Csehszlovák labdarúgó-válogatott

Csehszlovákia
Csehszlovák labdarúgó-szövetség
Szövetség neve	Československý fotbalový svaz
Konföderáció	UEFA (Európa)
Legtöbb válogatottság	Zdeněk Nehoda (90)
Legtöbb válogatott gól	Antonín Puč (34)
FIFA-kód	TCH
Hazai Idegenbeli
Ranglista helyezések
Legmagasabb Élő-rang 1 (1924. május 24.) Legalacsonyabb Élő-rang 29 (1985. augusztus)
Első hivatalos mérkőzés
1920. augusztus 28., Antwerpen, Belgium  Csehszlovákia 7 – 0 SZHSZ királyság Utolsó hivatalos mérkőzés 1993. november 17., Brüsszel, Belgium  Belgium 0 - 0 Csehszlovákia
Legnagyobb győzelem
1968. október 18., Mexikóváros, Mexikó  Csehszlovákia 8 - 0 Thaiföld
Legnagyobb vereség
1937. szeptember 19., Budapest, Magyarország Magyarország 8 – 3 Csehszlovákia  1937. december 8., Glasgow, Skócia  Skócia 5 – 0 Csehszlovákia  1950. április 30., Budapest, Magyarország Magyarország 5 – 0 Csehszlovákia  1952. október 19., Budapest, Magyarország Magyarország 5 – 0 Csehszlovákia  1954. június 18., Zürich, Svájc  Ausztria 5 – 0 Csehszlovákia
Nemzetközi szereplések
Labdarúgó-világbajnokság
Részvételek 8 (Először: 1934) Legjobb eredmény Ezüstérmes: 1934, 1962
Labdarúgó-Európa-bajnokság
Részvételek 3 (Először: 1960) Legjobb eredmény Aranyérmes:1976
Az infobox utoljára frissítve: 2008. július 19.

A csehszlovák labdarúgó-válogatott Csehszlovákia nemzeti csapata volt 1920 és 1993 között, amelyet a Csehszlovák labdarúgó-szövetség (csehül: Československý fotbalový svaz, szlovákul: Československé národné futbalové mužstvo) irányított. Története során nyolc világbajnokságon és három Európa-bajnokságon vett részt. Az 1934-es és az 1962-es világbajnokságon bejutottak a döntőbe, de mindkétszer vereséget szenvedtek, míg az 1976-os Európa-bajnokságot megnyerték. Az olimpiai játékokon 1964-ben ezüst, 1980-ban aranyérmet szereztek.

Csehszlovákia szétválása idején 1992-ben elkezdődtek az 1994-es világbajnokság selejtezői, melyen még Csehszlovákiaként indultak el, de az 1993-as selejtezőket már csehek és szlovákok képviselte válogatott néven fejezték be. Napjainkban a csehszlovák labdarúgó-válogatott egyetlen jogutódja a cseh labdarúgó-válogatott. Szlovákiát a szlovák labdarúgó-válogatott képviseli a nemzetközi mezőnyben.

Az I. világháború előtt a mai Csehország az Osztrák–Magyar Monarchia része volt. 1903 és 1908 közt a Cseh Királyság és Morvaország csapata hét nemzetközi mérkőzést játszott, hetet Magyarország és egyet Anglia ellen. 1903. április 5-én, első mérkőzésükön 2–1-re kikaptak Magyarországtól Budapesten.

Az I. világháború után a független Csehszlovákia válogatottja részt vett az antwerpeni 1920. évi nyári olimpiai játékokon. A nyitómérkőzésükön Jugoszláviát verték 7–0-ra, ezt követően pedig Norvégiát búcsúztatták 4–0-al. Az elődöntőben Franciaországot győzték le 4–1-re és bejutottak a döntőbe, ahol Belgiummal találkoztak. A csehszlovák csapat gyorsan hátrányba került, majd a félidő előtt 6 perccel egy durvaság miatti kiállítás megpecsételte sorsukat. 2–0-s belga vezetésnél a negyvenedik percben levonultak a játéktérről, ezzel tiltakozva az angol játékvezető John Lewis döntései ellen. Az olimpiai zsűri drákói ítéletet hozott: Belgiumot hirdette ki győztesnek, a csehszlovák együttest kizárták és nem kapta meg a második helyért járó ezüstérmeket.

Az 1924. évi nyári olimpiai játékokon is elindultak. Az első fordulóban Törökországot verték 5–2-re, majd a következő körben 1–1-es döntetlen után az újrajátszott mérkőzésen 1–0-ra kikaptak Svájctól.

Világbajnokságon először 1934-ben indultak és rögtön bejutottak a döntőbe. A selejtezőkben Lengyelországot búcsúztatták. A nyolcaddöntőben Romániát 2–1-re, a negyeddöntőben Svájcot 3–2-re, az elődöntőben Németországot verték 3–1-re. A döntőben a házigazda Olaszországgal találkoztak, ahol hosszabbítás után 2–1-s vereséget szenvedtek. Oldřich Nejedlý 5 góllal a torna legeredményesebb játékosa lett.

Az 1938-as világbajnokság selejtezőiben Bulgáriát győzték le 7–1-re. A tornán Hollandia 3–0-s legyőzésével kezdtek. A következő körben újrajátszott találkozón Brazília ellen maradtak alul 2–1 arányban.

1939-ben a Harmadik Birodalom részeként a Cseh–Morva Protektorátus színeiben Cseh válogatott néven játszottak három nem hivatalos mérkőzést Jugoszlávia, a Harmadik Birodalom részét képező Ausztria (Ostmark) és Németország ellen.

A II. világháború után rendezett 1950-es világbajnokságra nem jutottak ki. Az 1954-es világbajnokság selejtezőiben Románia és Bulgária ellen három győzelmet és egy döntetlent értek el, ezzel kijutottak a svájci világbajnokságra. A csoportjukban két vereséggel zártak, előbb Uruguaytól 2–0-ra, majd Ausztriától 5–0-ra kaptak ki. Az 1958-as világbajnokság selejtezőiben Wales és az NDK előtt megnyerték csoportjukat. A Svédországban rendezett vb-n Észak-Írország ellen kezdtek 1–0-s vereséggel. Az NSZK-val 2–2-s döntetlent játszottak, végül Argentínát kiütötték 6–1-gyel. A továbbjutás azonban nem jött össze, miután Észak-Írország ellen újrajátszott mérkőzésen hosszabbítás után 2–1-re kikaptak.

1959-ben lejátszották történetük első Európa-bajnoki selejtezőjét, melyen 2–0-s vereséget szenvedtek Írországban. Aggodalomra nem volt ok, mert összesítésben 4–2-vel továbbjutottak. A következő körökben Dániát 7–3-ra, Romániát 5–0-ra győzték le összesítésben és jutottak be a négyes döntőbe, amit Franciaországban rendeztek 1960-ban. Az elődöntőben a Szovjetunióval találkoztak és 3–0-s vereséget szenvedtek. Végül a harmadik helyen zártak, miután a bronzmérkőzésen 2–0-ra megverték a házigazda franciákat.

Az 1962-es labdarúgó-világbajnokságra pótselejtezőn jutottak ki. Első mérkőzésükön Spanyolországot verték 1–0-ra Jozef Štibrányi góljával. Ezt követte a címvédő Brazília elleni 0–0-s döntetlen. Harmadik csoportmérkőzésükön Václav Mašek révén már az első percben megszerezték a vezetést a csehszlovákok, azonban Mexikónak sikerült talpra állnia és végül 3–1-re nyerni. A negyeddöntőben Adolf Scherer találatával 1–0-ra legyőzték Magyarországot. Az elődöntőben Josef Kadraba és Adolf Scherer góljaival Jugoszláviát is megverték 3–1-re, így 1934 után ismét világbajnoki döntőt játszhattak, ahol Brazíliával találkoztak. Josef Masopust góljával még vezettek a csehszlovákok a 15. percben, de a brazilok két perccel később egyenlítettek. Ráadásul a második félidőben további két gólt lőttek, amivel 3–1-re megnyerték a világbajnokságot.

Az 1966-os világbajnokságról, illetve az 1964-es és 1968-as Európa-bajnokságokról lemaradtak. Az 1970-es világbajnokság selejtezőinek végén pótselejtezőt játszottak, melyet semleges pályán Marseille-ben játszottak le. Az 1969. december 3-án rendezett mérkőzésen Magyarországot 4–1-re megverték és kijutottak a világbajnokságra. A Mexikóban rendezett vb-n azonban mindhárom mérkőzésüket elveszítették és már a csoportkör után kiestek.

Az 1972-es Európa-bajnokságra és az 1974-es világbajnokságra nem jutottak ki. Az 1976-os Európa-bajnokság selejtezőiben Anglia, Portugália és Ciprus előtt megnyerték a csoportjukat, majd a rájátszásban a Szovjetuniót győzték le 4–2-re összesítésben. A Jugoszláviában rendezett négyes tornán először a korszak egyik kiemelkedő válogatottjával Hollandiával találkoztak és hosszabbítás után 3–1-re győztek. A belgrádi döntőben már 2–0-ra vezettek a csehszlovákok, de a németeknek sikerült egyenlíteniük. Az Európa-bajnoki cím sorsáról végül a büntetők határoztak, melyben a csehszlovákok bizonyultak jobbnak 5–3 arányban. Az utolsó tizenegyest Antonín Panenka végezte el pimasz módon, ami azóta legendává vált.

Az 1978-as világbajnokságra nem jutottak ki, miután a selejtezőkben Skócia mögött végeztek a csoportjukban. Az 1980-as Európa-bajnokságon az NSZK ellen 1–0-s vereséggel kezdtek. Görögországot 3–1-re megverték, végül Hollandiával játszottak 1–1-es döntetlent. A csoport második helyén végeztek, és mivel nem rendeztek elődöntőket a harmadik helyért, léphettek pályára a házigazda Olaszország ellen. A nápolyi San Paolo-ban rendezett párharc 1–1-gyel zárult, végül 9–8-ra a csehszlovákok nyertek büntetőkkel.

Az 1982-es világbajnokságon Kuvaittal és Franciaországgal egyaránt 1–1-s döntetlen játszottak, Angliától pedig 2–0-s vereséget szenvedtek. Az 1984-es és az 1988-as Európa-bajnokságokra, illetve az 1986-os világbajnokságra nem jutottak ki.

Az utolsó nagy tornájuk az 1990-es világbajnokság volt. Az A csoportban 5–1-re verték az Egyesült Államokat és Michal Bílek tizenegyesgóljával 1–0-ra Ausztriát. A harmadik mérkőzésükön 2–0-ra kikaptak a rendező Olaszországtól. A nyolcaddöntőben Costa Rica-t búcsúztatták 4–1-gyel és bejutottak a legjobb nyolc közé, ahol a későbbi világbajnok NSZK-tól kaptak ki 1–0-ra.

Az 1992-es Európa-bajnokság selejtezőinek 1. csoportjában Franciaország mögött a második helyen zártak. Az 1994-es világbajnokság selejtezőiben 1992 őszén még Csehszlovákiaként indultak el, de az 1993-as selejtezőket már csehek és szlovákok képviselte válogatott néven fejezték be.

Világbajnokság

• Döntős: 2 alkalommal (1934, 1962)

Európa-bajnokság

• Európa-bajnok: 1 alkalommal (1976)
• 3. helyezett: 2 alkalommal (1960, 1980)

Olimpiai játékok

• Aranyérmes: 1 alkalommal (1980)
• Ezüstérmes: 2 alkalommal (1964)

Közép-európai kupa

• Győztes: 1 alkalommal (1954–60)
• 2. helyezett: 2 alkalommal (1927–30, 1948–53)

Világbajnoki szereplés [szerkesztés] Év Eredmény Hely M Gy D V Rg Kg 1930 Nem indult 1934 Ezüstérmes 2. 4 3 0 1 9 6 1938 Negyeddöntő 5. 3 1 1 1 5 3 1950 Nem indult 1954 Csoportkör 14. 2 0 0 2 0 7 1958 Csoportkör 9. 4 1 1 2 9 6 1962 Ezüstérmes 2. 6 3 1 2 7 7 1966 Nem jutott be 1970 Csoportkör 15. 3 0 0 3 2 7 1974 Nem jutott be 1978 1982 Csoportkör 19. 3 0 2 1 2 4 1986 Nem jutott be 1990 Negyeddöntő 6. 5 3 0 2 10 5 1994 Nem jutott be Összesen Döntő 8/15 30 11 5 14 44 45

Európa-bajnoki szereplés [szerkesztés] Év Eredmény Hely M Gy D V Rg Kg 1960 Elődöntő 3. 2 1 0 1 2 3 1964 Nem jutott be 1968 1972 1976 Európa-Bajnok 1. 2 1 1 0 5 3 1980 Elődöntő 3. 4 1 2 1 5 4 1984 Nem jutott be 1988 1992 Összesen Európa-Bajnok 3/9 8 3 3 2 12 10

Év	Helyszín	Eredmény	Hely	M	Gy	D	V	Rg	Kg
1908	London	Nem indult
1912	Stockholm
1916	Nem rendezték meg az első világháború miatt
1920	Antwerpen	Kizárták	13.	4	3	0	1	15	3
1924	Párizs	Nyolcaddöntő	9.	3	1	1	1	6	4
1928	Amszterdam	Nem indult
1932	Los Angeles	Nem volt labdarúgótorna
1936	Berlin	Nem indult
1940	Nem rendezték meg a második világháború miatt
1944
1948	London	Nem indult
1952	Helsinki
1956	Melbourne
1960	Róma	Nem jutott be
1964	Tokió	Ezüstérmes	2.	6	5	0	1	19	5
1968	Mexikóváros	Csoportkör	9.	3	1	1	1	10	3
1972	München	Nem indult
1976	Montréal	Nem jutott be
1980	Moszkva	Olimpiai bajnok	1.	6	4	2	0	10	1
1984	Los Angeles	Nem vett részt
1988	Szöul	Nem jutott be
1992	Barcelona
Összesen		Olimpiai bajnok	5/18	22	14	4	4	60	16

• 1948 és 1988 között amatőr, 1992-től kezdődően U23-as játékosok vettek részt az olimpiai játékokon

A csehszlovák labdarúgó-válogatott hagyományos szerelése: vörös mez, fehér nadrág és kék sportszár volt. A váltómez leggyakrabban fehér mezből, fehér nadrágból és fehér sportszárból állt.

1934-1976

1950-1967 (váltó)

1980-1989

1990 (H)

1990 (V)

• Csehszlovák U21-es labdarúgó-válogatott
• Csehszlovák női labdarúgó-válogatott
• Cseh labdarúgó-válogatott
• Szlovák labdarúgó-válogatott

• Futball Enciklopédia – Carlton Books Ltd., 1998 ISBN 963-8380-88-8

• A történelmi Csehország (Cseh Királyság) eredményei az RSSSF honlapján. RSSSF, 2010. december 16. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
• Csehszlovákia eredményei az RSSSF honlapján. RSSSF, 2009. július 9. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
• Csehszlovákia/Csehország - válogatottsági rekordok az RSSSF honlapján.. RSSSF. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
• Csehszlovákia futballtörténete, 1896–1993; szerk. Nagy Zoltán; Stadion, Balatonalmádi, 2006 (Stadion Hungary issue)