Kisasszonyfa

Kisasszonyfa
katolikus templom
Kisasszonyfa címere Kisasszonyfa zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Baranya
Járás	Sellyei
Jogállás	község
Polgármester	Szabó Péter Zoltán (független)[1]
Jegyző	Dr. Balázs János
Irányítószám	7954
Körzethívószám	73
Népesség
Teljes népesség	182 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	23,56 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	8,87 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 56′ 46″, k. h. 18° 00′ 28″45.9462, 18.00773055555645.946200°N 18.007731°EKoordináták: é. sz. 45° 56′ 46″, k. h. 18° 00′ 28″45.9462, 18.00773055555645.946200°N 18.007731°E
Kisasszonyfa Pozíció Baranya vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisasszonyfa témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kisasszonyfa község Baranya vármegyében, a Sellyei járásban.

A település Pécstől délnyugatra, Szentlőrinctől délre, Sellyétől északkeletre, az Ormánságban fekszik, Magyartelek és Téseny között. Közúton a 6-os főút felől két irányból közelíthető meg: vagy a Szentlőrinc-Sellye közti 5805-ös útról Magyarmecskénél kelet felé letérve, Magyartelken át, de kényelmesen megközelíthető közvetlenül Pécs felől, Pellérden, Görcsönyön és Baksán keresztül is.

Közútkapcsolata a közvetlen szomszédai közül csak a tőle nyugatra fekvő, már említett Magyartelekkel, illetve a keletre elterülő Tésennyel van, az 5803-as úton keresztül; északi és déli szomszédai, Gerde és Ózdfalu lényegében zsákfalvak, melyekkel Kisasszonyfát csak földutak kötik össze.

A település legfontosabb vízfolyása a falu belterületi házaitól pár száz méterre nyugatra folyó Pécsi-víz, amely az itteni szakasza nagyobb részén egyben természetes határvonalat is képez Kisasszonyfa és Magyartelek között, illetve amelybe a község közigazgatási területén torkollik bele a Vályogvető-árok.^[3]

Kisasszonyfa és környéke ősidők óta lakott hely. Területén római korból vagy a török hódoltság korából való cölöpvár maradványai, régi mészégető kemence, avar sírok nyomaira bukkantak.

Nevét 1270-ben említette először egy oklevél Kisasszonyfalva néven. Nevét védőszentje után kapta, középkori templomának Boldogasszony védőszentje után.

Itt van az Istvánffy család egykor vizesárokkal körülvett várkastélya is. Itt a várkastélyban született 1538-ban Istvánffy Miklós nádori helytartó, történetíró is.

Kisasszonyfa közigazgatási területének legészakibb részén, a Pécsi-víz folyása közelében, a faluközponttól jó két kilométerre észak-északkeleti irányban fekszik Körös-puszta, amelynek területe már a római időkben lakott hely lehetett. A Körösi-dűlőben folytatott feltárások eredményeként egy késő római téglasír került elő, üvegedénnyel, bronz fibulával, övcsattal és egy gyűrű töredékével; a sírban megtalálták I. Constantinus és II. Constantinus néhány érmét is, ezek alapján egyértelműnek tűnik, hogy a lelet a IV. századból származik. E sírtól északra egy másik sírt is felfedeztek, de abból fémleletek nem kerültek elő.^[4]

Ugyanezen a helyen a középkorban is falu állhatott, melyet valószínűleg az itteni Negol nemzetségből való Kőrös család alapított 1241-1242 körül, a tatárjárás utáni időkben. Nevét 1332-1335 között a pápai tizedjegyzék is említette.

Itt állt egykor Körösmonostora, mely Ócsa filiája volt. Körösmonostora 1294 körül a csehországi Zábdrovice prépostsága alá került, mintegy 1320-ig. Körösmonostor nevét először 1322-ben említették az oklevelekben, később az 1376. és 1412. évi oklevelekben tűnt fel, apátja vagy szerzetesei említése nélkül. Györffy György fennmaradt munkája szerint valószínű, hogy a premontreiek Insula Lazari prépságával (lázárszigeti Szent Ágoston prépostság) lehet azonos.^[5]

Körös-pusztán ma már csak felhagyott régi gyümölcsösök maradványai mutatják, hogy egykor lakott hely lehetett itt, fellelhetők még egy régi agyagbányagödör nyomai is. Szinte a teljes területe régészetileg érintett területnek minősül, a déli részén elterülő, egykor kiskertes, jelenleg jobbára mezőgazdasági művelés álló rész nyilvántartott régészeti terület. Körös-pusztán kívül nyilvántartott régészeti területnek számít még a település központjától szűk egy kilométerre északkeletre fekvő Kútfa-dűlő egy része is.^[3]

• 1990–1994: Bite Gyula (független)^[6]
• 1994–1998: Bite Gyula (független)^[7]
• 1998–2002: Bite Gyula (független)^[8]
• 2002–2006: Bite Gyula (független)^[9]
• 2006–2010: Bite Gyula (független)^[10]
• 2010–2014: Bite Gyula (független)^[11]
• 2014–2019: Bite Gyula (független)^[12]
• 2019–2024: Bite Gyula (független)^[13]
• 2024– : Szabó Péter Zoltán (független)^[1]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 16,3% cigánynak, 1,7% horvátnak, 0,6% németnek, 0,6% románnak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,7%, református 8,1%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 16,9% (7% nem nyilatkozott).^[14]

2022-ben a lakosság 30,9%-a vallotta magát magyarnak, 6,9% cigánynak, 0,6% németnek, 0,6% horvátnak (69,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 16% volt római katolikus, 1,1% református, 1,1% evangélikus, 3,4% egyéb katolikus, 4% felekezeten kívüli (75,4% nem válaszolt).^[15]

• A Kisboldogasszony nevére szentelt római katolikus temploma (Petőfi u. 100.) 1765-ben épült. Egyik plébánosa 1833 és 1835 között Baumholtzer Menyhért volt, aki egy, még teológus hallgatóként írott beszéde nyomán korának ismertebb papjai közé tartozhatott. Nevezetes papja volt a csaknem négy évtizeden keresztül itt plébánoskodó Rang Antal (1823–1893) is, akinek köszönhetően a 19. század második felében megépült a község plébániája, és aki halála előtt végrendeletileg 1000 forintos összeggel ösztöndíjat alapított a kisasszonyfai (továbbá 500-500 forinttal az ózdfalui és a tésenyi) iskola legjobb diákjainak jutalmazására, valamint további 3200 forinttal tett alapítványokat a falu egyházközsége és az itt élő szegények megsegítésére.^[16][17] A templomot ma (13 másik, környékbeli településsel együtt) a szabadszentkirályi plébános látja el.
• Istvánffy kastély – az Istvánffy család ősi otthona. Újabb kori elnevezéssel Tyoszics-kastélynak is nevezik, az előtte álló parkban világháborús hősi emlékmű található.^[18]
• Az önkormányzat kezelésében horgásztó is van a településen, a faluközponttól délre.
• A Nimród Vadásztársaság vadászterülettel is rendelkezik a falu határában.^[19]

• Istvánffy Miklós humanista történetíró, alnádor itt született.
• Istvánffy Pál - alispán

• Györffy György: Baranyavármegye
• Magyar katolikus lexikon

• Kisasszonyfa adatai Archiválva 2012. július 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Kisasszonyfa