Abaliget

Abaliget
Az abaligeti horgásztó
Abaliget címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Baranya
Járás	Pécsi
Jogállás	község
Polgármester	Ivády Gábor Vilmos (független)[1]
Irányítószám	7678
Körzethívószám	72
Népesség
Teljes népesség	615 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	40,34 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	16,09 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 08′ 39″, k. h. 18° 07′ 00″46.144188888889, 18.1167546.144189°N 18.116750°EKoordináták: é. sz. 46° 08′ 39″, k. h. 18° 07′ 00″46.144188888889, 18.1167546.144189°N 18.116750°E
Abaliget Pozíció Baranya vármegye térképén
Abaliget weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Abaliget témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Abaliget (németül: Abaling) község a Dél-Dunántúl régióban, Baranya vármegyében, a Pécsi járásban. Közkedvelt kiránduló- és üdülőhely.

Álló háromszögű, ezüstszínű pajzs az alap. Alul, a vizet jelképező kék szín fölött zöld színű hármashalom látható. A kék mezőben a zöld halomba is felnyúló, íves fekete barlangbejárat van, alul és felül is ezüstszínű cseppkő-képződményekkel. Az ezüstszínű mezőben a szélső halmokon egy jobbra tekintő, kiterjesztett szárnyú, vörös lábú és csőrű fekete sas áll. A háromszögű címerpajzs alatt lebegő, hármas tagolású, fecskefarok-végződésű íves aranyszalagon fekete színű, nagybetűs ABALIGET felirat olvasható, amely előtt és után egy-egy fekete díszpont van.

A Dunántúlon, a Mecsek nyugati részén fekszik Pécstől körülbelül 15 kilométerre északnyugatra, Orfűtől mintegy 5 kilométerre nyugat-délnyugatra, Okorvölgytől nagyjából 5 kilométerre keletre. A környék nagy része természetvédelmi terület.

Közúton Pécs felől a 6604-es, Orfűről a 6611-es úton érhető el. Közigazgatási területének nyugati részén áthalad az Oroszló-Szentlőrinc közti, a 66-os főutat a 6-os főúttal összekötő 6601-es út is. A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják.

A települést a Budapest–Pécs-vasútvonal is érinti, amelynek egy megállási pontja van itt. Abaliget vasútállomás, amely a községtől mintegy 3,5 kilométerre helyezkedik el, a 6601-es útból elágazó 66 304-es úton közelíthető meg.

Kelta eredetű településnek tartják. A 11. században az Aba nemzetség alapította. Írásos emlékekben 1332-ben bukkan fel először Abaligete néven. A török hódoltság idején lakossága csökkent, majd a felszabadító háborúk alatt elnéptelenedett. Egyesek szerint a török aba 'apa' szóból ered a település neve.^[3]

A lakatlan falut 1748-ban magyarokkal, majd később németekkel népesítették be.

1910-ben a község 727 lakosából 551 német, 176 magyar volt. A második világháború után a németek nagy részét kitelepítették. 2001-ben mindössze 5 fő vallotta magát németnek.

A községnek iskolája, óvodája, teleháza, és időseket gondozó otthona is van.

Abaligetet áprilistól késő őszig minden évben sokan felkeresik,^[forrás?] található itt cseppkőbarlang, csónakázótó, Denevérmúzeum is.

• 1990–1994: Baritz István (független)^[4]
• 1994–1998: Dr. Tarai Lajos (független)^[5]
• 1998–2002: Baritz István (független)^[6]
• 2002–2006: Baritz István (független)^[7]
• 2006–2010: Kisfali János László (független)^[8]
• 2010–2014: Kisfali János László (független)^[9]
• 2014–2019: Kisfali János László (független)^[10]
• 2019–2024: Ivády Gábor Vilmos (független)^[11]
• 2024– : Ivády Gábor Vilmos (független)^[1]

A település népességének alakulása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,9%-a magyarnak, 14,4% cigánynak, 0,2% horvátnak, 0,5% lengyelnek, 4,8% németnek, 0,2% románnak mondta magát (14,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,4%, református 4%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 1,7%, felekezeten kívüli 9,5% (28,1% nem nyilatkozott).^[12]

2022-ben a lakosság 93,2%-a vallotta magát magyarnak, 10% németnek, 8,6% cigánynak, 0,3% horvátnak, 0,3% lengyelnek, 0,2% bolgárnak, 0,2% szerbnek, 5,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,9% volt római katolikus, 1,7% református, 0,8% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 11,1% felekezeten kívüli (39,7% nem válaszolt).^[13]

A Pécsi egyházmegye (Pécsi Püspökség) Szigetvári Esperesi Kerületéhez tartozik. Önálló plébániával rendelkezik. Egyházi anyakönyveit 1757-től vezetik.

• Az Abaligeti-barlang, más néven Paplika 1768 óta ismert. Mattenheim József abaligeti molnár fedezte fel. Vezetővel látogatható része kb. 500 m. Szép cseppkőképződmények láthatók benne. A barlang egyik termében padokat helyeztek el azok számára, akik légzőszervi megbetegedésük gyógyítása céljából érkeznek ide. 1967-től védett cseppköves forrásbarlang. A környéke természetvédelmi terület. Ez az egyetlen kiépített, látogatható cseppkőbarlang a Dél-Dunántúlon. Kirándulók célpontja a közeli Képespuszta.
• Abaligeti tanösvény: A barlang bejáratától indul, és 12 állomásból áll.
• Denevérmúzeum.
• "Térplasztika" című szoborkompozíció: Gádor István alkotása.
• Római katolikus templom: 1796-ban épült, késő barokk stílusban. Védőszentje: Mária Magdolna. Főoltárának képét Karl Bachmayer festette 1800 körül.
• Római katolikus plébánia: A 18. században épült, barokk stílusban.
• "Korsós nő" című szobor: Sóváry János alkotása.
• Lakóház (Kossuth u. 45.): Népi jellegű épület a 20. század elejéről.
• Lakóház (Kossuth u. 47.): Népi jellegű épület a 20. század elejéről.
• Hármaskereszt.
• Pajtamúzeum.
• Trianon-emlékmű.

• Knonau – Svájc (1993-tól)
• Dannenfers – Németország (2002-től)
• Sievi – Finnország (2005-től)

• Abaliget önkormányzatának honlapja
• lap.hu oldala
• Abaliget térképe Archiválva 2011. május 16-i dátummal a Wayback Machine-ben