Duisburg

	Duisburg
; Duisburg címere	; Duisburg zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Észak-Rajna-Vesztfália
Kerület	Düsseldorf
Járás	Regierungsbezirk Düsseldorf (1815–)
Rang	járási jogú város
Alapítás éve	861
Polgármester	Sören Link főpolgármester (SPD)
Irányítószám	47001–47279
Körzethívószám	02066; 02841; 02151; 0203; 02065;
Rendszám	DU
Testvérvárosok	Lista Vilnius (1985. október 10. – )
	Népesség
Teljes népesség	502 211 fő (2022. dec. 31.)
Népsűrűség	2096 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	33 m
Terület	232,82 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 51° 25′ 56″, k. h. 6° 45′ 40″51.432222°N 6.761111°EKoordináták: é. sz. 51° 25′ 56″, k. h. 6° 45′ 40″51.432222°N 6.761111°E
	Duisburg Pozíció Észak-Rajna–Vesztfália térképén
	Elhelyezkedése Észak-Rajna-Vesztfália térképén
	Duisburg weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Duisburg témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Duisburg (köznyelvi ejtése: IPA ˈdyːsbʊɐ̯k, helyi ejtése: IPA ˈdyːsbʊə̯ç Duisburg) város Németországban, Észak-Rajna-Vesztfália tartományban. Neve az erődített ártéri hely német elnevezésből származik.

Fekvése

Duisburg 22 kilométernyire a tartományi fővárostól, Düsseldorftól, a Rajnát a Ruhrral összekötő, 4,5 km hosszú csatorna mellett található. A város a folyók közös árterén épült; legmagasabb pontja 33,52 méterrel, a legalacsonyabb 14,85 méterrel van a tenger szintje felett. A lakosság egyharmada a Rajna vízszintje alatt fekvő, gátakkal és szivattyúrendszerrel védett területen lakik.

Története

Duisburg már a rómaiak idejében Deuso néven a Rajna fontos rakodóhelye volt. A Deusoburg védelme alatt a Karolingok idején fríz kereskedők telepedtek le itt. Duisburg a 800 körüli évektől ismert volt jól menő kereskedelméről és királyi udvaráról. Igazi hajózásról csak a 11. századtól lehet itt beszélni. 1129-ben szabad birodalmi várossá nyilvánították. 1290-ben Rudolf Habsburg király a klevei grófoknál elzálogosította, így Clevehez (ma Kleve) került.

A 14. századtól a város a Hanza-szövetség tagja lett. 1655–1818 között egyetemi város. Duisburg 1831-től az ipari és kereskedelmi kamara székhelye volt. Ipari fellendülése a 19. század közepén vette kezdetét.

Gazdaság

A város földrajzi fekvése: az Északi-tengerre a Rajnán át történő kihajózási lehetősége a több folyó találkozásánál épült kikötőjét, mely Európa egyik legnagyobb folyami kikötője, nagy gazdasági jelentőségűvé teszi. Óriási nyersanyagforrásai - elsősorban kőszénkészletei révén - egymagában is nagy szerepe van az ország iparában. Szárazföldi közlekedés szempontjából is szerencsés a fekvése; fontos útvonalak vezetnek át rajta. Az 1930-as évek nagy autópálya-fejlesztése, az A3-as révén a közúti szállítást nagymértékben megkönnyítette. Vasúti és légi közlekedése is jelentős. Gazdasága sokáig a szénbányászaton és az acéliparon (Krupp Művek) alapult. Manapság a vasúti postalogisztika, az elektronika (Siemens, Hitachi) és a turizmus-szállodaipar adja fő bevételi forrásait.

Vasúti közlekedés

Bővebben: Duisburg Hauptbahnhof

Politika

Lakosainak száma 2011 elején pontosan 489 599 fő volt. Politikailag mindig is forrongó nép lakta.

A város szociáldemokratákból (39%), kereszténydemokratákból (33%) és a kisebb pártokból (10-10% alatt) álló önkormányzatát, az L-P-K után lemondott helyett, a 2012 februárjában megválasztott kereszténydemokrata Adolf Sauerland főpolgármestert vezeti.

2007. augusztus 15-én maffialeszámolás keretében, fejlövéssel megöltek hat embert Duisburgban. Egy olasz hírügynökség közlése szerint az olasz alvilághoz kapcsolható vérengzés történhetett Németországban.^[2]

A Loveparade-katasztrófa

2010. július 24-én a Loveparade menekülési útvonalainak elégtelen megszervezése miatt több tucat fiatalt taposott agyon a valamitől megriadt, pánikban menekülő tömeg. Többen az erélytelen szociáldemokrata vezetésnek tulajdonították, hogy a városban ilyesmik történhetnek.

Híres duisburgiak

Gerardus Mercator - az 1594-ben itt elhunyt Gerardus Mercator, eredeti nevén Gerhard Kremer (1512–1594) földrajztudós és kartográfus, aki az első tudományosan pontos térképet rajzolta.
August Thyssen iparmágnás
Franz Haniel iparmágnás
Wilhelm Lehmbruck - 1881-ben Meiderichben született expresszionista festő és szobrász
Karl Jarres - jelentős, duisburgi illetőségű politikus, aki 1914–1933 között a város főpolgármestere volt, miután 1923-tól 1925-ig a birodalmi külügyminiszteri posztot töltötte be. Az 1925-ös birodalmi elnökválasztáson, a második fordulóban Hindenburg javára visszalépett.
Horst Schimanski, képzeletbeli duisburgi bűnügyi felügyelő a német Tetthely című krimi sorozatból, akit Götz George testesített meg 1981 óta.

Testvérvárosai

Jegyzetek

↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
↑ http://old.hirado.hu/videotar/?id=7492%7C^{[halott link]} A Cosa nostra leszámolása

Források

Bokor József (szerk.). Duisburg, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 26.

Látnivalók

Kikötő - a Duisburg-Ruhrort-i kikötő Európa egyik legnagyobb folyami kikötője, összterülete (vízfelülete) 1022 hektár, 23 kikötőmedencével, 44 km-nyi rakparttal, melyen több mint száz futódaru és rakodóhíd, két vasútikocsi-buktató és a szén átrakodásához napi tízezer tonna kapacitású szénosztályozó működik. A legnagyobb európai folyami kikötő áruforgalma döntően a Rajna-torkolati kikötőkkel: Rotterdammal, Amszterdammal, Antwerpennel és a középső és felső Rajna más kikötőivel bonyolódik.
Városháza (Rathaus) - 1897–1902 között épült klasszicista stílusban.
Gerardus Mercator szobra - 1878-ban készült, a Városháza előtti téren áll.
Megváltó temploma (Salvatorkirche) - A 14. században készült, késő gótikus stílusban, itt van Mercator sírja is.
Hattyúk kapujának hídja (Schwanentor-Brücke) - A belvárost köti össze a Ruhrorttal. Ha alatta hajó megy el, a négytornyú híd liftszerűen felemelkedik.
Városi színház - 1912-ben épült, klasszicista homlokzattal.