1911

Ez a szócikk az 1911-es évről szól. Hasonló címmel lásd még: 1911 (egyértelműsítő lap).

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek

Évek: 1906 – 1907 – 1908 – 1909 – 1910 – 1911 – 1912 – 1913 – 1914 – 1915 – 1916

• január 5. – Monacóban elfogadják az alkotmányt, a hercegség ettől kezdve alkotmányos monarchia.
• március 19. – Első alkalommal tartják meg a nemzetközi nőnapot Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban.
• május 7. – Hamburgban megnyílik a Régi Elba-alagút.
• május 15. – Verekedéssé fajult szóváltás közben Zsilinszky Gábor lelövi Áchim L. András alföldi vezetőt.
• május 22. – Megalakul az Ujedinjenje ili smrt (Egyesülés vagy halál) nevű titkos szervezet, amely a délszláv népek egyesítését kívánja elérni, akár terrorral is.^[1]
• május 31. – Kétéves munka után vízre bocsátják a 268 méter hosszú és több mint 46 ezer tonna súlyú Titanicot.^[2]
• június 16. – Herman Hollerith megalapítja a Tabulating Machine Companyt. (Később IBM.)
• június 28. – Szlovák politikusok küldöttsége memorandumot nyújt át Khuen-Héderváry Károly miniszterelnöknek a szlovák nemzeti kulturális sérelmek orvoslása tárgyában. (A memorandum az 1861. évi turócszentmártoni – szlovák autonóm területet követelő – memorandum 50. évfordulójára készült.)^[3]
• július 8. – Nagy földrengés Kecskeméten.
• július 24. – Gerzsány Mária letartóztatása.
• július 26. – Megalakul Horvátországban a jogpárti blokk. (Programja a Monarchián belüli trializmus létrehozása; Zágráb mint harmadik, Béccsel és Budapesttel egyenlő hatalmi központ.)^[4]
• szeptember 14. – Kijevben merénylet áldozata lesz Pjotr Sztolipin orosz miniszterelnök, aki négy nappal később belehal sérüléseibe.^[5]
• szeptember 29. – Olaszország hadat üzen Törökországnak; blokád alá veszik és bombázzák Tripoliszt (ma Líbia).
• október 19. – A Szlovák Nemzeti Párt (SZNP) elnöksége kizárja a pártból a korrupcióval és a kormánnyal való együttműködéssel megvádolt néppárti politikusokat.^[6]
• október 21. – Károly főherceg és Zita hercegnő esküvője.
• október 25. – Nagy-Britanniában Sir Winston Churchillt nevezik ki az Admiralitás Első Lordjává.^[7]
• december 14. – Roald Amundsen norvég felfedező első emberként eléri a Déli-sarkot.
• december 29. – A nankingi konferencia deklarálja a Kínai Köztársaságot, melynek első elnöke Szun Jat-szen (1912. január 1-jétől).

• az év folyamán –
  • Megjelenik a Révai nagy lexikona első kötete.
  • Ernest Rutherford megkezdi híres szóráskísérleteit, bebizonyítva ezzel az atommag létezését.
  • Válság robban ki Marokkó birtoklása körül.
  • Mongólia kinyilvánítja a Kínától való függetlenségét.
  • Portugáliában megalakul a gyarmatügyi minisztérium, továbbá életbe léptetik a gyarmatok közigazgatási reformját.^[8]
• december folyamán – Választások Horvátországban. (Az egyesült jogpártok szereznek többséget.)^[9]

• Frederick Winslow Taylor kiadja A tudományos menedzsment/irányítás alapelvei (The Principles of Scientific Management) című munkáját.
• Angliában megépítik az első kétmotoros repülőgépet.
• Az Amerikai Egyesült Államokban hidroplánt építenek.
• Roald Amundsen norvég sarkkutató eléri a Déli-sarkot.

• Január 28.: Magyarországon átadják a 106-os számú vasútvonalat (ma Debrecen–Sáránd–Nagykereki-vasútvonal, mely azonban akkor még Nagyváradig vezetett. A Trianoni békeszerződés után megcsonkították, a román vasúttársaság nem állította helyre a vasút román részén a személyszállítást. (Amikor a II. bécsi döntés után az elcsatolt vonalszakasz visszakerült Magyarországhoz, újra a teljes vonalon járhattak a vonatok, ám 1945 után visszaállt a korábbi állapot. 2020-ban napvilágot látott az a hír, hogy Debrecen és Nagyvárad polgármesterei egyeztetést kezdeményeztek arról, hogy vasútvillamos [tram-train] jelleggel, villamosított motorvonatokkal ismét a teljes szakaszon újraéledhetne a vasúti-forgalom, ám eddig semmi konkrét döntés nem ismeretes.)

• június – Megalakul a Hunnia Filmvállalat Budapesten, a Lipót körúti Vígszínház mellett épülő műteremmel, majd egy éven belül csődbe megy,
• október 27. – David Horsley megnyitja az első filmstúdiót (Nestor Studio) Hollywoodban, a Gower street sarkán.
• A Mozgókép Híradó írói között feltűnik egy dán filmművészetért rajongó ifjú kritikus: Korda Sándor.
• Little Nemo – rendező Winsor McCay és J. Stuart Blackton
• The Battle – rendező D. W. Griffith
• What Shall We Do with Our Old? – rendező D. W. Griffith

• Megjelenik Móricz Zsigmond első jelentős regénye a Sárarany.
• Megjelenik Krúdy Gyula Színdbád ifjúsága című műve.
• Csáth Géza megjelenteti Janika című komédiáját és Az elmebetegek pszichikus mechanizmusa című orvostudományi szakkönyvét.

• Drezdában bemutatják Richard Strauss Rózsalovag című operáját.
• Párizsban bemutatják Sztravinszkij Petruska című balettjét.
• Bartók Béla megkomponálja A kékszakállú herceg vára (szeptember 20.) című operáját és az Allegro barbaro című zongoraművét.

• A FTC nyeri az NB1-et. Ez a klub hatodik bajnoki címe.
• március 16. – Megalakul a Vasas Sport Club.
• június 11. – Megalakul a Kecskeméti TE

• január 11. – Varjas Béla irodalomtörténész, könyvtáros, az Országos Széchényi Könyvtár vezetője 1948 és 1957 között († 1985)
• január 21. – id. Máthé Imre botanikus, agrobotanikus, az MTA tagja († 1993)
• január 22. – Bruno Kreisky, Ausztria külügyminisztere, kancellárja († 1990)
• január 30. – Roy Eldridge, amerikai dzsesszzenész († 1989)
• február 4. – Takáts Gyula, költő, műfordító († 2008)
• február 4. – Püski Sándor könyvkiadó († 2009)
• február 6. – Ronald Reagan, az Amerikai Egyesült Államok 40. elnöke († 2004)
• február 11. – Bellák László, hétszeres világbajnok asztaliteniszező († 2006)
• február 27. – Kazal László, színész († 1983)
• március 2. – Bozsi Mihály, olimpiai bajnok vízilabdázó, úszó, edző († 1984)
• március 12. – Kiss Manyi, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő († 1971)
• március 13. – L. Ron Hubbard, amerikai író, a Szcientológia Egyház alapítója († 1986)
• március 16. – Josef Mengele, német orvos, náci háborús bűnös († 1979)
• március 23. – Palócz Endre, olimpiai bronzérmes, világbajnok vívó († 1988)
• március 24. – Horn Artúr, mezőgazdasági mérnök († 2003)
• március 24. – Joseph Barbera, amerikai animátor, a Hanna–Barbera Stúdiók alapítója († 2006)
• március 26. – Tennessee Williams, amerikai drámaíró († 1983)
• április 1. – Goda Gábor, író († 1996)
• április 14. – Romzsa Tódor, munkácsi görögkatolikus püspök († 1947)
• április 23. – Wanié András, olimpiai bronzérmes, Európa-bajnok úszó, vízilabdázó, sportvezető († 1976)
• május 2. – Homoródi Lajos, magyar földmérő mérnök, geofizikus († 1982)
• május 4. – Buttykay Emmi, színésznő († 1957)
• május 4. – Bozóky László sugárfizikus, mérnökfizikus, az MTA rendes tagja († 1995)
• május 8. – Robert Johnson, sokak szerint a leghíresebb Delta blues énekes és gitáros, bár csak 27 évet élt, és első felvételei halála előtt három évvel keletkeztek († 1938)
• május 14. – Palotás József, olimpiai bronzérmes birkózó († 1957)
• május 16. – Rodolfo, valódi nevén Gács Rezső bűvész († 1987)
• május 31. – Maurice Allais francia Közgazdasági Nobel-emlékdíjas közgazdász, tudományos kutató, egyetemi tanár. († 2010)
• június 11. – Orsós Ottó növénykutató († 1939)
• június 13.
  • Luis Walter Alvarez, Nobel-díjas fizikus († 1988)
  • Szabados Jenő festőművész, a második világháború hősi halottja († 1942)
• június 30. – Czesław Miłosz, Nobel-díjas lengyel költő († 2004)
• július 6. – Simor Erzsi színésznő († 1977)
• július 18. – Győrffy Barna növénygenetikus, biokémikus, a magyarországi molekuláris genetikai kutatások jelentős alakja, az MTA tagja († 1970)
• augusztus 7. – Bibó István, jogász, író († 1979)
• augusztus 16. - Barta Barri, magyar-spanyol színész († 2003)
• augusztus 24. – Barna Viktor, huszonkétszeres világbajnok asztaliteniszező († 1972)
• augusztus 27. – Barabás Tibor író († 1984)
• augusztus 28. – Joseph Marie Antoine Luns holland politikus, a NATO volt főtitkára († 2002)
• augusztus 28. – Berlász Jenő, történész, könyvtáros, levéltáros († 2015)
• szeptember 6. – Serflek Gyula magyar mezőgazdász, politikus († 1971)
• szeptember 7. – Todor Zsivkov bolgár politikus, párt- és államfő († 1998)
• szeptember 11. – Alfred Naujocks német titkosügynök, az SD bérgyilkosa († 1966?)
• szeptember 16. – Benedek Tibor színész, konferanszié († 1963)
• szeptember 18. – Somos András kertészmérnök, a fóliasátras zöldségtermesztés magyarországi meghonosítója, az MTA tagja († 1996)
• szeptember 19. – William Golding, Nobel-díjas angol író († 1993)
• október 2. – Baróti Dezső, irodalomtörténész († 1994)
• október 14. – Ferencz Károly, olimpiai bronzérmes birkózó († 1984)
• október 16. – Zórád Ernő, magyar festő, grafikus, képregény-rajzoló († 2004)
• október 26. – Kopasz Márta, festő- és grafikusművész († 2011)
• október 28. – Lőrincz Márton, olimpiai bajnok birkózó († 1969)
• október 31. – Fenyvessy Éva, magyar színésznő († 2009)
• november 16. – Básti Lajos, színész († 1977)
• november 23. – Andrássy Kurta János, szobrászművész († 2008)
• november 29. – Déry Sári, színésznő († 1952)
• december 5. – Władysław Szpilman, zongoraművész, zeneszerző († 2000)
• december 8. – Bágya András zeneszerző († 1992)
• december 11. – Nagíb Mahfúz, Irodalmi Nobel-díjas egyiptomi író († 2006)
• december 14. – Rödönyi Károly magyar gépészmérnök, közlekedésügyi szakpolitikus, közlekedési és postaügyi miniszter (1974–1976) († 1995)
• december 23. – Niels Kaj Jerne angol születésű dán orvostudós, egyetemi tanár, a Brit Királyi Társaság tagja (1980), Nobel-díjas (1984) († 1994)
• december 25. – Gunda Béla, etnográfus († 1994)
• december 27. – Szervánszky Endre, zeneszerző († 1977)
• december 27. – Morell Mihály magyar festő, vágó, szobrász, kiváló művész († 2013)

• március 11. – Jacobus Henricus van ’t Hoff fizikokémikus a reakciósebesség, a kémiai egyensúly és az ozmotikus nyomás vizsgálatai terén elért kiemelkedő munkásságaiért az első kémiai Nobel-díjat kapta 1901-ben (* 1855)
• május 18. – Gustav Mahler, osztrák zeneszerző (* 1860)
• május 23. – báró Bánffy Dezső, politikus, miniszterelnök (* 1843)
• június 1. – Kalecsinszky Sándor kémikus, geokémikus, az MTA tagja (* 1857)
• augusztus 6. – Florentino Ameghino, argentin őslénykutató, antropológus, zoológus és természettörténész (* 1853)
• október 29. – Pulitzer József, a modern amerikai újságírás atyja, sajtómágnás, a Pulitzer-díj alapítója (* 1847)
• október 31. – Barna Izidor magyar újságíró, költő, a magyar bulvársajtó úttörője (* 1860)

• A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.

• ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992) 

A Wikimédia Commons tartalmaz 1911 témájú médiaállományokat.