Lipcsei csata

Lipcsei csata
A lipcsei csata
A lipcsei csata

KonfliktusNapóleoni háborúk
Időpont1813. október 1619.
HelyszínSzászország
EredményFrancia vereség
Szemben álló felek
Franciaország
Szász Királyság
Varsói Hercegség
Osztrák Császárság
Orosz Birodalom
Porosz Királyság
Svédország
Parancsnokok
I. NapóleonBennigsen
Schwarzenberg
Blücher
Bernadotte
Szemben álló erők
195 000340 000
Veszteségek
40 000 halott és sebesült
35 000 fogoly
55 000 halott és sebesült
Térkép
Lipcsei csata (Európa)
Lipcsei csata
Lipcsei csata
Pozíció Európa térképén
é. sz. 51° 18′ 44″, k. h. 12° 24′ 48″51.312222°N 12.413333°EKoordináták: é. sz. 51° 18′ 44″, k. h. 12° 24′ 48″51.312222°N 12.413333°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Lipcsei csata témájú médiaállományokat.
A csapatok elhelyezkedése 1813. október 16-án
A csapatok elhelyezkedése 1813. október 18-án

A lipcsei csata vagy a népek csatája 1813. október 1619. között zajlott le. Ez volt a napóleoni háborúk döntő ütközete. Napóleon súlyos vereséget szenvedett, ami a németországi és lengyelországi francia uralom végét és egyben Napóleon bukását jelentette.


Előzményei

[szerkesztés]

Miután visszavonult Oroszországból, Napóleon 1813-ban újabb támadást indított Németország területén. Mivel csapatai nem tudták elfoglalni Berlint, visszavonultak az Elba folyótól nyugatra. Amikor a szövetségesek a Lipcsén áthaladó összeköttetési vonalait fenyegették, a császár arra kényszerült, hogy a városba összpontosítsa erőit.

Napóleon franciákból, olaszokból, lengyelekből, szászokból álló serege 195 000 főt számlált, míg a szövetséges osztrák–orosz–porosz–svéd haderő 340 000 főből állt. Az osztrákokat Schwarzenberg herceg, a poroszokat Blücher tábornagy, az oroszokat Benningsen tábornok, míg a svédeket az egykor francia marsallból lett trónörökös, Jean-Baptiste Bernadotte tábornok vezette.

A csata

[szerkesztés]

A csata 1813. október 16-án kezdődött, amikor is Napóleon meghiúsította Schwarzenberg herceg 75 000 katonájának délről és Blücher tábornagy 54 000 emberének északról indított összehangolt támadását, de nem mért akkor rájuk döntő csapást. A bekerítő ellenséges csapatok száma azonban október 17-én az átmeneti nyugalom idején tovább nőtt Benningsen és Bernadotte csapatainak megérkezésével.

Az október 18-án több mint 300 000 katonával, négy irányból indított szövetséges támadás Lipcse peremén érte a franciákat. A franciák kilenc órán át állták a rohamokat, majd visszaszorultak a külvárosokba.

Október 19-én hajnali két órakor Napóleon az Elster folyó egyetlen hídján át megkezdte a visszavonulást nyugat felé. A visszavonulás során minden rendben zajlott addig, míg egy rémült tizedes túl korán – déli egy órakor – fel nem robbantotta a visszavonuló franciákkal zsúfolt hidat, holott a szövetségesek támadása egyelőre nem fenyegetett. A robbantás következtében az utóvéd 30 000 katonája és sebesültje csapdába esett, majd a következő napon fogságba került.

A csatában gróf Széchenyi István kulcsfontosságú küldetést hajtott végre: célba juttatva Schwarzenberg tábornagy parancsát Blüchernek, oroszlánrészt vállalt Napóleon bukásában.

Következményei

[szerkesztés]

A lipcsei vereség után Napóleon bukása elkerülhetetlenné vált.

A csatában esett el Józef Antoni Poniatowski marsall, lengyel herceg. A csata után Napóleon elveszítette a német és lengyel befolyási területét, és a szövetségesek előtt megnyílt az út a Rajnáig.

Érdekesség, hogy manapság is rendszeresen tárnak fel a lipcsei csata halottait őrző jelöletlen tömegsírokat.[1]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Napóleon korabeli tömegsírok Lipcsénél. Index.hu. 2012. márc. 30.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Battle of Leipzig című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]
  • Bauer, F.: Die Völkerschlacht bei Leipzig, Militärverlag der Deutschen Demokratischen Republik, Berlin (1988).
  • Farkas, P., Adorján A., Seress L.: Forradalom és császárság - A Francia Forradalom és Napoleon, Singer és Wolfner Új Idők Irodalmi Intézet, Bp. (1914).
  • Kunszabó Ferenc: És ég az oltár (Szépirodalmi Kvk)
  • Tarlé J.: Napoleon, Gondolat, Bp. (1972).
  • Bueno, J-F., Cosseron S.: Napóleon nagy csatái, Kossuth, Bp. 2000.
  • Henderson E. H.: Blücher and the uprising of Prussia against Napoleon, 1806-1815. Putnam, New York, (1911). (reprint: Aylesford : R.J. Leach, c1994 ISBN 1-873050-14-3)

További információk

[szerkesztés]
A Népek csatájának emlékműve Lipcsében