Sas Tamás

Sas Tamás
Született1957. augusztus 17. (67 éves)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (–1984)
KitüntetéseiBalázs Béla-díj (1995)

A Wikimédia Commons tartalmaz Sas Tamás témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Sas Tamás (Budapest, 1957. augusztus 17. –) magyar filmrendező, operatőr, forgatókönyvíró, filmproducer.

Életpályája

[szerkesztés]

Édesapja mérnök, édesanyja közgazdász volt, Sas Tamás második fiúgyermekként született. 16 évesen egymás után huszonegyszer megnézte Ingmar Bergman Suttogások és sikolyok című filmjét, melynek hatására eldöntötte, hogy filmrendező lesz. A Madách gimnáziumi 1974-es érettségije után az MTI fotósa lett, a Filmgyárban és a televízióban dolgozott segédoperatőrként, majd 1980-ban második próbálkozásra felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr szakára. Első önállóan fényképezett játékfilmje a Janisch Attila által rendezett Árnyék a havon volt, amely meghozta számára a szakmai elismerést: számos fesztiválon díjat kapott. Az 1980-as évek végén filmgyártó céget alapított, több száz reklámfilmet fényképezett és rendezett a játékfilmes operatőri tevékenysége mellett. Az 1990-es években televíziós műsorokat rendezett, majd 1997-ben elkészítette első nagyjátékfilmjét, a Presszót. A film alacsony kópiaszámának ellenére, magas nézőszámot ért el az art mozi hálózatban, és jelentős hazai és nemzetközi filmszakmai sikereket könyvelhetett el. Következő filmje a Kalózok volt, ami két kalóz-rádiós fiúról és egy szomszédban fuvolázó leányról, és az ő szerelmi háromszögükről szólt. A gyártása alatt összetűzésbe került a film producereivel Budai Györggyel és Geszti Péterrel. A film művészeti kérdéseiben erősen eltérő véleményt formáltak. A Kalózok, ha szakmai sikert nem is, de közönségsikert annál inkább aratott, közel 250 ezer mozijegy kelt el a pénztárakban, valamint a film zenéjéből számos sláger született. A következő filmje a Rosszfiúk volt, ami nevelőintézetes gyerekekről szólt. A műről negatív kritikák születtek, a nézők mérsékelt kedvvel látogatták, bár a 100 ezer főt elért nézettség Magyarországon akkoriban sikernek számított. Negyedik filmje a Szerelemtől sújtva monodráma volt, melyben egy fiatal nő reménytelen szerelmi vergődésében eltöltött hat napját egy lakásba zárva követhetjük végig. A film vegyes szakmai megítélést eredményezett, és alacsony nézettséget. A 2003-as Magyar Filmszemle időpontjában megjelent az Egy szerelem naplója című könyve, ami a Szerelemtől sújtva című film előzményeit dolgozta fel naplóregény formájában, Éva gyermekkorától kezdődik és a film nyitójelenetével fejeződik be. Ötödik filmjében Sas Tamás egy tinitémához nyúlt, Salinger Richárd nagy sikerű könyvének az Apám beájulnának filmes adaptációját vitte vászonra.

1976-ban megnősült, három gyermek apja (Olivér 1976, Richárd 1990, Maxim 1991)

2002–2004 között a Magyar Iparművészeti Egyetem Fotó-videó tanszékén tanított vizuális kommunikáció tárgyat. 2005-ben az I. Pécsi Nemzetközi Filmünnep kreatív igazgatója volt.

Filmjei

[szerkesztés]

Operatőrként

[szerkesztés]

Rendezőként

[szerkesztés]

Producerként

[szerkesztés]

Színházi rendezése

[szerkesztés]
  • 2000 Sóska, sültkrumpli

Könyvei

[szerkesztés]
  • 2003 Egy szerelem naplója, Arktisz Kiadó, Budapest, 2003

Díjai, elismerései

[szerkesztés]
  • 2003 Kairói Nemzetközi Filmfesztivál, legjobb rendezés díja a kiemelkedő művészi teljesítményért (Szerelemtől sújtva)
  • 2003 Magyar Filmszemle, legjobb operatőr, (Boldog születésnapot)
  • 1998 Cottbus Nemzetközi Filmfesztivál, különdíj, (Presszó)
  • 1998 Magyar Filmszemle, legjobb első filmes díja, legjobb forgatókönyv díja (Presszó)
  • 1995 Balázs Béla-díj
  • 1993, 1995 Az év operatőre díj
  • 1993 a Svéd Filmakadémia operatőri díja
  • 1994, 1997, 1999 Filmkritikusok díja

Jegyzetek

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]