Oroszország demográfiája

Oroszország demográfiája
Oroszország korfája 2023-ban
Oroszország korfája 2023-ban
Ország Oroszország
Népesség145 975 300 (népességbecslés, 2021)[1] ()
Teljes termékenységi arányszám1,5
Hivatalos nyelvorosz[2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Oroszország demográfiája témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A 2021-es népszámláláskor Oroszország lakossága 147,2 millió fő volt.[3] Európa legnépesebb országa, a világ kilencedik legnépesebb országa, népsűrűsége 8,5 lakos/négyzetkilométer (22 lakos/négyzetmérföld).[4] 2020-ban Oroszországban a születéskor várható teljes élettartam 71,54 év volt (férfiaknál 66,49 év, nőknél 76,43 év).[5]

1992 és 2012 között, majd 2016 óta ismét meghaladta Oroszország halálozási aránya a születési arányt, amit az elemzők demográfiai válságnak neveztek,[6] ennek következtében az ország népessége elöregedett, az ország lakosainak átlagéletkora 40,3 év.[7] 2009-ben Oroszországban tizenöt év óta először regisztráltak éves népességnövekedést; a 2010-es évek közepén Oroszországban a csökkenő halálozási arányok, a megnövekedett születési arányok és a bevándorlás növekedése miatt növekedett a népesség.[8] 2020 és 2021 között, az ukrajnai orosz inváziót megelőzően Oroszország népessége a COVID-19 világjárvány okozta többlethalálozás miatt a történelem során feljegyzett legnagyobb békeidőszaki csökkenésen ment keresztül,[9] emellett legalább 1 millió orosz menekült el az országból az invázió következtében.

Oroszország többnemzetiségű állam,[10] országszerte több mint 193 etnikai csoportnak ad otthont. A 2021-es népszámláláskor a lakosság közel 72%-a orosz etnikumú volt, és a lakosság mintegy 19%-a tartozott etnikai kisebbségekhez.[fn 1][11] Az ENSZ szerint Oroszország bevándorló népessége a világ harmadik legnagyobbja, több mint 11,6 millió fő; többségük más posztszovjet államokból származik.[12]

Népesség[szerkesztés]

Népességváltozás
Év Népesség Átl. vált.(%)  
0 9 000 000 —    
1000 9 000 000 −0,00%
1200 14 500 000 0,24%
1500 14 700 000 0,00%
1600 18 000 000 0,20%
1700 18 000 000 −0,00%
1800 25 000 000 0,33%
1900 73 000 000 1,07%
1926 93 000 000 0,93%
1930 100 000 000 1,81%
1960 119 000 000 0,58%
1970 130 079 000 0,89%
1979 137 552 000 0,62%
1989 147 386 000 0,69%
2000 146 597 000 −0,05%
2010 142 849 000 −0,26%
2021 144 700 000 0,12%
Források:[13][14][15][16]

Demográfiai statisztikák a legfrissebb Rosstat népességstatisztika szerint[17] és a World Population Review 2019-ben.[18]

  • Egy születés minden 22. másodpercben[17]
  • Egy halálozás minden 13. másodpercben[17]
  • A népesség csökkenése egy fővel minden 30. másodpercben[17]

Demográfiai krízis[szerkesztés]

Több ezer elhagyott falu van szétszórva Oroszországban[19].
A népesség változása 1950 és 2010 között

Miután 1991-ben 148 689 000 fővel elérte a csúcsot, a lakosság száma ezután csökkent, és 2008-ra 142 737 196 főre esett vissza.[20] Oroszország egyre inkább a bevándorlásra támaszkodik a népesség megtartása érdekében. 1994 óta 2021-ben volt a legmagasabb a nettó bevándorlás,[21] ennek ellenére összességében kis mértékben csökkent a lakosság száma, 146,1 millióról 145,4 millióra 2021-ben, ami több mint egy évtized óta a legnagyobb csökkenés.[22]

A természetes népesség 2020 októbere és 2021 szeptembere között 997 000 fővel csökkent (a születések és a halálozások számának különbsége egy adott időszakban).[23] 2020 januárjában, 2021-ben és 2022-ben a természetes halálozási arányszám egyenként közel kétszerese volt a természetes születési arányszámnak.[24]

Ukrajna 2022-es orosz invázióját követően az országban elmélyült a demográfiai válság,[25] mivel az ország magas katonai halálesetekkel küzd, miközben a nyugati tömeges szankciók és bojkottok által okozott újbóli agyelszívással és a humán tőke elvándorlásával kell szembenéznie.[26] Sok kommentátor azt jósolja, hogy a helyzet rosszabb lesz, mint az 1990-es években.[27]

A The Economist 2023 márciusában arról számolt be, hogy "Az elmúlt három évben az ország mintegy 2 millióval több embert veszített el, mint amennyit rendes körülmények között elveszített volna a [ukrajnai] háború, a betegségek és az elvándorlás következtében."[28]

Az ENSZ előrejelzése szerint a 2021-ben kezdődött csökkenés folytatódni fog, és ha a jelenlegi demográfiai feltételek fennmaradnak, Oroszország lakossága ötven év múlva 120 millió lesz, ami körülbelül 17%-os csökkenést jelent.[29][28] 2024 januárjában a Roszsztat orosz statisztikai hivatal azt jósolta, hogy Oroszország lakossága 2046-ra 130 millióra csökkenhet.[30]

Termékenység[szerkesztés]

Oroszország lakossági korösszetételű piramisa 1946 és 2023 között

1993 és 2008 között az ország népessége nagymértékben csökkent, 148 millióról 143 millióra.[31] Az 1987-es 2,5 millióról 1997 óta az évi születések száma óriási, 50%-os csökkenést mutat, de a jelenlegi 1,42-es termékenységi ráta még mindig magasabb, mint az 1990-es években.[31]

2022 elején 320 400 baba született január és március között, 16 600-zal kevesebb, mint 2021 január-márciusában. A halálozások száma csaknem kétszer annyi volt (584 700), mint a születéseké.[31] A nyers születési arányszám - 8,9/100 000 lakos - a legalacsonyabb volt 2000 óta.[31]

Oroszországban az egyik legalacsonyabb a termékenységi ráta a világon: 2022-ben 1,42 gyermek jut egy nőre, ami elmarad a 2,1 gyermek/nő értéktől, amelyet el kell érnie a népesség megtartásához.[31] 2022-ben az évtizedek óta tartó alacsony termékenység következtében az orosz népesség a világ egyik legidősebbje, átlagosan 40,3 éves.[31]

Egészség[szerkesztés]

Metallurg, egy szovjet-korabeli szanatórium Szocsiban[32]

Oroszország alkotmánya garantálja az ingyenes, egyetemes egészségügyi ellátást minden orosz állampolgár számára a kötelező állami egészségbiztosítási programon keresztül..[33] Az Orosz Föderáció Egészségügyi Minisztériuma felügyeli az orosz állami egészségügyi rendszert, és az ágazat több mint kétmillió embert foglalkoztat. A szövetségi régióknak is vannak saját egészségügyi minisztériumaik, amelyek a helyi közigazgatást felügyelik. Oroszországban a magán egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréshez külön magán egészségbiztosítás szükséges.[34]

Oroszország 2018-ban GDP-jének 5,32%-át költötte az egészségügyre.[35] 2018-ban egészségügyi kiadásai jelentősen alacsonyabbak, mint más fejlett országoké.[36] Oroszországban a világ egyik leginkább nőies nemi arányú országa, ahol minden nőre 0,859 férfi jut,,[7] a magas férfi halálozási arány miatt.[37] 2019-ben Oroszországban a születéskor várható teljes élettartam 73,2 év volt (68,2 év a férfiaknál és 78,0 év a nőknél),[38] és nagyon alacsony volt a csecsemőhalandóság (1000 élveszületésre 5).[39]

Oroszországban a legfőbb halálozási okok a szív- és érrendszeri betegségek.[40] Az elhízás Oroszországban elterjedt egészségügyi probléma; 2016-ban az orosz felnőttek 61,1%-a volt túlsúlyos vagy elhízott.[41] Oroszországban azonban a történelmileg magas alkoholfogyasztási arány az ország legnagyobb egészségügyi problémája,[42][43] mivel ez továbbra is az egyik legmagasabb a világon, annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedben jelentősen csökkent.[44] A dohányzás egy másik egészségügyi probléma az országban.[45] Az országban magas az öngyilkosságok száma, bár csökkenőben van,,[46] továbbra is jelentős társadalmi probléma.[47]

COVID-19[szerkesztés]

Oroszországban volt az egyik legtöbb megerősített COVID-19 eset a világon. A hivatalos kormányzati demográfiai statisztikákból származó, a születéseken és halálozásokon alapuló, a migrációt kizáró többlethalálozások elemzése azt mutatta, hogy Oroszországban békeidőben az eddigi legnagyobb éves népességcsökkenés volt, 2020 októbere és 2021 szeptembere között 997 000 fővel csökkent a népesség, amit Alekszej Raksha demográfus úgy értelmezett, hogy elsősorban a COVID-19 világjárvány miatt.[23]

Források[szerkesztés]

  1. ↑ https://www.worldometers.info/world-population/russia-population/
  2. ↑ az Oroszországi Föderáció alkotmánya
  3. ↑ Russian Federal State Statistics Service: Всероссийская перепись населения 2020 года. Том 1 (orosz nyelven) (XLS). Federal State Statistics Service
  4. ↑ Population density (people per sq. km of land area). The World Bank. (Hozzáférés: 2021. június 16.)
  5. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) rosstat nevű lábjegyzeteknek
  6. ↑ Koehn, Jodi: Russia's Demographic Crisis. Kennan Institute. Woodrow Wilson International Center for Scholars, 2001. február 5. (Hozzáférés: 2021. július 18.)
  7. ↑ a b Russia. The World Factbook, 2020. február 7.
  8. ↑ Foltynova, Kristyna: Migrants Welcome: Is Russia Trying To Solve Its Demographic Crisis By Attracting Foreigners?. Radio Free Europe/Radio Liberty, 2020. június 19. (Hozzáférés: 2021. július 9.) „"Russia has been trying to boost fertility rates and reduce death rates for several years now. Special programs for families have been implemented, anti-tobacco campaigns have been organized, and raising the legal age to buy alcohol was considered. However, perhaps the most successful strategy so far has been attracting migrants, whose arrival helps Russia to compensate population losses."”
  9. ↑ Saver, Pjotr: Russia's population undergoes largest ever peacetime decline, analysis shows. The Guardian, 2021. október 13. (Hozzáférés: 2021. november 17.) „Russia's natural population has undergone its largest peacetime decline in recorded history over the last 12 months...”
  10. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) multinational nevű lábjegyzeteknek
  11. ↑
  12. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) immigrants nevű lábjegyzeteknek
  13. ↑ Russia Population 0 to 1800 – Our World in Data (angol nyelven). www.ourworldindata.org
  14. ↑ RUSSIA: historical demographical data of the whole country. Populstat.info . [2017. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 6.)
  15. ↑ Оценка численности постоянного населения на 1 января 2020 года и в среднем за 2019 год (orosz nyelven) (XLS). Rosstat
  16. ↑ Population of Russia 2022 | Religion in Russia | Find Easy. Findeasy.in, 2021. május 3. (Hozzáférés: 2022. február 28.)
  17. ↑ a b c d Росстат — Новости Росстата. rosstat.gov.ru
  18. ↑ Russia Population 2018, <http://worldpopulationreview.com/countries/russia-population/>
  19. ↑ „Russia's decaying villages”, Al Jazeera, 2014. május 2. 
  20. ↑ Интерактивная витрина. cbsd.gks.ru . [2017. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 16.)
  21. ↑ Миграция в России, предварительные итоги 2021 года (Migration in Russia, preliminary results of 2021). Институт демографии НИУ ВШЭ имени А.Г. Вишневского (Institute of Demography, National Research University A.G. Vishnevsky), 2022 (Hozzáférés: 2022. március 26.)
  22. ↑ Natural population decrease in Russia down by 21% in Jan 2022 vs Jan 2021, but twice higher than in Jan 2020 - Rosstat. Interfax News Agency, 2022. március 6. (Hozzáférés: 2022. március 26.)
  23. ↑ a b Sauer, Pjotr: Russia's population undergoes largest ever peacetime decline. The Guardian, 2021. október 13.
  24. ↑ Natural population decrease in Russia down by 21% in Jan 2022 vs Jan 2021, but twice higher than in Jan 2020 - Rosstat. Interfax News Agency, 2022. március 6.
  25. ↑ „Russia stares into population abyss as Putin sends its young men to die”, The Telegraph, 2023. február 26. 
  26. ↑ Ukraine war threatens to deepen Russia's demographic crisis. Financial Times, 2022. április 4. [2022. december 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. október 6.)
  27. ↑ Goble, Paul (2022. augusztus 18.). „Russia's Demographic Collapse Is Accelerating”. Eurasia Daily Monitor, Washington, D.C. 19 (127), Kiadó: Jamestown Foundation.  
  28. ↑ a b „Russia's population nightmare is going to get even worse”, The Economist , 2023. március 4. 
  29. ↑ World Population Prospects 2022, Standard Projections, Compact File, Variant tab, Total Population, as of 1 January column. United Nations Department of Economic and Social Affairs, Population Division , 2022
  30. ↑ „Russia's Population Could Fall to 130Mln by 2046 – Rosstat”, The Moscow Times, 2024. január 12. 
  31. ↑ a b c d e f Ben Aris: Russian fertility rates fall to record lows on the back of a deteriorating economy and sanctions pressure. BNE Intellinews , 2022. május 4.
  32. ↑ Morton, Elise: Russian rivieia: from Soviet sanatoriums to lush gardens, your walking guide to seaside Sochi. Calvert 22 Foundation, 2018. május 25. (Hozzáférés: 2022. január 7.) „First intended for the treatment of metalworkers, Metallurg combines elements of baroque and neoclassical architecture, and is surrounded by lavish gardens.”
  33. ↑ Cook, Linda: Constraints on Universal Health Care in the Russian Federation. United Nations Research Institute for Social Development. United Nations, 2015. február 1. (Hozzáférés: 2022. január 3.) „Russian citizens have a constitutional right to free health care...”
  34. ↑ Healthcare in Russia: the Russian healthcare system explained. Expatica, 2021. január 8. (Hozzáférés: 2021. április 21.)
  35. ↑ Current health expenditure (% of GDP) – Russian Federation. World Bank. (Hozzáférés: 2021. április 21.)
  36. ↑ (2019. május 24.) „Analysis of the Financing of Russian Health Care over the Past 100 Years”. International Journal of Environmental Research and Public Health 16 (10), 1848. o. DOI:10.3390/ijerph16101848. PMID 31137705.  
  37. ↑ Nuwer, Rachel. „Why Russian Men Don't Live as Long”, The New York Times, 2014. február 17. (Hozzáférés: 2022. január 7.) „Russia's life expectancy is exceptionally low compared with that in other developed countries. While American men have a 1-in-11 chance of dying before their 55th birthday, in Russia the odds are 1 in 4.” 
  38. ↑ Life expectancy and Healthy life expectancy, data by country. World Health Organization, 2020 (Hozzáférés: 2021. április 19.)
  39. ↑ Mortality rate, infant (per 1,000 live births) – Russian Federation. World Bank. (Hozzáférés: 2021. április 21.)
  40. ↑ (2020) „Why does Russia have such high cardiovascular mortality rates? Comparisons of blood-based biomarkers with Norway implicate non-ischaemic cardiac damage”. Journal of Epidemiology and Community Health 74 (9), 698–704. o. DOI:10.1136/jech-2020-213885. PMID 32414935.  
  41. ↑ (2017. augusztus 11.) „Obesity”. Our World in Data. (Hozzáférés: 2021. április 21.)  
  42. ↑ McKee, Martin (1999. november 1.). „Alcohol in Russia”. Alcohol and Alcoholism 34 (6), 824–829. o. DOI:10.1093/alcalc/34.6.824. PMID 10659717.  
  43. ↑ Fedun, Stan: How Alcohol Conquered Russia. The Atlantic, 2013. szeptember 25. (Hozzáférés: 2021. december 30.) „Today, according to the World Health Organization, one-in-five men in the Russian Federation die due to alcohol-related causes, compared with 6.2 percent of all men globally. In her 2000 article “First Steps: AA and Alcoholism in Russia,” Patricia Critchlow estimated that some 20 million Russians are alcoholics in a nation of just 144 million.”
  44. ↑ (2019. október 5.) „Russia's alcohol policy: a continuing success story”. The Lancet 394 (10205), 1205. o. DOI:10.1016/S0140-6736(19)32265-2. PMID 31591968. „"Russians are officially drinking less and, as a consequence, are living longer than ever before...Russians are still far from being teetotal: a pure ethanol per capita consumption of 11·7 L, reported in 2016, means consumption is still one of the highest worldwide, and efforts to reduce it further are required."” 
  45. ↑ (2020. március 23.) „Time trends in smoking in Russia in the light of recent tobacco control measures: synthesis of evidence from multiple sources”. BMC Public Health 20, 378. o. DOI:10.1186/s12889-020-08464-4. PMID 32293365. „The prevalence of smoking among Russian men has been very high for many years. The WHO Global Adult Tobacco Survey (GATS) found that, in the 2000s, it was among the highest in the world with Russia having the world’s second-largest tobacco market by volume of sales in 2014...” 
  46. ↑ Suicide mortality rate (per 100,000 population) – Russian Federation. World Bank. (Hozzáférés: 2022. január 3.)
  47. ↑ Preventing suicide: Russian Federation adapts WHO self-harm monitoring tool. World Health Organization, 2020. október 9. [2022. április 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 3.) „The Russian Federation is one of the European Region countries where suicide remains a significant cause of death and disease burden.”

Irodalom[szerkesztés]

  • Gavrilova N.S., Gavrilov L.A. Aging Populations: Russia/Eastern Europe. In: P. Uhlenberg (Editor), International Handbook of the Demography of Aging, New York: Springer-Verlag, 2009, pp. 113–131.
  • Gavrilova N.S., Semyonova V.G., Dubrovina E., Evdokushkina G.N., Ivanova A.E., Gavrilov L.A. Russian Mortality Crisis and the Quality of Vital Statistics. Population Research and Policy Review, 2008, 27: 551–574.
  • Gavrilova, N.S., Gavrilov, L.A., Semyonova, V.G., Evdokushkina, G.N., Ivanova, A.E. 2005. Patterns of violent crime in Russia. In: Pridemore, W.A. (ed.). Ruling Russia: Law, Crime, and Justice in a Changing Society. Boulder, Colorado: Rowman & Littlefield Publ., Inc, 117–145
  • Gavrilova, N.S., Semyonova, V.G., Evdokushkina G.N., Gavrilov, L.A. The response of violent mortality to economic crisis in Russia. Population Research and Policy Review, 2000, 19: 397–419.
  • (2014) „Do we know the composition of the 18th century Russian society?”. Cahiers du Monde Russe 55 (1–2), 135–148. o. DOI:10.4000/monderusse.7989. ISSN 1777-5388.  

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ A teljes orosz lakosság 11,27%-a nem nyilatkozott etnikai hovatartozásáról a népszámlálás során, így ezeket az adatokat óvatosan kell kezelni.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Oroszország_demográfiája&oldid=27286155”