William Lawrence Bragg

William Lawrence Bragg
1915-ben
Született	1890. március 31.[1][2][3][4][5] Adelaide[6][7]
Elhunyt	1971. július 1. (81 évesen)[1][2][3][4][5] Ipswich
Állampolgársága	brit[8] ausztrál
Házastársa	Alice Grace Jenny Hopkinson[9]
Gyermekei	Stephen Bragg Patience Mary Bragg
Szülei	Gwendoline Todd William Henry Bragg
Foglalkozása	matematikus fizikus egyetemi oktató krisztallográfus kémikus
Tisztsége	Langworthy Professor (1919–1937) elnök (1927–1929, Manchester Literary and Philosophical Society)
Iskolái	University of Adelaide Trinity College Cambridge-i Egyetem Australian National University Leedsi Egyetem Queen's College, North Adelaide (1900–1901) St Peter's College (1901–1904)
Kitüntetései	a Royal Society tagja Hadi Kereszt Brit Birodalom Rendjének tisztje Honorary Fellow of the Royal Society of Edinburgh Knight Bachelor Honorary Fellow of the Royal Society Te Apārangi[10] fizikai Nobel-díj (1915)[11][12] Matteucci-érem (1915) Hughes-érem (1931) Bakerian Lecture (1934) Dalton Medal (1942) doctor honoris causa from the University of Paris (1946)[13] Royal-érem (1946) Roebling Medal (1948)[14] Guthrie Lecture (1952)[15] X-ray badge (1955) Maxwell Lecture (1957) Copley-érem (1966)[16] August Wilhelm von Hofmann Medal (1967)[17]
A Wikimédia Commons tartalmaz William Lawrence Bragg témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

William Lawrence Bragg Sir (Adelaide, Ausztrália, 1890. március 31. – Ipswich, Suffolk, Anglia, 1971. július 1.) ausztrál születésű Nobel-díjas angol fizikus, röntgenkrisztallográfus.

Az Adelaide-i Egyetemen tanult matematikát és fizikát, ahol apja, Sir William Henry Bragg professzor volt. 1909-ben Angliába költöztek, ahol a cambridge-i Trinity College-ben folytatta tanulmányait. A cambridge-i Cavendish Laboratóriumban (Cavendish Laboratory) kezdte kutatómunkáját. A National Physical Laboratory igazgatója, majd 15 évig a cambridge-i Cavendish Laboratórium professzora, 1919-től 1937-ig a Manchesteri Egyetemen (Victoria University of Manchester) a fizika Langworthy-professzora, majd 1954-től haláláig a Royal Institution igazgatója volt.

Miután Max von Laue felfedezte a röntgensugarak kristályokon való elhajlását, apjával együtt a kristályok szerkezetét derítették fel röntgensugarak segítségével, megalapították a röntgenkrisztallográfiát. Vizsgálataikhoz röntgenspektrométert szerkesztettek, mellyel a röntgensugarak hullámhosszát mérték meg. Kidolgozta a matematikai modelleket, megfogalmazta a röntgensugarak hullámhosszára és a kristálysíkok távolságára vonatkozó Bragg-törvényt.

• 1915-ben apjával közösen fizikai Nobel-díjat kapott, a röntgenkrisztallográfiai kutatásaik eredményéért. A Nobel-díjak történetében ez az egyetlen eset, amikor apa és fia együtt részesült a díjban. A Nobel-díjasok közül 2014-ig legfiatalabbként ő nyerte el a díjat
• 1941-ben lovaggá ütötték
• számos tudományos társaság díjazottja és tiszteletbeli tagja volt

• William Lawrence Bragg. kfki.hu. (Hozzáférés: 2012. március 10.)