Lengyelország vajdaságai

A szócikk egy része még lefordítandó. Segíts te is a fordításban!
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

A vajdaságok (lengyelül województwo) a 14. század óta Lengyelország legnagyobb közigazgatási egységei. A vajdaságok jelenlegi rendszere a közigazgatás újraszervezéséről szóló 1998-as törvény alapján 1999. január 1. óta van érvényben. A vajdaságok átszervezésére részben az Európai Unió követelményeihez való igazodás miatt került sor. A NUTS rendszerben a vajdaságok a 2. szinten helyezkednek el.

Az új közigazgatási beosztás az 1975 és 1998 közötti rendszer 49 vajdaságával szemben mindössze 16, történelmi alapokon nyugvó vajdaságból áll. Az új egységek területe 10 és 35 ezer km², lakosságuk egy és ötmillió között változik.

A vajdaságok önkormányzattal rendelkeznek, képviselő-testületük elnevezése vajdasági tanács (sejmik wojewódzki, szó szerint „vajdasági kis parlament”), az önkormányzat végrehajtó testületének vezetőjét a vajdaság marsalljának (marszałek województwa) nevezik, a kormányt a vajdaságban képviselő első számú tisztségviselő elnevezése pedig vajda (wojewoda).

Vajdaságok 1999 óta

[szerkesztés]
Vajdaságok 1999 óta
Rövidítés Kód Autórendszám Vajdaság Székhely Terület
km² 		Népesség
(2003. december 31.) 		Népesség
(2004. június 30.)
DS 02 D Alsó-sziléziai vajdaság (Dolnośląskie) Wrocław 19 948 2 898 313 2 895 729
KP 04 C Kujávia-pomerániai vajdaság (Kujawsko-Pomorskie) Bydgoszcz¹
Toruń² 		17 970 2 068 142 2 067 548
LU 06 L Lublini vajdaság (Lubelskie) Lublin 25 114 2 191 172 2 187 918
LB 08 F Lubusi vajdaság (Lubuskie) Gorzów Wielkopolski¹
Zielona Góra² 		13 984 1 008 786 1 009 177
LD 10 E Łódźi vajdaság (Łódzkie) Łódź 18 219 2 597 094 2 592 568
MP 12 K Kis-lengyelországi vajdaság (Małopolskie) Krakkó 15 144 3 252 949 3 256 171
MA 14 W Mazóviai vajdaság (Mazowieckie) Varsó 35 597 5 135 732 5 139 545
OP 16 O Opolei vajdaság (Opolskie) Opole 9,412 1 055 667 1 053 723
PK 18 R Kárpátaljai vajdaság (Podkarpackie) Rzeszów 17 926 2 097 248 2 097 325
PD 20 B Podlasiei vajdaság (Podlaskie) Białystok 20 180 1 205 117 1 204 036
PM 22 G Pomerániai vajdaság (Pomorskie) Gdańsk 18 293 2 188 918 2 192 404
SL 24 S Sziléziai vajdaság (Śląskie) Katowice 12 294 4 714 982 4 707 825
SW 26 T Szentkereszt vajdaság (Świętokrzyskie) Kielce 11 672 1 291 598 1 290 176
WM 28 N Varmia-mazúriai vajdaság (Warmińsko-Mazurskie) Olsztyn 24 203 1 428 885 1 428 385
WP 30 P Nagy-lengyelországi vajdaság (Wielkopolskie) Poznań 29 826 3 359 932 3 362 011
ZP 32 Z Nyugat-pomerániai vajdaság (Zachodniopomorskie) Szczecin 22 901 1 696 073 1 695 708
(¹) – a vajda székhelye, (²) – a vajdasági tanács székhelye


A vajdaságok a NUTS-1 adminisztratív szint kialakíthatósága miatt statisztikai régiókba vannak tömörítve:

  • I. régió: 7,7 millió lakos, az egy főre jutó GDP 50,5%-a az Európai Unió átlagnak
    • Mazóviai (Mazowieckie, MA)
    • Łódzi (Łódzkie, LD)
  • II. régió: 8,0 millió lakos, az egy főre jutó GDP 39,5%-a az Európai Unió átlagnak
    • Sziléziai (Slaskie, SL)
    • Kis-lengyelországi (Malopolskie, MP)
  • III. régió: 6,8 millió lakos, az egy főre jutó GDP 28,1%-a az Európai Unió átlagnak
    • Szentkereszt Vajdaság (Świętokrzyskie, SW)
    • Kárpátaljai (Podkarpackie, PK)
    • Podlasiei (Podlaskie, PD)
    • Lublini (Lubelskie, LU)
  • IV. régió: 6,1 millió lakos, az egy főre jutó GDP 39,5%-a az Európai Unió átlagnak
    • Nagy-lengyelországi (Wielkopolskie, WP)
    • Lubusi vajdasági (Lubuskie, LB)
    • Nyugat-pomerániai (Zachodniopomorskie, ZP)
  • V. régió: 4,0 millió lakos, az egy főre jutó GDP 38,3%-a az Európai Unió átlagnak
    • Alsó-sziléziai (Dolnoslaskie, DS)
    • Opolei (Opolskie, OP)
  • VI. régió: 5,7 millió lakos, az egy főre jutó GDP 35,0%-a az Európai Unió átlagnak
    • Kujávia-pomerániai (Kujawsko-Pomorskie, KP)
    • Pomerániai (Pomorskie, PM)
    • Varmia-mazúriai (Warminsko-Mazurskie, WM)

Lengyelország vajdaságai 1975–1998 között (49 vajdaság)

[szerkesztés]
Lengyelország vajdaságai 1975 után

A lengyel vajdaságok mostanit megelőző átszervezése 1973–1975 között zajlott le. Az addigi háromszintű közigazgatási beosztás (vajdaság, járás, község) kétszintűvé változott (49 kis vajdaság, községek). A három legnagyobb város – Varsó, Łódź és Krakkó – különleges státuszt élvezett: a város polgármestere egyben a város körül kialakított vajdaság vezetője is volt.

 

Lengyel vajdaságok 1975-1998 között
Rövidítés Vajdaság Székhely Terület
km² (1998) 		Népesség
(1980) 		Városok száma Községek száma
bp bialskopodlaskie Biała Podlaska 5348 286 400 6 35
bk białostockie Białystok 10 055 641 100 17 49
bb bielskie Bielsko-Biała 3 704 829 900 18 47
by bydgoskie Bydgoszcz 10 349 1 036 000 27 55
ch chełmskie Chełm 3 865 230 900 4 25
ci ciechanowskie Ciechanów 6 362 405 400 9 45
cz częstochowskie Częstochowa 6 182 747 900 17 49
el elbląskie Elbląg 6 103 441 500 15 37
gd gdańskie Gdańsk 7 394 1 333 800 19 43
go gorzowskie Gorzów Wielkopolski 8 484 455 400 21 38
jg jeleniogórskie Jelenia Góra 4 378 492 600 24 28
kl kaliskie Kalisz 6 512 668 000 20 53
ka katowickie Katowice 6 650 3 733 900 43 46
ki kieleckie Kielce 9 211 1 068 700 17 69
kn konińskie Konin 5 139 441 200 18 43
ko koszalińskie Koszalin 8 470 462 200 17 35
kr krakowskie Krakkó 3 254 1 167 500 10 38
ks krośnieńskie Krosno 5 702 448 200 12 37
lg legnickie Legnica 4 037 458 900 11 31
le leszczyńskie Leszno 4 254 357 600 19 28
lu lubelskie Lublin 6 793 935 200 16 62
lo łomżyńskie Łomża 6 684 325 800 12 39
ld Łódzkie Łódź 1523 1 127 800 8 11
ns nowosądeckie Újszandec 5 576 628 800 14 41
ol olsztyńskie Olsztyn 12 327 681 400 21 48
op opolskie Opole 8 535 975 000 29 61
os ostrołęckie Ostrołęka 6 498 371 400 9 38
pi pilskie Piła 8 205 437 100 24 35
pt piotrkowskie Piotrków Trybunalski 6 266 604 200 10 51
pl płockie Płock 5 117 496 100 9 44
po poznańskie Poznań 8 151 1 237 800 33 57
pr przemyskie Przemyśl 4 437 380 000 9 35
rs radomskie Radom 7 295 702 300 15 61
rz rzeszowskie Rzeszów 4 397 648 900 13 41
se siedleckie Siedlce 8 499 616 300 12 66
si sieradzkie Sieradz 4 869 392 300 9 40
sk skierniewickie Skierniewice 3 959 396 900 8 36
sl słupskie Słupsk 7 453 369 800 11 31
su suwalskie Suwałki 10 490 422 600 14 42
sz szczecińskie Szczecin 9 981 897 900 29 50
tg tarnobrzeskie Tarnobrzeg 6 283 556 300 14 46
ta tarnowskie Tarnów 4 151 607 000 9 41
to toruńskie Toruń 5 348 610 800 13 41
wb wałbrzyskie Wałbrzych 4 168 716 100 31 30
wa warszawskie Varsó 3 788 2 319 100 27 32
wl włocławskie Włocławek 4 402 413 400 14 30
wr wrocławskie Wrocław 6 287 1 076 200 16 33
za zamojskie Zamość 6 980 472 100 5 47
zg zielonogórskie Zielona Góra 8 868 609 200 26 50


Lengyelország vajdaságai 1945–1975 között (14+2, majd 17+5 vajdaság)

[szerkesztés]

A második világháború után, a területileg jelentősen megváltozott Lengyelország új közigazgatási beosztása a háború előttin alapult. A keleti határ mentén fekvő, a Szovjetunió által részben megszerzett vajdaságok határai a megmaradó országrészen belül változatlanok maradtak. Nyugaton, a Németországtól megszerzett területeken új vajdaságokat alakítottak ki, Szczecin, Wrocław, valamint Olsztyn központtal, területeket csatoltak továbbá a Gdańsk-i, a Katowice-i, valamint a Poznań-i vajdaságokhoz. Varsó és Łódź önálló vajdasági jogot szerzett.

1950-ben új vajdaságokat hoztak létre. A Koszalini a Szczecini vajdaság területéből, az Opole-i a Katowice-i, a Zielona Góra-i a Poznań-i vajdaság területének egy részén lett kialakítva. További 3 nagyváros, Wrocław, Krakkó és Poznań vajdasági jogokat szerzett.

Lengyelország vajdaságai 1957 után

 

Lengyelország közigazgatási beosztása 1945-1975
Autórendszám
(1956 után) 		Vajdaság Székhely Terület
km² (1965) 		Népesség
(1965)
A białostockie Białystok 23 136 1 160 400
B bydgoskie Bydgoszcz 20 794 1 837 100
G gdańskie Gdańsk 10 984 1 352 800
S katowickie Katowice 9 518 3 524 300
C kieleckie Kielce 19 498 1 899 100
E koszalińskie ¹ Koszalin 17 974 755 100
K krakowskie Krakkó 15 350 2 127 600
F Łódzkie Łódź 17 064 1 665 200
L lubelskie Lublin 24 829 1 900 500
O olsztyńskie Olsztyn 20 994 956 600
H opolskie ¹ Opole 9 506 1 009 200
P poznańskie Poznań 26 723 2 126 300
R rzeszowskie Rzeszów 18 658 1 692 800
M szczecińskie Szczecin 12 677 847 600
T warszawskie Varsó 29 369 2 453 000
X wrocławskie Wrocław 18 827 1 967 000
Z zielonogórskie ¹ Zielona Góra 14 514 847 200
Autórendszám
(1956 után) 		Vajdasági jogú városok Terület
km² (1965) 		Népesség
(1965)
I Łódź 214 744 100
W Varsó 446 1 252 600
? Krakkó ² 230 520 100
? Poznań ² 220 438 200
? Wrocław ² 225 474 200
¹ – 1950-ben létrejött vajdaság ² – 1957-ben vajdasági jogokat szerzett város


Lengyelország vajdaságai 1921–1939 között (15+1 vajdaság +1 autonóm rész – Szilézia)

[szerkesztés]
Lengyelország vajdaságai, 1922-1939 között

 

Lengyelország vajdaságai 1937-ben
autórendszám
(1937 után) 		Vajdaság
Vajdasági jogú város 		Székhely terület
1000 km² (1930) 		Népesség
1000 fő (1931)
00-19 Varsó Varsó 0,14 1179,5
85-89 warszawskie Varsó 31,7 2460,9
20-24 białostockie Białystok 26,0 1263,3
25-29 kieleckie Kielce 22,2 2671,0
30-34 krakowskie Krakkó 17,6 2300,1
35-39 lubelskie Lublin 26,6 2116,2
40-44 lwowskie Lwów 28,4 3126,3
45-49 Łódzkie Łódź 20,4 2650,1
50-54 nowogródzkie Nowogródek 23,0 1057,2
55-59 poleskie Brześć nad Bugiem 36,7 1132,2
60-64 pomorskie Toruń 25,7 1884,4
65-69 poznańskie Poznań 28,1 2339,6
70-74 stanisławowskie Stanisławów 16,9 1480,3
75-79 ? Auton. śląskie Katowice 5,1 1533,5
80-84 tarnopolskie Tarnopol 16,5 1600,4
90-94 wileńskie Wilno 29,0 1276,0
95-99 wołyńskie Łuck 35,7 2085,6

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lengyelország_vajdaságai&oldid=26922113”