Mongólia

Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.

Mongólia
Монгол Улс (Mongol Ulsz)
Mongólia zászlaja Mongólia címere
Nemzeti himnusz: Монгол улсын төрийн дуулал (Mongol ulszín törín dúlal)
Fővárosa	Ulánbátor
é. sz. 47° 55′, k. h. 106° 53′47.916666666667, 106.8833333333347.916667°N 106.883333°EKoordináták: é. sz. 47° 55′, k. h. 106° 53′47.916666666667, 106.8833333333347.916667°N 106.883333°E
Államforma	köztársaság
Vezetők
Elnök	Uhnágín Hürelszüh
Miniszterelnök	Luvszannamszráín Ójun-Erdene[1]
Az Állami Nagy Kurul elnöke	Gombojávín Zandánsatar
Hivatalos nyelv	mongol
függetlenség	Kínától
kikiáltása	1921. július 11.
Tagság	Lista Egyesült Nemzetek Szervezete Kereskedelmi Világszervezet Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank Nemzetközi Fejlesztési Társulás Nemzetközi Pénzügyi Társaság Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja UNAMID ASEAN Regional Forum Ázsiai Fejlesztési Bank Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Interpol Vegyifegyver-tilalmi Szervezet UNESCO Föld-megfigyelési Csoport Egyetemes Postaegyesület Nemzetközi Távközlési Egyesület Nemzetközi Polgári Védelmi Szervezet Meteorológiai Világszervezet Egészségügyi Világszervezet Vám Világszervezet
Népesség
Népszámlálás szerint	3 409 939 fő (2021)[2]
Rangsorban	140
Becsült	3 400 000 [3] fő (2022)
Rangsorban	140
Népsűrűség	2 fő/km²[4]
GDP	(Nemzetközi Valutaalap, 2007)
Összes	5,3 milliárd dollár (151) PPP: 9,4 milliárd dollár (141.)
Egy főre jutó	1981 dollár (119[5]) PPP: 3541 dollár
HDI (2007)	0,700 (114) – közepes
Földrajzi adatok
Terület	1 564 116 km²
Rangsorban	19
Víz	0,43%
Időzóna	UTC+8 Asia/Hovd Asia/Ulaanbaatar Asia/Choibalsan (UTC+7, +8)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	Mongol tugrik (MNT)
Nemzetközi gépkocsijel	MGL
Hívószám	976
Segélyhívó telefonszám	101 102 103 105
Internet TLD	.mn
Villamos hálózat	220 volt
Elektromos csatlakozó	Europlug Type E
Közlekedés iránya	jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Mongólia témájú médiaállományokat.

Mongólia Belső-Ázsiában található ország. Északról Oroszország, délről a Kínai Népköztársaság határolja, tengerpartja nincsen. Területének nagy része füves puszta, északon és nyugaton magas hegyekkel, délen a Góbi-sivataggal. Fővárosa Ulánbátor, itt él a népesség egyharmada.

A Mongol Birodalom valamikor a világ legnagyobb, összefüggő területtel rendelkező állama volt; bár utódállama még a világ 18. legnagyobb országa, népessége 2022-ben csak mintegy 3,4 millió fő, a gazdasági ereje pedig elhanyagolható.

Bővebben: Mongólia földrajza

Mongólia teljes határvonala 8220 km, ebből 3643 km jut Oroszországra és 4677 km Kínára.

Felszínének legnagyobb része 1000 méter feletti fennsík és hegyvidék. Délkeleti felén fekszik a Góbi kő- és homoksivatag. Nyugaton a Mongol- és Góbi-Altaj, az ország közepén a Hangáj-hegység, Ulánbátortól keletre a Hentij-hegység húzódik. Legmagasabb pontja a Hujtun-csúcs (4374 m), ami a Mongol-Altajban található, míg az ország legalacsonyabb pontja a Hoh-tónál van (518 m).

Nagyobb folyói a Szelenge, az Orhon és a Herlen, amik észak-északkelet felé folynak. Az ország kétharmad része lefolyástalan terület, ezért sok tava sós vizű. Ilyen például legnagyobb tava, az Uvsz-tó (3350 km²) és az ugyancsak északnyugaton található Hjargasz-tó, de a Góbi sivatag tavai is nagyrészt sósak. Legmélyebb és egyben legnagyobb édesvizű tava az orosz határ közelében található Hövszgöl-tó, aminek legnagyobb mélysége 262 méter.

Éghajlata száraz, szélsőségesen kontinentális, az éves csapadék mennyisége 200 mm. Október és március között Észak-Mongólia fölött egy hosszan tartó magas légnyomású terület megakadályozza a nedves, meleg levegő bejutását az országba, ezért a telek különösen hidegek és szárazak, ritkán esik hó. A januári középhőmérséklet -20 °C, de a mélyebben fekvő területeken elérheti a -50 °C-ot is. A rövid nyáron a meleg nappalok ellenére az éjszakák hűvösek, a júliusi középhőmérséklet északon 18, délen 26 °C. A fővárost Ulánbátort – annak ellenére, hogy egy szélességi körön fekszik Budapesttel – a Föld leghűvösebb átlaghőmérsékletű fővárosaként tartják számon.

Képek

Az ország túlnyomó része füves puszta, más néven sztyeppe, amit csak a déli területeken vált fel sivatag. A szélsőséges éghajlat miatt összefüggő erdők csak a tavak, folyók környékén és a csapadékosabb hegyoldalakon alakultak ki. Ez mindössze 13,7 millió hektár, az ország területének csupán 8,8%-a.

• Dél-bajkáli terület: (Hentij-hegység, Hövszgöl-tó környéke) – szibériai cirbolyafenyő (Pinus sibirica), erdeifenyő (Pinus sylvestris), szibériai luc (Picea obovata), szibériai vörösfenyő (Larix sibirica), szibériai jegenyefenyő (Abies sibirica), nagylevelű nyír (Betula platyphylla).
• Hangháj-hegység és környéke: (Az ország erdeinek háromnegyede ezen a területen található.) – szibériai vörösfenyő (Larix sibirica), nagylevelű nyír (Betula platyphylla).
• Középázsiai-terület: (Góbi-sivatag) – szakszaul (Haloxylon ammodendron)

Mongolul a 'gobi' köznév. Olyan száraz sztyeppet jelent, ahol a teve megél. Megkülönböztetik az igazi sivatagtól, ahol a teve nem él meg. A különbség a kívülálló számára nem mindig egyértelmű.

Mongólia faunájának és különösen rovarvilágának úttörő jelentőségű, 1960-as évekbeli feltárása a magyar Kaszab Zoltán nevéhez fűződik.

Lásd még: Kategória:Mongólia állatvilága

• Altaj Tavan Bogd (Таван богд) Nemzeti Park
• Góbi Gurvanszajhan (Гурвансайхан) Nemzeti Park
• Gorhi-Tereldzs (Горхи-Тэрэлж) Nemzeti Park - 66 km műúton Ulánbátorból. Egy hágó és kolostor.
• Husztajn Nurú (Хустайн нуруу) Nemzeti Park - Przewalski-ló élőhelye.
• Hövszgöl-tó Nemzeti Park
• Horgo-vulkán (Хорго) - Cagán-tó (Тэрхийн Цагаан нуур) Nemzeti Park
• Dél-Altaj - Góbi Nemzeti Park
• Cambagarav Lul Nemzeti Park - glaciális táj, hópárduc él itt.

Az Oroszországhoz tartozó Tuvai Köztársasággal közös természeti világörökség az Uvsz-tó-medence, az Uvsz-tó lefolyástalan sós tó környéke.

Területe már az ősidőktől lakott volt, az i. e. 3. században hun törzsek hódították meg. A hun törzsszövetségek támadásai nagy veszélyt jelentettek a nem sokkal korábban létrejött kínai császárság számára, ezért azok a Qin-dinasztia alatt elkezdték építeni a kínai nagy falat. A hunok elvándorlása után a mongol terület türk törzsek birtokába került, a 6–8. században a türk kánság része volt, majd a 8. és 9. században az ujgur kánsághoz tartozott.

Később területén mongol törzsek telepedtek le, elszigetelten, önálló kánságokat alkotva. A mongol törzseket Dzsingisz kánnak sikerült egyesítenie 1206-ban, és ezzel elkezdődött a Mongol Birodalom virágzása.

Bővebben: Mongol Birodalom

A hódítások során a birodalom területe gyorsan nőtt, fénykorában elérte a 35 millió négyzetkilométert, és ezzel mindmáig a történelem legnagyobb összefüggő területű birodalma lett. A birodalom viszonylag rövid ideig állt fenn, nem sokkal azután, hogy elérte legnagyobb kiterjedését, Kubiláj kán uralkodása alatt a Dzsingisz kán fiai közt felosztott területek függetlenedtek, és önálló államalakulattá szerveződtek.

A birodalom szétesése után 1634-től Mongólia fokozatosan mandzsu-kínai uralom alá került, és az országban elterjedt a buddhizmus tibeti irányzata. A 250 éves mandzsu elnyomás után 1911-ben Külső-Mongólia, Tibettel egyidőben függetlenedett Kínától. Tibet és Mongólia ekkor kölcsönös barátsági és szövetségi szerződést kötöttek, de azt sem a nagyhatalmak, sem Kína nem ismerte el. Az oroszországi Nagy Októberi Szocialista Forradalom után 1919-ben Kína megtámadta és elfoglalta Mongóliát.

A kínai megszállást követően zűrzavar uralkodott el az országban. Az Ázsiai Lovashadosztály élén Ungern báró 1920-ban betört az országba, és az elmozdított Bogdo Kán megsegítésére sietett. Győzelmeinek köszönhetően elűzték a kínaiakat, és rövid időre 1921. március 13-án kikiáltották a független monarchiát. Az Ungern kán néven is elhíresült fehérorosz anarchista hadseregét a Vörös Hadsereg megsemmisítette. Ezek után a monarchia pártolói alulmaradtak a Szovjetunió által támogatott mongol kommunistákkal folytatott küzdelmekben, és 1924-ben kikiáltották a Mongol Népköztársaságot.

A Mongol Népköztársaság szorosan kötődött a Szovjetunióhoz. A mérsékelt politikusok háttérbe szorultak, majd 1936-ban a Mongol Forradalmi Néppárt vezetője, Horlógín Csojbalszan került Mongólia élére. Hogy hatalmát megszilárdítsa, Sztálint követve tisztogatásba kezdett, és egy kivétellel minden lámaista kolostort felszámolt. A tisztogatások és a lámák tömeges kivégzése körülbelül 25-30 000 ember életét követelték.

1936-ban Mongólia kölcsönös segítségnyújtási szerződést kötött Szovjetunióval, ennek köszönhetően a második világháború elején, 1939-ben elhárították Japán támadását a halhín-goli csatában. 1945-ben a szovjet csapatok Mongóliát használva kiindulópontul Belső-Mongólia Autonóm Terület területén (amely ma is Kína része) megtámadták a japán csapatokat. A kialakult helyzetet kihasználva Mongólia rákényszerítette a Kínai Köztársaságot Külső-Mongólia függetlenségének elismerésére, ami egy népszavazás útján meg is történt (melyet a később megalakult Kínai Népköztársaság is elfogadott).

Csojbalszan 1952. január 26-i halála után Jumdzságín Cedenbal került hatalomra. Cedenbal Hruscsovot követte, aki elítélte Sztálin személyi kultuszát, így Mongóliában is hanyatlott az előző vezető, Csojbalszan népszerűsége. Szakítottak a háborús politikával, és megújították nemzetközi kapcsolataikat Észak-Koreával és Kelet-Európával. Mongólia 1961 óta az ENSZ tagja. 1984-ben Cedenbal súlyosan megbetegedett, ezért nyugdíjazták, utódja Dzsambin Batmönh lett.

1990-ben a kommunista kormány lemondott. Az első szabad választásokat 1990. július 29-én tartották, amelyet a már működő több párt közül elsöprő többséggel a Forradalmi Néppárt nyerte meg. 1992-ben elfogadták az új alkotmányt, ami eltörölte a népköztársaságot, 1991-től az ország hivatalos neve Mongol Köztársaság.

Az ország félelnöki rendszerű, képviseleti demokrácián alapuló köztársaság, közvetlenül választott elnökkel.^[6][7] A 76 fős egykamarás parlament (Nagy Hurál) tagjait négy évre választják.^[8]

1921-től a rendszerváltásig a Mongol Forradalmi Néppárt volt hatalmon, azóta a Mongol Demokrata Párt és a Forradalmi Néppárt váltja egymást.

2022-ben számos politikai párt működik; a legnagyobbak a Mongol Néppárt és a Demokrata Párt. 2022-ben a szociáldemokrata Mongol Néppárt van hatalmon.

A Freedom House 2022-es jelentése »szabad« kategóriába sorolta az országot.^[8]

Az 1990-es békés forradalmat követően Mongólia többpárti választásokat kezdett tartani, és választási demokráciává nőtte ki magát.^[8] A politikai jogok és a polgári szabadságjogok szilárdan intézményesültek, de a széles körben elterjedt korrupció hátráltatja a további fejlődést.^[8]

Bővebben: Mongólia közigazgatása

Mongóliának a megyei jogú fővároson, Ulánbátoron kívül 21 tartománya van, amiket mongol nyelven ajmagnak neveznek. Minden ajmag járásokra (szum) osztható, amikből összesen 315 található.

Bővebben: Mongólia hadereje

• Népesség: 3,3 millió fő (2020)^[9]
• Népsűrűség: kb. 2 fő/km²
• Népességnövekedés: 1,46% (2006 becslés)
• Születéskor várható átlagos élettartam: férfiak 62 év, nők 67 év (2006 becslés)
• Életkor szerinti megoszlás: 0-14 éves 27,9%, 15-64 éves 68,4%, 65 év feletti 3,7% (2006)

Bővebben: Mongólia városainak listája

• Hivatalos nyelv: mongol
• Írásrendszer: cirill ábécé
• Népek: halha mongol 86%, kazah 5%, dörvöd mongol 3%, bajad 2%, burját 2%, dariganga mongol 1%, egyéb 1% (1999)

Lásd még: mongolok

• Vallások: buddhista (lámaista) 53%, sámánhívő 3%, muszlim 3%, keresztény 2%, felekezeten kívüli 39% (2010^[10])

Bővebben: Buddhizmus Mongóliában

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Bővebben: Mongólia gazdasága

Bővebben: Mongólia közlekedése

Bővebben: Mongólia vasúti közlekedése

Lásd még: Mongólia hívójelkörzetei

Képek

Mongóliáról a legtöbb embernek a jurta, a nomádok hajléka jut eszébe, ami nem csoda, hiszen a mongol vidéki lakosság több mint fele még mindig ilyen sátorban lakik és ősei nagyállattartó életmódját folytatja.

A négy égtájat a korai mongolok színek szerint különböztették meg: a kelet kék, a dél vörös, az észak fekete és a nyugat fehér színű volt. A buddhizmus előtti korszakban a sámánok az északi, fekete oldalon tartották bálványaikat, valamint a nemzetiségi zászlót, az óvott meg az északról jövő rossz erőtől. A jurta tetőterén figyelik meg a mai napig a pásztorok az idő múlását, időszámításuk alapja a tizenkét állatjegy. Aszerint egy mongol óra két órának felel meg. A tizenkét állatöv egyébként is pontosan behatárolja a nomádok néhány szokását. A jurta ajtaját például délre, vagyis a ló oldalra tájolják. A lakatlan pusztaság veszélyt jelent az utazók számára, valószínűleg ezért alakult ki a messziről jött idegenek befogadásának szokása. A vidéken élő pásztorok között ezen ősi hagyományok ma is léteznek. A ritkán lakott vidékeken úgy tartják, hogy a váratlanul betoppanó vendég szerencsét hoz a jurta lakóira, ezért különösen tisztelettel bánnak vele.

A nomád népek vándorló életmódja során a költözködésnek különleges szokásrendszerét alakították ki. Különösen a Góbi száraz és félsivatagos részein élő pásztoroknak kell évente többször jurtáikkal, állataikkal együtt költözködniük a sovány legelők gyors kimerülése miatt. Amikor a kimerült területet el kell hagyniuk, akkor a család legidősebb férfitagjai megtanácskozzák, majd közösen eldöntik, hogy merre induljanak el, majd elzarándokolnak a közeli szent halomhoz és a helyi szellemektől áldást kérnek. Ha a pásztorokhoz közel kolostor van, akkor az asztrológus lámától tanácsot kérnek, hogy milyen irányba induljanak el. A láma ilyenkor megmondja, hogy a különböző állatjegyben születetteknek melyik a szerencsés irány.

Mongóliában még napjainkban is számos területet részesítenek különleges tiszteletben. Legtöbbjük forráshoz vagy sziklához, esetleg egy egész erdőséghez kötődik. Némelyik országos hírű, mások csak a helyiek által ismertek. A szent helyeket szent szalaggal, hadaggal jelölik meg, vagy a közelben obót (ovoo, овоо - szent kőhalom) emelnek. Ez utóbbit a két világ - földi és égi - közvetítőjének tartanak. A hegyen emelt obó azért bír nagy jelentőséggel, mert az közel van a mongolok ősi istenéhez, az Örökkévaló Kék Éghez. Sok család az év bizonyos időszakában, például költözés előtt és után, nagyobb események idején odamegy áldozatot bemutatni, ahol követ, ételt-italt, illetve pénzt helyeznek el. A férfiak obónál kötnek vértestvérséget. Ezek az obóban levő szellemi erőt erősítik. Szinte általános szokás az utazóknál, hogy az utak mellett felállított obók mellett megállnak, azt a nap járásával egyezően háromszor megkerülik, majd követ dobnak a halomra.^[11]

Hagyományos viseletük alig változott valamit az évszázadok alatt, ami igaz zenéjükre, énekükre is. Igazi különlegesség a mongol torokének, ami inkább hasonlít egy hangszerre, mint emberi hangra.

A szocialista időkben a szovjet kultúra gyakorolt meghatározó hatást az országra, napjaink fiatalabb nemzedékei már inkább a nyugati kultúra felé kacsintgatnak.^[12]

Bővebben: Mongólia világörökségi helyszínei

Az UNESCO kulturális világörökséggé nyilvánította a Mongol-Altaji sziklarajzok együttesét és az Orhon-völgy kultúrtájat az Orhon folyó mentén.

Bővebben: Mongólia művészete

• Sós tejes tea
• Kumisz

Időnktől függően érdemes hosszabb-rövidebb kirándulásokat tenni. Egy hétvégére a főváros melletti Dzunmod, Tereldzs ajánlott, amelyet 1 órányi autózással elérünk. Egy hosszú hétvégi túrába belefér egy gyors Góbi-túra Szajnsand érintésével. A vonatnak köszönhetően gyorsan megjárható az út és ott elég látnivaló is akad. Továbbá megismerhetünk a különleges Góbi világából is egy keveset.

Közép-Mongólia történelemben gazdag, de természetileg is kiváló terület, ezért ha lehet nézzük meg a tájait. A fővárostól viszonylag könnyen elérhető és a vidék látnivalókban gazdag. Egy ilyen túrát kb. 1 hét alatt tudunk megtenni.

A Góbi-sivatag egyes területei csak gyakorlott utazóknak ajánlott, de a turisták számára kiépített területek könnyen megközelíthetők. Az Altaj-hegység vonulatait a természetet kedvelőknek ajánlott meglátogatni. Érdemes kora tavasszal vagy ősszel menni, mert nyáron az alacsonyan fekvő területeken sok a bögöly és a szúnyog. A területet érdemes repülővel megközelíteni, mert autóval nagyon fárasztó az út.

Útiterv készítésekor mindig bőven számoljunk időt, mert a vidéki utakon könnyen tönkremehet a bérelt autó és akkor előfordulhat, hogy egy-két napot is kell állni.^[13]

A mongol férfiak legfőbb versenyszáma a hagyományos, szabadfogású mongol birkózás. A birkózásnak sajátos szabályrendszere alakult ki. A mérkőzés nincs időhöz kötve, továbbá nincs kialakított súlycsoport sem.

A mongolok szinte összenőttek kedvenc állatukkal, a lóval, így az egyik legkedveltebb szórakozásnak is a lóversenyeket tartják, ez az ünnepségek mindenkori fénypontja is.

A mai és korabeli íjászat között nagy különbség mutatkozik. Régen a harcosok lóhátról nyilaztak és mozgó célpontra lőttek. Csak az íjászat sporttá szelídítése után kerültek elő a céltáblák és a versenyzők leszálltak a lóról.

Bővebben: Mongólia az olimpiai játékokon

Bővebben: Mongol labdarúgó-válogatott

• ↑ Kara: Kara György: Mongólia. Budapest: Panoráma. 1979. = Panoráma külföldi útikönyvek, ISBN 963 243 062 X  
• Obrusánszky Borbála: Mongólia, Dekameron útikönyvek

• Lőrincz László: Mongólia története. Budapest: Gondolat. 1977. ISBN 963 280 463 5  

• Mongólia.lap.hu (linkgyűjtemény)
• Arany Rolex, töltött ürge, menekülő hollandok (Index.hu, 2004. szeptember 25.)
• Végjáték a Nagy Népi Hurálban (Index.hu, 2006. január 12.)
• Újragondolták Mongólia régészeti történetét (történeti információk)
• Hogyan él ma Dzsingisz kán népe?
• Mongóliában élő magyarok fotóblogja
• Forbáth László: A megújhodott Mongólia (MEK)
• Egy Magyarországon élő mongol weboldala

• www.mongolei.de (németül)
• Bank of Mongolia (valutaárfolyamok)
• Tartományi szintű térképek (www.legendtour.ru)

• Magyarország és Mongólia kapcsolatai
• Mongol halálféreg