Védaná
| Védaná (Fordításai és hagyományos megfelelői) | |
| magyar | érzés |
| angol | feeling, sensation, feeling-tone |
| páli | वेदना (IAST:) vedanā |
| szanszkrit | वेदना (IAST:) vedanā |
| burmai | ဝေဒနာ (MLC:) wèdənà |
| kínai | shòu |
| japán | ju |
| khmer | វេទនា (UNGEGN:) vétônéa |
| koreai | su |
| tibeti | ཚོར་བ། (Wylie:) tshor ba |
| thai | เวทนา (RTGS:) wetthana |
| vietnámi | 受 |
| szójegyzék • jegyzet • tárgymutató | |
A védaná (páli; szanszkrit) buddhista fogalom, amelyet általában úgy fordítanak magyarra, hogy "érzés"[1] vagy "érzelem".[2] Általánosságban a vedaná a kellemes, a kellemetlen és a semleges érzéseket jelenti, amelyek akkor lépnek fel, amikor a belső érzékszerveink kapcsolatba kerülnek a külső érzékelési tárgyakkal és az ezekkel társított tudatosságokkal.
A páli vedaná szó nem arra az érzelemre vonatkozik, amelyet hétköznapi értelemben használunk és amely egy összetett jelenség, több mentális tényező közvetlen jelenléte mellett. Amikor például a hétköznapi életben azt mondjuk, hogy 'valaki megsértette az érzéseimet', az nem vedaná.[3] A vedaná a tapasztalás pszichológiai értelemben vett érzelmi kvalitására utal, amely lehet kellemes, kellemetlen vagy semleges.[4]
A buddhista tanokon belül a vedanát a következőféleképpen szokták azonosítani:
- a théraváda Abhidharma hét egyetemes mentális tényezője közül az egyik
- a mahájána Abhidharma öt egyetemes mentális tényezője közül az egyik
- a függő keletkezés láncszemei közül a hetedik (théraváda és mahájána)
- az öt szkandha (théraváda és mahájána)
- a négyrétű éberség gyakorlatán belül az összpontosítás egyik tárgya
A tizenkét láncszem összefüggésében a vedaná utáni sóvárgás és ragaszkodás vezet a szenvedéshez. Ennek ellentéteként a vedaná koncentrált ébersége és tiszta megértése elvezethet a megvilágosodáshoz és a szenvedések okainak megszüntetéséhez.
Tulajdonságok
[szerkesztés]Általánosságban a páli kánonban a vedanát háromféleképpen fogalmazzák meg és hat "osztályba" sorolják. Egyes beszédekben hosszabb a vedanák felsorolása, van amelyikben például 108 fajtát különböztetnek meg.
Három mód, hat osztály
[szerkesztés]| 1. Ábra: A páli kánon hatok hat csoportja: | |||||||||||||||
| észlelési tartományok | → | é r z é s e k | → | s ó v á r g á s | |||||||||||
| "belső" érzékelés szervei | <–> | "külső" érzékelés tárgyai | |||||||||||||
| ↓ | ↓ | ||||||||||||||
| ↓ | kapcsolat | ||||||||||||||
| ↓ | ↑ | ||||||||||||||
| tudatosság | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
| Forrás: MN 148 (Fordította: HoD, 2009) részletek | |||||||||||||||
A kanonikus beszédekben (Szutta-pitaka) Buddha azt tanítja, hogy három fajta vedaná létezik:
A páli kánon többi részeiben a vedanának hat osztályát különböztetik meg, amelyek az érzékszervek, a külső érzékelési tárgyak és az ezekkel kapcsolatos tudatosságok különböző fajta kapcsolódásainak felel meg. Ezek:
- a szem, a forma és a szem-tudatosság kapcsolódásából fellépő érzelem
- a fül, a hang és a fül-tudatosság kapcsolódásából fellépő érzelem
- az orr, a szag és az orr-tudatosság kapcsolódásából fellépő érzelem
- a nyelv, az íz és a nyelv-tudatosság kapcsolódásából fellépő érzelem
- a test, az érintés és a test-tudatosság kapcsolódásából fellépő érzelem
- a tudat, a gondolat és a tudat-tudatosság kapcsolódásából fellépő érzelem[6]
Kettő, három, öt, hat, 18, 36, 108 fajta
[szerkesztés]Néhány beszédben különböző számú vedanát sorolnak fel (kettőtől 108-ig):
- két fajta érzelem: fizikai és mentális
- három fajta: kellemes, fájdalmas, semleges
- öt fajta: kellemes fizikai, fájdalmas fizikai, kellemes mentális, fájdalmas mentális, közömbös
- hat fajta: mindegyik érzékszervnek egy (szem, fül, orr, nyelv, test, tudat)
- 18 fajta: a három fajta érzés a hat érzékszerv által
- 36 fajta: a háztulajdonos 18 fajta érzése és a világi élettől visszavonult 18 fajta érzése
- 108 fajta: a 36 fajta érzés a múltban, a jelenben és a jövőben.[7]
A poszt-kanonikus irodalmak közül a Viszuddhimagga az öt fajta érzelmet sorolja fel.[8]
Kanonikus értelmezések
[szerkesztés]| 2. Ábra: Az öt lét-csoport (panca khandha) a páli kánon szerint. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| → ← ← |
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Forrás: MN 109 (Fordította: Ripcse Judit 2009) | részletek | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A vedaná fogalma kulcsfontosságú a következő páli kánonhoz tartozó irodalmakban:
- az "öt lét-halmaz"
- a "függő keletkezés" tizenkét feltétele
- az "éberség négy alapja"
Mentális lét-halmazok
[szerkesztés]A vedaná a ragaszkodás (szanszkrit, páli: upádána öt lét-halmaza közül az egyik (szanszkrit: szkandha; páli: khandha); Lásd: 2. ábra a jobb oldalon). A fent említett kánonban az érzelem az érzékszerv, a tárgy és a tudat kapcsolatából keletkezik.
Központi feltétel
[szerkesztés]A függő keletkezés láncolatában (szanszkrit: pratítjaszamutpáda; páli: paticcsaszamuppáda), a Buddha a következőket magyarázza el:
- a vedaná a kapcsolat (phassa) függvényében keletkezik
- a vedaná a sóvárgás függvényeként funkcionál (páli: tanhá; szanszkrit: trsná).[9]
Éberség alap
[szerkesztés]Mindenhol a páli kánonban találunk utalásokat az éberség négy alapjára (szatipatthána): a test (kaja), érzések (vedaná), tudatállapotok (csitta) és mentális élmények (dhamma). Ezt a négy alapot a megvilágosodáshoz vezető hét csoport tulajdonságai közé sorolják (bódipakkhijá-dhammá). A buddhista meditációban használatos vedaná és egyéb szatipatthana megtalálható a Szatipatthána-szuttában és az Ánápánaszati-szuttában.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]- Sadájatana (szanszkrit; páli: saḷāyatana) - hat érzékszerv
- szatipatthána (páli; szanszkrit: smṛtyupasthāna) - a tudatosság alapjai
- Szkandha (szanszkrit; páli: khandha) - léthalmazok
Források
[szerkesztés]- ↑ Általában a vedanā nem tartalmazza a nagyívű érzelmi kirohanásokat.
- ↑ Lásd, például, Rhys Davids és Stede (1921-25), p. 648, "Vedanā" bekezdés ("University of Chicago" - http://dsal.uchicago.edu/cgi-bin/philologic/getobject.pl?c.3:1:2277.pali[halott link]).
- ↑ Trungpa (2001), p. 32.
- ↑ Bodhi (2000), p. 80.
- ↑ lásd például SN 36.5, Datthabba-szutta (Nyanaponika, 1983). A Viszuddhimagga 460. szövegben szerepel egy hasonló hármas felsorolás: üdvös (kuszalá), ártó (akuszalá) és meghatározatlan (avjákatá) (Rhys Davids & Stede, 1921–25, ibid).
- ↑ Lásd például Csacsakka-szutta (MN 148) (Thánisszaró, 1998.) vagy Szattatthana-szutta (SN 22.57) (Thánisszaró, 1997b), és Vedaná-szutta (SN 25.5) (Thánisszaró, 2004).
- ↑ MN 59 (Thánisszaró, 2005b) és SN 26.19 (Thánisszaró, 2005c). Lásd még: Hamilton (2001), pp. 43-6.
- ↑ Vism. 461 (Rhys Davids és Stede, 1921-25, p. 648, - "Vedanā."[halott link]
- ↑ Lásd, például SN 12.1 ff.
Jegyzetek
[szerkesztés]- Berzin, Alexander (2006), Mind and Mental Factors: The Fifty-one Types of Subsidiary Awareness
- Bhikkhu Bodhi (szerk.) (2000). A Comprehensive Manual of Abhidhamma: The Abhidhammattha Sangaha of Ācariya Anuruddha. Seattle, WA: BPS Pariyatti Editions. ISBN 1-928706-02-9.
- Bhikkhu Bodhi (2003), A Comprehensive Manual of Abhidhamma, Pariyatti Publishing
- Dalai Láma (1992). The Meaning of Life, translated and edited by Jeffrey Hopkins, Boston: Wisdom.
- Herbert V. Guenther és Leslie S. Kawamura (1975), Mind in Buddhist Psychology: A Translation of Ye-shes rgyal-mtshan's "The Necklace of Clear Understanding" Dharma Publishing. Kindle Edition.
- Erik Pema Kunsang (ford.) (2004). Gateway to Knowledge, Vol. 1. North Atlantic Books.
- Nina van Gorkom (2010), Cetasikas, Zolag
- Thánisszaró Bhikkhu (ford.) (1997). Paticcsa-szamuppada-vibhanga-szutta: a függő keletkezése elemzése, Access to Insight
- Hamilton, Sue (2001). Identity and Experience: The Constitution of the Human Being according to Early Buddhism. Oxford: Luzac Oriental. ISBN 1-898942-23-4.
- Nyanaponika Thera (ford.) (1983). Datthabba Sutta: To Be Known (SN 36.5). - "Access to Insight" - http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/sn/sn36/sn36.005.nypo.html.
- Nyanaponika Thera és Bhikkhu Bodhi (ford.) (1999). Numerical Discourses of the Buddha: An Anthology of Suttas from the Anguttara Nikaya. Kandy, Srí Lanka: Buddhist Publication Society. ISBN 0-7425-0405-0.
- T. W. Rhys Davids, T.W. és William Stede (szerk.) (1921-5). The Pali Text Society’s Pali–English Dictionary. Chipstead: Pali Text Society. keresőmotor itt: http://dsal.uchicago.edu/dictionaries/pali/.
- Sri Lanka Buddha Jayanti Tipitaka Series (SLTP) (n.d.). Samādhibhāvanāsuttaṃ (AN AN 4.1.5.1, páli nyelven). - "MettaNet-Lanka" - https://web.archive.org/web/20130320175505/http://metta.lk/tipitaka/2Sutta-Pitaka/4Anguttara-Nikaya/Anguttara2/4-catukkanipata/005-rohitassavaggo-p.html.
- Thánisszaró Bhikkhu (ford.) (1997a). Samadhi Sutta: Concentration (AN 4.41). - "Access to Insight" - http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/an/an04/an04.041.than.html.
- Thánisszaró Bhikkhu (ford.) (1997b). Sattatthana Sutta: Seven Bases (SN 22.57). - "Access to Insight" - http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/sn/sn22/sn22.057.than.html.
- Thánisszaró Bhikkhu (ford.) (1998). Chachakka Sutta: The Six Sextets (MN 148). - "Access to Insight" - http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/mn/mn.148.than.html.
- Thánisszaró Bhikkhu (ford.) (2004). Vedana Sutta: Feeling (SN 25.5). - "Access to Insight" - http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/sn/sn25/sn25.005.than.html.
- Thánisszaró Bhikkhu (ford.) (2005a). Atthasata Sutta: The One-hundred-and-eight Exposition (SN 36.22). - "Access to Insight" - http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/sn/sn36/sn36.022.than.html.
- Thánisszaró Bhikkhu (ford.) (2005b). Bahuvedaniya Sutta: Many Things to be Experienced (MN 59). - "Access to Insight" - http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/mn/mn.059.than.html.
- Thánisszaró Bhikkhu (ford.) (2005c). Pañcakanga Sutta: With Pañcakanga (SN 36.19). - "Access to Insight" - http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/sn/sn36/sn36.019.than.html.
- Chögyam Trungpa (2001). Glimpses of Abhidharma. Boston: Shambhala. ISBN 1-57062-764-9.
- Upalavanna, Sister (n.d.). Samādhibhāvanāsuttaṃ – Developments of concentration (AN AN 4.5.1). - "MettaNet-Lanka" - https://web.archive.org/web/20130320182724/http://metta.lk/tipitaka/2Sutta-Pitaka/4Anguttara-Nikaya/Anguttara2/4-catukkanipata/005-rohitassavaggo-e.html.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Nyanaponika Thera (szerk., ford.) (1983). Contemplation of Feeling: The Discourse-Grouping on the Feelings (Vedana-Samyutta) (The Wheel, No. 303/304). Kandy, Sri Lanka: Buddhist Publication Society. ford.: Joe Crea (1995). - "Access to Insight" - http://www.accesstoinsight.org/lib/authors/nyanaponika/wheel303.html.