Bitay Árpád
Bitay Árpád | |
Született | 1896. július 20. Budapest |
Elhunyt | 1937. november 30. (41 évesen) Gyulafehérvár |
Állampolgársága | |
Nemzetisége | magyar |
Gyermekei | Bitay Ilona |
Foglalkozása | irodalomtörténész műfordító |
Iskolái | Kolozsvári I. Ferdinánd Király Tudományegyetem (–1923) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bitay Árpád (Budapest, 1896. július 20. – Gyulafehérvár, 1937. november 30.) irodalomtörténész, műfordító. Bitay Ilona művelődéstörténész apja.
Élete
[szerkesztés]A kolozsvári, brassói és gyulafehérvári főgimnáziumban tanult, majd az első világháborúban az olasz harctérre került. A háború után jogot tanult Debrecenben és 1923-ban a kolozsvári egyetemen végzett történelem és román szakot. 1920–21-ben a kolozsvári Marianumban tanított. 1923-tól haláláig a Nicolae Iorga által Vălenii de Munte-ban szervezett nyári szabadegyetemen tartott előadásokat a magyar irodalomról és történelemről, a magyar–román kapcsolatról a főleg regáti tanárokból álló hallgatóságnak. 1927-től a berlini és lipcsei egyetemen romanisztikát tanult. 1929 elejétől Gyulafehérváron a római katolikus teológián román nyelvet és irodalmat, valamint latin és német nyelvet tanított.
Az 1931-ben megalakult Iorga-kormányban a miniszterelnökség melletti kisebbségi államtitkárságon lett a magyar osztály vezetője. Ebben a hivatalában a kormány 1932-es bukásáig sikerült rendeznie a magyar háborús rokkantak ügyét, elismertetnie több 1918 előtt kiadott diplomát illetve visszaszereznie az aradi római katolikus főgimnázium nyilvánossági jogát.
Művei
[szerkesztés]- A román irodalomtörténet összefoglaló áttekintése, Gyulafehérvár 1922
- Rövid román nyelvtan, különös tekintettel a hangváltozásokra; Marianum, Cluj-Kolozsvár, 1923
- Istoria literaturii române, Kolozsvár, 1924
- Az erdélyi románok a protestáns fejedelmek alatt, Dicsőszentmárton, 1925
- Gyulafehérvár Erdély művelődéstörténetében, Kolozsvár, 1926 (Erdélyi Tudományos Füzetek 4.)
- Erdély jeles katholikus papjai; Bonaventura Ny., Cluj-Kolozsvár, 1926 (A Katholikus Világ könyvei)
- A moldvai magyarság, Kolozsvár, 1926
- Az Erdélyi Róm. Kath. Status gyulafehérvári "Majláth" főgimnáziumának megalakulása, Arad, 1930
- Az Alba Iulia-i római katholikus székesegyház és környéke, Gyulafehérvár, 1936
- Cikkeit az Ellenzék, Erdélyi Irodalmi Szemle, Erdélyi Múzeum, Magyar Kisebbség és a Pásztortűz közölte.
Műfordításai
[szerkesztés]- (Románra) Gárdonyi Géza, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán és Szigligeti Ede írásai
- Vasile Alecsandri, Ion Creangă, Emil Isac és Nicolae Iorga írásai
- Mark Twain elbeszélései
Források
[szerkesztés]- Kovács Ferenc: Bitay Árpád száz éve. Erdélyi Múzeum, LVIII. évf. 3–4. sz. (1996)
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981.
- Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7
További információk
[szerkesztés]- Bolyai Zoltán (Gaál Gábor); Bitay Árpád. Korunk, 1938/1; újraközölve Válogatott írások I. 1964. 637-38.
- György Lajos: Dr. Bitay Árpád életrajzi adatai és tudományos munkássága. ETF 100. Kolozsvár, 1938.
- Dávid Gyula: Egy hídverő. Utunk, 1967/48; újraközölve Találkozások. 1976. 168-72.
- Engel Károly: Hídverők. Korunk 1968/4.
- Nagy András: Feljegyzések Bitay Árpádról. Korunk 1968/8.
- Réthy Andor: Bitay Árpád. Könyvtári Szemle 1971/4.
- Kovács Ferenc: Bitay Árpád előadásai Nicolae Iorga szabadegyetemén. Korunk 1975/9.
- Gaal György: Bitay Árpád levelei Kristóf Györgyhöz. Korunk 197676;
- Gaal György: Bitay Árpád testamentuma. A Hét 1977/21.
- Bányai László: Bitay Árpádra emlékezve. Könyvtár 1977/3.
- Octavian Șireagu: Bitay Árpádra emlékezem... Utunk 1978/3.