1960

Ez a szócikk az 1960. évről szól. Az 1960-as számról szóló cikket lásd itt: 1960 (szám).

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek

Évek: 1955 – 1956 – 1957 – 1958 – 1959 – 1960 – 1961 – 1962 – 1963 – 1964 – 1965

• január 13–14. – A Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) Központi Bizottságának ülésén elfogadják az ország új területi felosztásának tervezetét. (A nemzetgyűlés április 9-én hagyja jóvá a tervezetet, melynek értelmében az ország 10 kerületre és 108 járásra oszlik.)^[1]
• március 15.
  • Genfben kezdetét veszi az ENSZ Tízhatalmi Leszerelési Bizottság tárgyalása.
  • A lengyel minisztertanács létrehozza a külfölddel való gazdasági, tudományos és műszaki együttműködési bizottságot.^[2]
• április 7–8. – A CSKP KB elfogadja az új, szocialista alkotmány tervezetét.^[1]
• április 21. – Brazília új fővárosa Brazíliaváros lesz.
• április 23. – Tenger alatti telefonkábelt építenek ki Lengyelország és Dánia között.^[2]
• április 27. – Togo független köztársaság lesz.
• május 1. – A szovjetek lelőnek egy U–2-es típusú amerikai felderítő repülőgépet a Szovjetunió fölött, a hidegháború részeként nemzetközi politikai- és médiabotrány kerekedik az esetből.
• május 19. – A francia, brit és amerikai külügyminiszter jelentést tesz az Észak-atlanti Tanácsnak arról, hogy a párizsi csúcsértekezletet – amelyen a Szovjetunió is részt vett – 16-án feloszlatták.
• május 22. – A Richter-skála szerinti 9,5-ös földrengés rázza meg Chilét.
• május 25. – A csehszlovák nemzetgyűlés törvényt fogad el a nemzeti bizottságokról és jogkörük kiszélesítéséről.^[1]
• június 12. – Csehszlovákiában a nemzetgyűlési választásokon a Nemzeti Front jelöltjei a szavazatok 99,86%-át kapják.^[1]
• június 15. – Bodom-tavi gyilkosságok.
• június 24. – A részt vevő államok felbontják a formálissá vált Balkán-paktumot.^[3]
• június 27. – A szocialista államok kivonulnak az ENSZ Tízhatalmi Leszerelési Bizottság üléséről.
• június 30. – Belga Kongó elnyeri függetlenségét Belgiumtól és Kongó-Kinshasa néven önálló állammá válik.^[4]
• július 5–7. – A CSKP országos konferenciáján kinyilvánítják a szocializmus győzelmét Csehszlovákiában.^[1]
• július 11.
  • A csehszlovák nemzetgyűlés elfogadja a „szocialista” alkotmányt, s az ország hivatalos elnevezése Csehszlovák Szocialista Köztársaságra változik.^[1]
  • Viliam Široký vezetésével megkezdi működését az új csehszlovák kormány.^[1]
• július 17. – A grünwaldi csata 550 éves évfordulója alkalmából felavatják a Grünwald-emlékművet, Jerzy Bandura alkotását.^[2]
• július 19–25. – A lengyel kormány tiltakozó jegyzéket nyújt át a NATO-országok kormányainak Nyugat-Németország revansista politikájáról.^[2]
• augusztus 1. – A Dahomey Köztársaság (a mai Benin) kikiáltása.
• augusztus 16. – Ciprus függetlenné válik Nagy-Britanniától.
• szeptember 21. – Kuba nemzetgyűlése – a San José-i értekezleten elhangzottakra, vagyis az orosz befolyás elősegítésének vádjára válaszul – kiadja az „első havannai nyilatkozatát”.^[5]
• szeptember 23. – Nyikita Hruscsov vezetésével szovjet küldöttség érkezik New Yorkba az ENSZ 15. közgyűlésére.
• szeptember 24. – Csehszlovákia, Ausztria és a két német állam, az NSZK és az NDK képviselői béketalálkozót rendeznek a németek által 1942-ben elpusztított Lidicében.^[1]
• október 1. – Nigéria függetlenné válása.^[6]
• október 10. – Lengyelország, Csehszlovákia, az NDK és a Szovjetunió közös jegyzékben tiltakozik a nyugatnémet militarizmus ellen, felszólítva minden nemzetet és államot arra, hogy ne engedélyezzék, hogy a Bundeswehrt nukleáris fegyverekkel lássák el.^[2]
• október 12–13. – A Nyikita Hruscsov-féle „cipőfilippika” az ENSZ New Yorkban tartott, 15. közgyűlésén. (Számos korabeli forrás szerint, miután a Fülöp-szigetek küldötte bírálta a Szovjetuniót, Hruscsov sértetten lerángatta az emelvényről, dühös szónoklatot tartott, miközben nyomatékul cipőjével verte az asztalt. A botrányos szónoklat miatt a szovjet küldöttséget több ezer dolláros büntetés megfizetésére kötelezték. Állítólag a világ minden tévécsatornája élőben közvetítette az eseményt, azonban a cipős jelenetről semmiféle fénykép vagy felvétel nem maradt – bár maga Hruscsov is szerepeltette emlékirataiban, a cipőlevétel esetlegesen legenda vagy szándékosan keltett politikai PR-esemény.)^[7]
• október 19. – Az amerikai kormány rendeletileg betiltja a kőolaj exportját Kubába, s egyidejűleg a Kubából érkező importot.^[8]
• október 26–27. – Egy texasi légi bázisról először indulnak U–2-es felderítő repülőgépek Kuba fölé.^[8]
• november 1. – A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága (MSZMP PB) úgy dönt, hogy ha – a krasznodari száműzetésben lévő – Rákosi Mátyás engedély nélkül elhagyja a számára kijelölt lakóhelyet, önálló levelezést folytat, engedély nélkül kapcsolatokat tart fenn, akkor fegyelmi eljárást kell indítani ellene. Egyben a testület felfüggeszti párttagsága gyakorlásának jogait.^[9]
• november 10. – Moszkvában csúcsértekezletet tart 81 szocialista ország vezetője, amin jóváhagyják a békés egymás mellett élés hruscsovi koncepcióját, valamint elítélik a jugoszláv modellt, mint „a modern revizionizmus koncentrált kifejezőjét”. (A konferencia december 1-jével zárult.)^[3]
• november 17. – Eisenhower amerikai elnök megadja az Egyesült Államokba exportált lengyel áruk számára a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt.^[10]
• november 28. – Mauritánia deklarálja függetlenségét Franciaországtól.
• november 29–december 8. – Magyar katonai küldöttség – Tóth Lajos vezérőrnagy, megbízott vezérkari főnök vezetésével – tárgyal Moszkvában.
• december 14. – A 18 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada által aláírt OEEC–egyezményt felváltja az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetet (OECD) létrehozó egyezmény.
• december 16. – A lengyel kőszéntermelés első ízben haladja meg az évi 100 millió tonnát.^[10]
• december 18. – Kuba és Magyarország között diplomáciai kapcsolat létesül (Magyarország és Kuba kapcsolatai)^[11]
• december 19. – Az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlése elismeri „az algériai nép jogait az önrendelkezésre és a függetlenségre”.^[12]
• december 24. – A román alkotmány 19. cikkelyének módosításával a korábbi Magyar Autonóm Tartomány egy részét a többségében román lakosú Brassó megyéhez csatolják.
• december 27. – Az Egyesült Államok, a Nemzetközi Valutaalap és több európai ország nemzeti bankja pénzügyi segítséget ígér a jugoszláv kereskedelmi és valutareformhoz.^[3]

• február – Fidel Castro meghívására Havannába látogat Anasztasz Mikoján, a szovjet minisztertanács elnökhelyettese.^[8]
• március – Dwight D. Eisenhower amerikai elnök felhatalmazza a Központi Hírszerző Ügynökséget (CIA), hogy készítse elő Castro rendszerének megdöntését.^[8]
• július – Nyikita Szergejevics Hruscsov szovjet pártfőtitkár rakétatámadással fenyegeti meg az Egyesült államokat, ha kísérletet tenne Kuba megtámadására.^[8]
• az év folyamán
  • Az SI-mértékegységrendszer bevezetése.
  • Ghánában kikiáltják a köztársaságot, amelynek első elnöke Kwame Nkrumah.^[13]

• május 7. – Wrocławban központi ünnepséget tartanak abból az alkalomból, hogy az ország nyugati és északi területei 15 éve szabadultak fel a német megszállás alól.^[2]

• április 24. – A wieliczkai kősóbánya fennállásának ezeréves évfordulóját ünnepli.^[2]

• Január: Az USA vízre bocsátja a haditechnika egy újabb csúcsteljesítményét, a világ első atom-tengeralattjáróját
• Február: Az első francia kísérleti atomrobbantás; a Szahara területén, négyre nő az ismert atomfegyverrel rendelkező országok száma (a SzU, Nagy-Britannia és USA után)
• A 9867-61 számú kormányrendelet bevezeti Magyarországon a hagyományos, a délkör negyvenmilliomod részére hivatkozó méterdefiníció helyett az újabbat, mely szerint „A méter olyan hosszúság, amely a 86-os tömegszámú kriptonatom 2 p10 és 5 d5 szintjei közötti átmenetnek megfelelő sugárzás vákuumban mért hullámhosszának 1650763,73-szorosával egyenlő".^[14]

• szeptember 30. – Megszűnik a Bácsalmás – Ólegyen vasút.
• október 31. – Véglegesen bezárják a Bácsalmás és Csikéria közötti vasútvonalat.

• június 16. – Bemutatják a Psycho cimű filmet.

• Kodolányi János: Vízválasztó című regénye
• Sarkadi Imre: Oszlopos Simeon, dráma
• Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót! című regénye.

• A csökkenő eladások miatt leállítják a világ egyik legnevesebb elektromos gitárjának, a Gibson Les Paulnak a gyártását.
• Megalakul a Beatles együttes.
• Elvis Presley: Elvis Is Back! / His Hand in Mine
• Frank Sinatra: Nice ’n’ Easy

• február 18. - február 28. VIII. Téli olimpiai játékok – Squaw Valley, USA. 30 ország részvételével.
• május 13. – A Dhaulagiri hegycsúcs (tszf. 8167 m) első megmászása.
• augusztus 25. - szeptember 11. XVII. Nyári olimpiai játékok – Róma, Olaszország. 83 ország részvételével.
• A Újpesti Dózsa nyeri az NB1-et. Ez a klub kilencedik bajnoki címe.

• december 9. – Útjára indul a Coronation Street című brit szappanopera, a világ egyik leghosszabb ideje futó sorozata.

• január 22. – A magyar kormány megalkotja a szennyvízbírság, valamint a szennyvíz-bevezetési díj jogrendszerét, amivel a vizek káros szennyezését szankcionálták.^[15]

• 

  január 4. – Michael Stipe, amerikai énekes (R.E.M.)
• január 8. – Balogh Pálma, világbajnok sportlövő
• január 22. – Michael Hutchence ausztrál zenész, énekes-dalszerző (INXS) († 1997)
• január 27. – Samia Suluhu Hassan, tanzániai elnök
• február 17. – Obersovszky Péter, magyar újságíró, szerkesztő, műsorvezető († 2015)
• március 10. – Aécio Neves brazil politikus, közgazdász, Minas Gerais állam volt kormányzója
• február 13. – Pierluigi Collina, olasz játékvezető (labdarúgás)
• február 18. – Greta Scacchi, olasz-ausztrál színésznő
• február 23. – Naruhito, japán császár

  

• március 14. – Bács Tamás, magyar egyiptológus
• március 16. – Kaszás Attila, magyar színész († 2007)
• március 17. – Szegedi Csaba, festőművész
• március 21. – Ayrton Senna, brazil autóversenyző, Formula–1-es világbajnok († 1994)
• március 25. – Steve Norman, angol zenész, a Spandau Ballet szakszofonosa
• április 4. – Hugo Weaving, ausztrál színész
• április 6. – Kamondi Zoltán, magyar filmrendező († 2016)
• április 15. – Fülöp belga király, II. Albert belga király fia és Belgium királya
• április 16. – Pierre Littbarski, világbajnok német labdarúgó
• április 16. – Rafael Benitez, spanyol labdarúgóedző
• április 26. – Roger Taylor angol zenész, a Duran Duran dobosa
• április 30. – Ö. Kovács József magyar történész, levéltáros
• május 8. – Igor Presznyakov, orosz gitárművész, zenész, énekes
• május 10.
  •  Bono ír rockénekes, zeneszerző, szövegíró
  • John Curtis amerikai politikus
• május 14. – Gyurácz József magyar ornitológus, főiskolai tanár
• június 1. – Vlagyimir Jevgenyjevics Krutov kétszeres olimpiai bajnok szovjet-orosz jégkorongozó († 2012)
• június 2. – Tony Hadley, angol popénekes, dalszövegíró, rádió műsorvezető, a Spandau Ballet frontembere
• június 20. - Nigel John Taylor, angol basszusgitáros (Duran Duran)
• június 22. – Adam Schiff amerikai politikus
• augusztus 7. – David Duchovny, amerikai színész
• augusztus 10. – Antonio Banderas, spanyol színész
• augusztus 13. – Phil Taylor, angol dartsjátékos
• augusztus 14. – Sarah Brightman, brit énekesnő
• augusztus 17. – Sean Penn, amerikai színész
• augusztus 31. Haszan Naszr Alláh, a libanoni Hezbollah vezetője
• szeptember 9. – Hugh Grant, angol színész
• szeptember 10. – Colin Firth Oscar- és Golden Globe-díjas angol színész
• szeptember 14. – Róth Antal magyar labdarúgó, edző
• szeptember 14. – Melissa Leo, Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő
• szeptember 17. – Damon Hill, brit autóversenyző, Formula–1-es világbajnok
• szeptember 23. – Kőszegi Ákos színész
• október 6. – Yves Leterme, flamand miniszterelnök
• október 7. – Szaniszló Ferenc magyar újságíró, riporter
• október 8. – Craig Mello, a molekuláris orvostudomány amerikai professzora
• október 18. – Jean-Claude Van Damme, belga színész
• október 30. – Diego Armando Maradona, világbajnok argentin labdarúgó, edző († 2020)
• november 9. – Andreas Brehme, világbajnok német labdarúgó
• november 14. – Prukner László labdarúgó, vezetőedző
• november 18. – Kim Wilde, angol popénekesnő
• november 18. – Elizabeth Perkins, amerikai színésznő
• november 23. – Font Sándor, magyar politikus
• november 25. – Amy Grant, amerikai gospel énekesnő
• november 25. – ifj. John Fitzgerald Kennedy, amerikai jogász, John Fitzgerald Kennedy fia († 1999)
• november 27. – Julija Volodimirivna Timosenko, ukrán politikus
• november 30. – Gary Lineker, angol labdarúgó
• december 2. – Herendi Gábor, Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, producer, forgatókönyvíró
• december 3. – Daryl Hannah, amerikai színésznő
• december 10. – Kenneth Branagh, északír színész, rendező

• január 4. – Albert Camus, Nobel-díjas francia író (* 1913. november 7.)
• január 7. – Kövér János földbirtokos, országgyűlési képviselő (* 1895)
• január 12. – Nevil Shute, angol író (* 1899)
• január 24. – Edwin Fischer, svájci zongorista (* 1886)
• február 2. – Huszka Jenő, zeneszerző (* 1875)
• február 3. – Fred Buscaglione, olasz színész, énekes (* 1921)
• február 10. – Aloysius Stepinac, katolikus prelátus (* 1898)
• február 11. – Dohnányi Ernő, karmester (* 1877)
• február 22. – Apáthi Imre, rendező (* 1909)
• február 29. – Walter Yust, amerikai enciklopédiaszerkesztő (* 1894)
• március 1. – Gellért Endre, főrendező (* 1914)
• március 2. – Stanisław Taczak, lengyel tábornok (* 1874)
• március 17. – Mattis Teutsch János, festő, szobrász, grafikus (* 1884)
• április 1. – Tuanku Abdul Rahman ibni Almarhum Tuanku Muhammad, maláj király (* 1895)
• április 17. – Eddie Cochran, amerikai énekes (* 1938)
• április 24. – Max von Laue, Nobel-díjas német fizikus (* 1879)
• május 6. – Ábrahám Pál, operettszerző (* 1892)
• május 8. – J. H. C. Whitehead, brit matematikus (* 1904)
• május 30. – Borisz Leonyidovics Paszternak, Nobel-díjas orosz költő, író (* 1890)
• május 31. – Walther Funk, német nemzetiszocialista politikus (* 1890)
• június 25. – Tommy Corcoran, amerikai baseballjátékos (* 1869)
• június 27. – Lottie Dod, angol atléta (* 1871)
• június 28. – Esterházy Móric, magyar arisztokrata, politikus, miniszterelnök (* 1881)
• július 15. – Set Persson, svéd kommunista politikus (* 1897)
• július 16. – Albert Kesselring, II. világháborús német tábornok (* 1885)
• július 27. – Ethel Lilian Voynich, író, zeneszerző, aktivista (* 1864)
• augusztus 29. – Vicki Baum, osztrák író (* 1888)
• augusztus 30. – Szőnyi István, festőművész (* 1894)
• szeptember 1. – Hiszamuddin Alam Sah ibni Almarhum Szultán Alaeddin Szulejmán Sah, maláj király (* 1898)
• szeptember 5. – Király József katolikus pap, újságíró, lapkiadó, országgyűlési képviselő (* 1897)
• szeptember 6. – Piller György, kétszeres olimpiai bajnok vívó (* 1899)
• szeptember 7. – Wilhelm Pieck, az NDK elnöke (* 1876)
• szeptember 9. – Jussi Björling, svéd tenor (* 1911)
• szeptember 13. – Weiner Leó, zeneszerző (* 1885)
• október 3. – Timár József, színművész (* 1902)
• október 16. – Valdemar Langlet svéd író, újságíró, nyelvész, 1944-ben a Svéd Vöröskereszt budapesti főmegbízottjaként az embermentő akciók egyik irányítója. (* 1872)
• november 2. – Dimitrisz Mitropulosz, görög karmester zeneszerző, zongorista (* 1896)
• november 5. – Mack Sennett, kanadai filmproducer és -rendező (* 1880)
• november 5. – Johnny Horton, amerikai countryénekes (* 1925)
• november 16. – Clark Gable, amerikai filmszínész (* 1901)
• december 26. – Watsuji Tetsuro, japán filozófus (* 1889)

• A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.

• ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992) 
• ↑ Bencze I., dr. et al.: Bencze Imre, dr. et al. Officina Világévkönyv 94/95. Officina Nova, [Budapest] (1994). ISBN 963-8185-90-2 

A Wikimédia Commons tartalmaz 1960 témájú médiaállományokat.