Kerc

Kerc (Cârța)
A kerci kolostor
A kerci kolostor
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeSzeben
KözségKerc
Rangközségközpont
Irányítószám557070
Körzethívószám0269
SIRUTA-kód144517
Népesség
Népesség1025 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság6 (2011)[1]
Népsűrűség35,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság406 m
Terület28,90 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 47′ 04″, k. h. 24° 34′ 04″45.784444°N 24.567778°EKoordináták: é. sz. 45° 47′ 04″, k. h. 24° 34′ 04″45.784444°N 24.567778°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Kerc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kerc (románul Cârța, németül Kertz, szászul Kierz) falu Romániában, Szeben megyében, az azonos nevű község központja.

Fekvése

[szerkesztés]

Nagyszebentől 48 km-re keletre az Olt bal partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

Egy 1207-es oklevél szerint Benedek erdélyi vajda beiktatta a néhány évvel korábban alapított kerci ciszterci monostort a románoktól elvett föld birtokába.[2] 1223-ban Kerch alakban fordul elő.[3] 1252-ben a románokat Kercről nevezték, ami azt valószínűsíti, hogy Kerc volt az első román központ a Kárpát-medencében.[2]

A trianoni békeszerződés előtt Fogaras vármegyéhez tartozott.

Híres műemléke

[szerkesztés]

A település legnevezetesebb műemléke cisztercita temploma és kolostora, mely a 13. század közepén épült, de alapítását a korabeli források 1202-re teszik. Szerzetesei a franciaországi pontignyi apátságból kerültek ide.[4] A 16. században indult pusztulásnak. Kolostorának egy része emeletnyi magasan áll, templomának szentélyét szász evangélikus templommá alakították át. 1648-ban említenek itt egy udvarházat, melyet ekkor állítanak helyre a megrongálódott templommal együtt.

Kerc ma

[szerkesztés]

1910-ben 954, többségben német lakosa volt, jelentős román kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Fogaras vármegye Alsóárpási járásához tartozott. 1992-ben társközségeivel együtt 1116 lakosából 817 román, 198 német, 90 cigány és 11 magyar volt.

A kis létszámú magyar lakosság ellenére, a kolostor melletti iskola falán mai napig is csupán német és magyar nyelven szerepel az „elemi iskola” felirat.

Híres emberek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Szeben megye. adatbank.ro
  2. a b Kristó Gyula: Nem magyar népek a középkori Magyarországon. Bp., 2003. 192.
  3. Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6  
  4. Mátyás Vilmos: Utazások Erdélyben, Panoráma mini útikönyvek, ISBN 963-243-065-4

További irodalom

[szerkesztés]
  • Gerő, L. (1984): Magyar műemléki ABC. (Hungarian Architectural Heritage ABC.) Budapest
  • Gerevich T. (1938): Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest
  • Henszlmann, I. (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest
  • Dercsényi D. (1972): Román kori építészet Magyarországon. Corvina, Budapest

Külső hivatkozások

[szerkesztés]