Beregfy Károly

Beregfy Károly
Magyarország honvédelmi minisztere
Hivatali idő 1944. október 16. – 1945. március 27.
Előd	Csatay Lajos
Utód	Vörös János
Katonai pályafutása
Csatái	első világháború második világháború
Születési név	Berger Károly
Született	1888. február 12. Cservenka
Elhunyt	1946. március 12. (58 évesen) Budapest
Foglalkozás	politikus katona katona
Halál oka	akasztás
A Wikimédia Commons tartalmaz Beregfy Károly témájú médiaállományokat.

Beregfy Károly, olykor Beregffy (született Berger) (Cservenka, 1888. február 12. – Budapest, 1946. március 12.)^[1] sváb származású magyar vezérezredes, a Szálasi-kormány honvédelmi minisztere, a vezérkar főnöke, a honvédség parancsnoka. 1946-ban a népbíróság halálra itélte, kivégezték.

1912-ben hadnaggyá avatták, harcolt az első világháborúban, ahol súlyosan megsebesült. 1919-ben már százados volt a Vörös Hadseregben. Horthy hatalomátvétele után tisztázta magát a Tanácsköztársaság alatt betöltött szerepével kapcsolatban. 1939–1941 között a Hadiakadémia parancsnoka volt.

1941-től a VI. hadtest, 1943-tól a 3. hadsereg, 1944-től az 1. hadsereg parancsnoka, amelynek élén 1944 áprilisában súlyos vereséget szenvedett az előretörő szovjetektől. A csatavesztés okait vizsgáló bizottság személyes felelősségét állapította meg, ezért leváltották parancsnoki posztjáról.

Kezdettől fogva szimpatizált a Nyilaskeresztes Párttal, bár annak tagjai sorába nem léphetett be, mivel az érvényes rendelkezések értelmében honvédtiszt nem lehetett politikai párt tagja. Miután 1944. március 19-én a németek megszállták Magyarországot, Szálasi megkereste, és felkérte, hogy segítsen a hatalom átvételében, amennyiben Horthy megpróbálna kiugrani a háborúból.

A nyilas hatalomátvétel (október 15.) idején Beregfy a családjával balatoni nyaralójukban pihent. Szálasi még aznap visszarendelte Budapestre, majd másnap, október 16-án kinevezte honvédelmi miniszterré és a vezérkar főnökévé. Beregfy október 30-án kelt rendeletében Magyarországot hadműveleti területté nyilvánította, és minden elérhető humán, illetve gazdasági erőforrást a háborúnak rendelt alá. Megalakította a Hunyady SS páncélgránátos hadosztályt. A hadseregben – német mintára – bevezette a hungarista köszöntést, és parancsot adott a dezertáló katonák agyonlövésére.

1945. április 30-án minden tisztségétől megfosztották, majd amerikai fogságba került. Az amerikaiak kiadták, és 1946 februárjában megkezdődött tárgyalása. A népbírósági per alatt végig tagadta bűnösségét, rokkantságára, illetve kényszerre hivatkozott. A Jankó Péter vezette népbíróság védekezését nem fogadta el, és kötél általi halálra ítélte. 1946. március 12-én végezték ki, egy napon Szálasival, Vajna Gábor belügy-, Rajniss Ferenc vallás- és közoktatásügyi miniszterrel, illetve Gera József ideológussal.

Berger Károly és Gégner Mária fia, evangélikus vallású. Lánya gyermekbénulásban szenvedett.^[2]

Elődje: csatai Csatay Lajos

Honvédelmi miniszter 1944. október 16. – 1945. március 27.

Utódja: Vörös János

• Életrajza (magyar nyelven). Masodikvh.hu. (Hozzáférés: 2013. január 1.)