1848

Évszázadok: 18. század – 19. század – 20. század

Évtizedek: 1790-es évek – 1800-as évek – 1810-es évek – 1820-as évek – 1830-as évek – 1840-es évek – 1850-es évek – 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek

Évek: 1843 – 1844 – 1845 – 1846 – 1847 – 1848 – 1849 – 1850 – 1851 – 1852 – 1853

• január 12. – A szicíliai Palermóban forradalom tört ki.

• február 2. – Az Amerikai Egyesült Államok és Mexikó között Guadalupe Hidalgo városában megkötött szerződés lezárja az 1846 óta tartó mexikói háborút.
• február 20. – Londonban megjelenik Karl Marx és Friedrich Engels Kommunista kiáltvány című röpirata.
• február 22. – Kitör az 1848. februári forradalom Franciaországban.
• február 24. – I. Lajos Fülöp francia király lemond trónjáról.
• február 27. – Kitör a forradalom a Badeni Nagyhercegségben.

• március 13. – Bécsben kitör a forradalom.
• március 15. – Pesten kitör a forradalom.
• március 17. – V. Ferdinánd király kinevezi Batthyány Lajost miniszterelnökké: az első felelős magyar kormány megalakulása.
• március 18. – Berlinben a tüntetők barikádokat emelnek. Az osztrák 47. (Kinsky) sorgyalogezred katonái szuronnyal és sortűzzel támadnak a Szent Márk téren tüntető, kiabálással és kőzáporral provokáló velencei tömegre, melynek során nyolcan meghaltak és kilencen megsebesültek.^[1]
• március 22. – Zichy Ferdinánd altábornagy, Velence katonai városparancsnoka feladja a várost, kivonja a teljes nem olasz haderőt, a hadianyag hátrahagyásával. (Állomáshelye harc nélküli feladásáért haditörvényszék elé állították. A kiszabott halálos ítéletet az uralkodó tízévi várfogságra módosította, 18 hónapnyi büntetés letöltése után pedig császári kegyelemmel szabadult.)^[1]
• március 23.
  • V. Ferdinánd horvát bánná nevezi ki Josip Jelačić bárót, az 1. báni határőrezred parancsnokát.^[2]
  • Az országgyűlés alsótábláján Batthyány Lajos miniszterelnök kihirdeti a kormány névsorát.^[3]

• április 11. – V. Ferdinánd király aláírja az Áprilisi törvényeket.
• április 20. – Batthyány Lajos miniszterelnök az Országos Nemzetőrségi Haditanács elnökévé nevezi ki Ottinger Ferenc vezérőrnagyot. (Megbízatását május 15-én vonta vissza.)^[2]

• május 7. – Az uralkodó a magyarországi, a bánsági, a horvátországi és a szlavóniai-szerémségi főhadparancsnokságokat a Batthyány-kormány alá rendeli.^[2]
• május 16. – Megjelenik báró Baldacci Manó ezredesnek, a haditanács elnökének – Batthyány Lajos által ellenjegyzett – kiáltványa, amely a fenyegető veszélyre hivatkozva bejelenti a toborzás megkezdését Magyarországon.
• május 19. – Az amerikai-mexikói háború vége: Mexikó ratifikálja a Guadalupe Hidalgo-i szerződést.
• május 20. – A Magyar Királyságban kezdetét veszi a toborzás.

• június 5. – Zágrábban megnyílik a horvát tartományi gyűlés (Szábor).
• június 10. – V. Ferdinánd szentesíti az erdélyi uniót és felfüggeszti Jelačićot báni hivatalából.
• június 13. – Ottinger Ferenc vezérőrnagyot nevezik ki a dunántúli hadsereg – és egyben a Dráva-vonal – parancsnokának.^[2]
• június 23. – Munkásfelkelés Franciaországban (június 26-ra leverik).

• július 1. – Megindulnak a Kossuth Hírlapja (szerkesztő: Bajza József) és a Népelem (szerkesztő: Madarász László és Madarász József) című napilapok.
• július 3. – Than Mór elkészíti az első magyar bélyeg tervezetét.
• július 4. – A minisztertanács javasolja az országgyűlésnek, hogy adjon segítséget a királynak az itáliai háború befejezéséhez, ha Magyarországon helyreáll a rend.
• július 5. – István nádor összehívja Pestre az első népképviseleti országgyűlést.
• július 8. – Anton Doblhof-Dier báró lesz az osztrák miniszterelnök.
• július 10. – Szicíliai felkelők felajánlják a koronát Károly Albert szárd–piemonti király második fiának, Ferdinánd Mária Albert Amadé genovai hercegnek.
• július 11. – A képviselőház megszavazza a kormány által kért 200 ezer újoncot és 42 millió forint hitelt.
• július 14. – A magyar honvédség sikertelenül ostromolja a szerb felkelő kezén lévő Szenttamást.
• július 16. – Megalakul a Madarász László vezette Egyenlőségi Társulat, ami a nemesi radikálisokat és a márciusi ifjakat tömöríti.
• július 18. – Johann Philipp von Wessenberg-Ampringen báró lesz az osztrák miniszterelnök és külügyminiszter.
• július 19. – Kétnapos, a nők jogaival foglalkozó gyűlés kezdődik a New York államban található Seneca Fallsban.
• július 22. – A képviselőház megszavazza, hogy Magyarország katonai támogatást adjon a királynak az olasz nemzettel való méltányos béke megteremtéséhez, ha idehaza helyreáll a béke és a rend.
• július 22. – Bécsben megkezdi munkáját a birodalmi gyűlés.
• július 25. – A Custozzai csatában Radetzky császári tábornagy legyőzi a Lombard–Velencei Királyság elfoglalására törő Károly Albert szárd–piemonti király és a vele szövetséges olasz nemzeti felkelők hadseregét.
• július 26. – Ceylonban kirobban a brit gyarmati uralom elleni Matele felkelés.
• július 27. – Batthyány Lajos magyar miniszterelnök és Josip Jelačić horvát bán megállapodik Bécsben, hogy mindkét fél visszavonja csapatait a Drávától.
• július 29. – A fiatal írek felkelését a brit uralom ellen a rendőrség leveri.

• augusztus 13. – Melczer Andor ezredes, hadügyminisztériumi államtitkár váltja fel Ottingert a dunántúli magyar haderő élén.^[2]
• augusztus 17. – Miguel Barbachano, a Yucatáni Köztársaság elnöke bejelenti az újbóli egyesülést Mexikóval
• augusztus 20. – Teleki Ádám pesti dandárparancsnokot nevezik ki a dunántúli magyar haderő – és egyben a Dráva-vonal – élére.^[2]

• szeptember 11. – Lemond a Batthyány-kormány az udvarral való megegyezés kudarca miatt. Az országgyűlés Kossuthra és Szemerére bízza a kormányzást.^[2]
• szeptember 12.
  • Jelačić csapatai átlépik a Drávát és a magyar főváros, Pest-Buda ellen indulnak.^[2]
  • Batthyány ügyvezető miniszterelnökségének kezdete.^[2]
• szeptember 14. – Kossuth hivatalosan átadja az általa vezetett Pénzügyminisztériumot államtitkárának, Duschek Ferencnek.^[4][5]
• szeptember 15. – István nádor elvállalja a dunántúli tábor fővezérletét.^[2]
• szeptember 22. – Megjelenik a Pesti Hírlapban A magyar katonákhoz című felhívás, amely a külföldön állomásozó sorkatonákat szólítja fel: „Haza! Haza és fegyverbe, akinek magyar lelke van!”.^[5]
• szeptember 23.
  • Röplapon jelenik meg Kossuth drámai hangvételű felhívása. („Atyámfiai! Véreim! Polgártársak! Az örökkévaló istennek nevében, ki az igazságot védi, és megbünteti az árulást, fegyverre szólítom fel a nemzetet, szegény magyar hazámnak megvédésére!” Másnap a teljes szöveget leközli a Pesti Hírlap.)^[5]
  • István nádor lemond és Bécsbe távozik.
• szeptember 25. – Az uralkodó a magyarországi fegyveres erők főparancsnokává nevezi ki Lamberg Ferenc altábornagyot.
• szeptember 27.
  • Batthyány ismerteti a Honvédelmi Bizottmány tagjaival, miszerint István nádor lemondott, s az uralkodó Vay Miklóst bízta meg kormányalakítással, Lamberg altábornagyot pedig kinevezte az országban állomásozó minden fegyveres erő főparancsnokának. (Ezen kinevezésről hiányzott a miniszteri ellenjegyzés, így az törvénytelen volt, de Batthyány azt várta Lambergtől, hogy megállítja Jellasics előrenyomulását, így hajlandóságot mutatott a kinevezés legalizálására.)^[5]
  • Az országgyűlés elfogadja Kossuth határozati javaslatát, amely Lamberg kinevezését érvénytelennek tekintette, és mind a polgári, mind a katonai hivatalokat eltiltja a királyi biztossal való együttműködéstől. (A szöveget másnap reggel már falragaszok hozták a főváros tudomására.)^[5]
• szeptember 28. – Lamberg altábornagy megérkezik Budapestre, aki Budáról átmegy Pestre, hogy Batthyányval találkozhasson. A visszafelé vezető úton felismerik és a felháborodott tömeg kegyetlenül végez vele.^[5]
• szeptember 29. – A pákozdi csata.

• október 3. – Királyi leirat feloszlatja a magyar országgyűlést és Josip Jelačićot nevezi ki teljhatalmú biztossá egész Magyarország területére. Kossuth Lajos javaslatára a képviselőház elhatározza, hogy továbbra is együtt marad, s a kormány teendők ellátásával Kossuth elnöklete alatt a honvédelmi bizottmányt bízza meg.
• október 6. – Bécsben kitör a 3. forradalom. Latour hadügyminisztert meggyilkolják, az udvar Olmützbe menekül.
• október 16–18. – Az agyagfalvi Székely Nagygyűlés.
• október 19. – A románok lemészárolják Kisenyed 140 magyar lakosát.
• október 23. – A román felkelők 200 magyart mészárolnak le Boroskrakkón és környékén.
• október 27. – Az Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB) háromtagú Országos Choleraügyi Választmányt állít fel, amelynek kizárólagos feladata a kolerajárvány elleni egészségügyi védekezés megszervezése. (A testület elnöke Pólya József volt, míg a másik két tag Eckstein Frigyes és Sauer Ignác.)^[6]
• október 28. – A románok lemészárolják Borosbenedek 400 magyar lakosát, másnap Magyarigenen újabb 200 magyart gyilkolnak meg.
• október 30. – A schwechati csatában a Móga János vezette magyar hadsereg vereséget szenved Windisch-Grätz császári hadseregétől.

• november 1. – Kossuth Görgey Artúr tábornokot nevezi ki a honvéd haderő főhadparancsnokává, a schwechati csatavesztés nyomán lemondott Móga János helyére.
• november 15. – Vukovárnál Batthyány Kázmér serege győz a szerbek ellen.
• november 16. – Sepsiszentgyörgyön, a Háromszék Honvédelmi Bizottmánya ülésén Gábor Áron elmondja híres szavait: „Lészen ágyú”.

• december 2. – Olmützben lemondott trónjairól V. Ferdinánd magyar király unokaöccse, a mindössze 18 esztendős Ferenc József javára.^[7]
• december 6. – Franz von Schlik császári altábornagy egy 8 000 fős hadtest élén Galíciából – a Duklai-hágón keresztül – betör Felső-Magyarországra.
• december 8. – Bem József tábornokot nevezik ki az Erdélyben állomásozó magyar haderő főparancsnokává.
• december 11. – A budaméri ütközetben, a Pulszky Sándor honvéd ezredes vezette magyar erők vereséget szenvednek Franz von Schlik császári altábornagy osztrák hadtestétől.
• december 25. – A magyar honvéd haderő felszabadítja Kolozsvárt.
• december 29. – Bem dandárparancsnokát, Czetz János alezredest Torda elfoglalására küldi, aki a várost még aznap megszállja, és jelentős mennyiségű hadianyagot zsákmányol.^[8]
• december 30. – Mór mellett Perczel Mór hadteste vereséget szenved Josip Jelačić hadtestétől.

• az év folyamán –
  • Az aranyláz kezdete Kaliforniában.
  • Éhínség Írországban.
  • Algériát, mint francia gyarmatot Franciaország szerves részének nyilvánítják, és három közigazgatási egységre (département) osztják.^[9]
• december – Székesfehérváron, a püspökség kerítésének déli oldalán, városi közterületen artézi kút ásása közben előkerül a középkori Magyar Királyság egyetlen olyan uralkodói sírja, amelyet régész tárt fel, és amelynek leletei a csontvázakkal együtt a Nemzeti Múzeumba kerültek. (A nyughelyet III. Béla király és első felesége, Châtillon Anna sírjaként azonosították.)^[10]

• február – Megjelenik magyarul Machiavelli A fejedelem című értekezése.^[11]

• 1848. évi I. törvénycikk dicsőült József nádor emléke törvénybe iktattatik
• 1848. évi II. törvénycikk fenséges cs. kir. austriai főherczeg István Magyarország nádorává választatik
• 1848. évi III. törvénycikk független magyar felelős ministerium alakításáról
• 1848. évi III. törvénycikk független magyar felelős ministerium alakításáról
• 1848. évi IV. törvénycikk az országgyülés évenkénti üléseiről
• 1848. évi V. törvénycikk az országgyülési követeknek népképviselet alapján választásáról
• 1848. évi VI. törvénycikk az 1836:21. tc. foganatositásáról
• 1848. évi VII. törvénycikk Magyarország és Erdély egyesítéséről
• 1848. évi VIII. törvénycikk a közös teherviselésről
• 1848. évi IX. törvénycikk az urbér és azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatok (robot), dézma és pénzbeli fizetések megszüntetéséről
• 1848. évi X. törvénycikk az összesítésről, legelő elkülönözésről és faizásról
• 1848. évi XI. törvénycikk azon ügyekről, mellyek eddig a földesúri hatóságok által intéztettek
• 1848. évi XII. törvénycikkaz urbéri megszüntetett magánúri javadalmak statusadóssággá leendő átváltoztatásáról
• 1848. évi XIII. törvénycikk a papi tized megszüntetéséről
• 1848. évi XIV. törvénycikk a hitelintézetről
• 1848. évi XV. törvénycikk az ősiség eltörléséről
• 1848. évi XVI. törvénycikk a megyei hatóság ideiglenes gyakorlatáról
• 1848. évi XVII. törvénycikk a megyei tisztválasztásokról
• 1848. évi XVIII. törvénycikk sajtótörvény
• 1848. évi XIX. törvénycikk a magyar egyetemről
• 1848. évi XX. törvénycikk a vallás dolgában
• 1848. évi XXI. törvénycikk a nemzeti szinről és ország czimeréről
• 1848. évi XXII. törvénycikk a nemzeti őrseregről
• 1848. évi XXIII. törvénycikk a szabad királyi városokról
• 1848. évi XXIV. törvénycikk a községi választásokra nézve
• 1848. évi XXV. törvénycikk a Jász-Kun kerületekről
• 1848. évi XXVI. törvénycikk a Hajdu kerületről
• 1848. évi XXVII. törvénycikk Fiume és Buccari szabad tengerkereskedési kerületekről
• 1848. évi XXVIII. törvénycikk a nádori méltósághoz kötött hivatalokról
• 1848. évi XXIX. törvénycikk az ország közhivatalnokairól
• 1848. évi XXX. törvénycikk a felelős ministerségnek a közlekedési tárgyak iránti teendőiről
• 1848. évi XXXI. törvénycikk a szinházakról

Forrás: https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torvenyei?keyword=1848.%20%C3%A9vi

• február 6. – Deczky Károly gimnáziumi tanuló, költő († 1867)
• február 24. – Eugène-Melchior de Vogüé francia író, irodalomtörténész, diplomata († 1910)
• április 29. – Buza János főiskolai tanár, gyűjteményőr († 1916)
• április 30. – Nádaskay Béla állatorvos és orvosdoktor, a leíró- és tájbonctan tanára, 1878-ban az első magyar állatorvosi folyóirat, a Veterinarius alapítója († 1933).
• május 21. – Neszméry Gáspár római katolikus plébános, alesperes († 1922)
• május 25. – Helmuth Johannes Ludwig von Moltke német katonatiszt, vezérezredes, vezérkari főnök († 1916)
• június 7. – Paul Gauguin impresszionista festő († 1903)
• június 15. – Láng Adolf, építész, a magyar historizmus képviselője († 1913)
• július 6. – Baross Gábor közlekedési, majd kereskedelemügyi miniszter († 1892)
• július 27. – Eötvös Loránd magyar fizikus, egyetemi tanár, miniszter († 1919)
• szeptember 1. – Auguste-Henri Forel svájci pszichiáter, elmegyógyász, amatőr rovartankutató († 1931)
• november 8. – Friedrich Ludwig Gottlob Frege német matematikus, logikatudós, filozófus († 1925)
• november 15. – Wekerle Sándor politikus, miniszterelnök († 1921)
• december 15. – Petőfi Zoltán magyar színész, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fia († 1870)
• ismeretlen dátummal – Angyal Anna magyar zsidó írónő († 1874)

• február 11. – Thomas Cole amerikai tájképfestő (* 1801)
• február 23. – John Quincy Adams, az Egyesült Államok hatodik elnöke (* 1767)
• április 8. – Gaetano Donizetti, olasz zeneköltő (* 1797)
• június 22. – Johann Hugo Wyttenbach, német történész, gimnáziumigazgató, könyvtáros, Karl Marx középiskolai történelemtanára (* 1767)
• július 4. – François-René de Chateaubriand, francia író és politikus, a francia romantika kiemelkedő alakja (* 1768)
• július 21. – Kőszeghi-Mártony Károly, építőmérnök, hadmérnök, a sűrített levegős légzőkészülék és a gulyáságyú feltalálója (* 1783)
• augusztus 7. – Jöns Jakob Berzelius, svéd vegyész (* 1779)
• augusztus 25. – Fiáth Pompejus, huszártiszt (* 1824)
• szeptember 19. – Diénes Antal, piarista rendi pap, tanár, költő (* 1782)
• szeptember 21. – Carlos María de Bustamante, mexikói függetlenségi harcos, politikus, újságíró, történész (* 1774)
• szeptember 28. – Lamberg Ferenc Fülöp, császári és királyi altábornagy (* 1791)
• október 2. – Georg August Goldfuss, német paleontológus és zoológus (* 1782)
• október 6. – Theodor Baillet von Latour, osztrák hadügyminiszter (* 1780)
• október 25. – Arnold György, zeneszerző, karmester, egyházi karnagy (* 1781)

• ↑ Bölöny–Hubai: Bölöny József–Hubai László. Magyarország kormányai 1848–2004. 5., bővített és javított kiadás, Akadémiai Kiadó, Budapest (2004). ISBN 963 05 8106 X 

A Wikimédia Commons tartalmaz 1848 témájú médiaállományokat.