William Anders

William Anders

Született1933. október 17.[1][2][3][4][5]
Brit Hongkong[6]
Elhunyt2024. június 7. (90 évesen)[7][8]
San Juan megye[8][9]
Iskolái
  • United States Naval Academy
  • Harvard Business School
Rendfokozatmajor general
Űrben töltött idő8820 perc
RepülésekApollo–8
Kitüntetései
  • Air Force Distinguished Service Medal
  • Harmon Trophy
  • National Aviation Hall of Fame
  • NASA Distinguished Service Medal
  • United States Astronaut Hall of Fame
  • Hubbard Medal
  • Air Force Commendation Medal
  • International Space Hall of Fame
  • Collier Trophy
  • Dr. Robert H. Goddard Memorial Trophy
  • International Air & Space Hall of Fame
A Wikimédia Commons tartalmaz William Anders témájú médiaállományokat.

William (Bill) Alison Anders (Hongkong, 1933. október 17.2024. június 7.) amerikai űrhajós.

Életpálya

[szerkesztés]

A haditengerészeti akadémia elvégzése után 1955-től repülőtiszt. Több mint 5000 órát repült. 1963-ban nukleáris mérnöki diplomát szerzett. 1963. október 17-től a harmadik amerikai csoportban kezdte meg az űrhajóskiképzést. 6 napot és 3 órát töltött a világűrben.

1969. szeptember 1-jén vonult vissza az űrhajózástól. 1976-1977 között oslói nagykövet volt. 1977-től az amerikai atomiparban töltött be vezető tisztséget.

Repülés

[szerkesztés]

Gemini-11

[szerkesztés]

Anders a Gemini–11 tartalék pilótája 1966 szeptemberében.

Apollo-8

[szerkesztés]

Az Apollo–8 az első űrhajó, amely embereket – Frank Borman parancsnokot, James Lovell parancsnoki modul pilótát és William Anders holdkomppilótát – szállított Hold körüli pályára, amit tíz alkalommal került meg. Anders a küldetéssel "kiérdemelte" a holdkomp nélküli holdkomppilóta címet, mert az első működőképes leszállóegység csak a következő év tavaszára készült el, így ezen a repülésen azt egy kilenc tonnás "ballaszt" helyettesítette.

Az űrhajó legénységét a Time amerikai hetilap az 1968-as év embereivé választotta.

Apollo-11

[szerkesztés]

Anders az első holdraszálló misszió, az Apollo–11 tartalék parancsnokimodul-pilótája volt 1969 júliusában.

Még 1969-ben leszerelt a NASA űrhajóskötelékéből, 1978-tól a General Electric nukleáris termékágazatának alelnöke lett.

Halála

[szerkesztés]

Anders 2024. június 7-én, 90 éves korában, a Jones-sziget és az Orcas-sziget között történt repülőgép-szerencsétlenségben halt meg. A repülőgép szemtanúk szerint a két sziget közötti repült, majd miután kigyulladt, elsüllyedt. Anders fia, Greg Anders megerősítette, hogy a baleset akkor történt, amikor apja a Heritage Flight Museum tulajdonában lévő T-34-es repülőgépet vezette.

Emlékezete

[szerkesztés]

A Hold túlsó oldalán egy 40 kilométer átmérőjű krátert neveztek el róla.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Андерс Уильям, 2015. szeptember 27.
  2. RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ISFDB (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Proleksis enciklopedija (horvát nyelven)
  6. Peter Cooney – Steve Gorman: Apollo 8 astronaut William Anders, who took 'Earthrise' photo, dead in plane crash. Reuters, 2024. június 7. (Hozzáférés: 2024. június 8.)
  7. Apollo 8 astronaut William Anders, who took iconic Earthrise photo, dies in plane crash (angol nyelven), 2024. június 8. (Hozzáférés: 2024. június 8.)
  8. a b Former astronaut William Anders, who took iconic Earthrise photo, killed in Washington plane crash (angol nyelven), 2024. június 7. (Hozzáférés: 2024. június 8.)
  9. Astronaut behind iconic ‘Earthrise’ photo killed in WA plane crash (angol nyelven), 2024. június 7. (Hozzáférés: 2024. június 8.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]