és ragacsos tulajdonsága miatt – a dercés tápokhoz is adagolható. A dercés tápok közül főleg a baromfitápokba adagolják.

Használatának előnye abból is fakad, hogy a különböző típusú és eltérő forrásból származó, eltérő halmazállapotú cukrokat különbözőképpen tudják hasznosítani a haszonállatok. A melasz alapú takarmánykiegészítők jellemzően folyékony halmazállapotúak, javítják a rostemésztést, a tápanyag- és szárazanyag felvételt.^[14] Az ezek formájában bevitt cukrok 2-4 óra alatt teljesen lebontásra kerülnek. Fontos szerepet tölt be a kérődzők takarmányozásában, a bendőteljesítmény javítását célzó speciális termékekben is gyakran megtalálható.

A melaszból többféle folyékony takarmánykiegészítőt is előállítanak, melyeknek összefoglaló neve: MelaVite. Magas cukor- és szárazanyag-tartalmuk révén a kérődző állatok (legfőképp szarvasmarha) takarmányozásánál alkalmazzák őket, elsősorban a tej minőségének (a tejzsír- és a tejfehérje-tartalmának) javítása céljából.

A melasz, mint takarmány alapanyag megtalálható a Bizottság (2013. január 16.) a takarmány-alapanyagok jegyzékéről szóló 68/2013/EU rendeletében.^[15] A Magyarországon elérhető termékek közös jellemzője, hogy megfelelnek a Magyar Takarmánykódex kötelező előírásairól szóló, 44/2003. (IV. 26.) FVM rendeletben foglaltaknak. Ennek értelmében a melaszos takarmány melasz felhasználásával előállított, legalább 14%, szacharózban kifejezett összcukrot tartalmazó kiegészítő takarmány.^[16]

• Farkas J., 1977. Malomipari technológiák. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest
• Kónya K., 1999. Élelmiszeripari hulladékok gyűjtése, ártalmatlanítása, hasznosítása. Phare Program HU-94.05. Szarvas (jegyzet).
• Szenes E-né, 1995. Környezetvédelem az élelmiszer-ipari kis- és középüzemekben. Integra-Projekt Kft, Budapest

• Vinasz