Nick Heidfeld

Nick Heidfeld
Nick Heidfeld 2014-ben
Életrajzi adatai
Teljes neve	Nick Lars Heidfeld
Született	1977. május 10. (47 éves) Mönchengladbach, Németország
Nemzetisége	német
Pályafutása
Kategória	Formula–1
Aktív évei	2000 – 2011
Korábbi csapatai	Prost (2000) Sauber (2001–2003, 2010) Jordan (2004) Williams (2005) BMW Sauber (2006–2009) Renault (2011)
Nagydíjak száma	185 (183 rajt)
Világbajnoki címek	0
Győzelmek	0
Dobogós helyezések	13
Első rajtkockák	1
Leggyorsabb körök	2
VB-pontok	259
Első nagydíj	2000-es ausztrál nagydíj
Legutolsó nagydíj	2011-es magyar nagydíj
2011 VB-helyezés	11. (34 pont)
Frissítve: 2011. december 21.
A Wikimédia Commons tartalmaz Nick Heidfeld témájú médiaállományokat.

Nick Lars Heidfeld (Mönchengladbach, 1977. május 10. –) német autóversenyző. 2000-től 2011-ig versenyzett a Formula–1-ben, ezalatt 12-szer állhatott dobogóra, de futamot nem sikerült nyernie. Legjobb világbajnoki eredménye a 2007-ben elért ötödik helyezés. 2011-ben a Renault csapat pilótája volt a sérült Robert Kubica helyett, azonban a belga nagydíj előtt leváltották. 2015-ben versenyzőként csatlakozott a Formula–E-hez.

Heidfeld 1981-ben, mindössze négyévesen ismerkedett meg a technikai sportokkal – igaz, akkor még a mini motorral. 1984-ben váltott gokartra, ahol első jegyzett sikerét 1988-ban érte el: ekkor lett a kerpeni gokart klub bajnoka. 1989-ben megnyerte a licenccel rendelkező juniorok számára kiírt gokartversenyt Kerpenben, 1990-ben megnyerte a DMV gokart bajnokságot és ötödik helyezett lett az NRW Kupában. 1991-ben futamgyőztes volt a gokart világbajnokságon és megnyerte a nemzetközi CIK junior gokartversenyt. 1992-ben ötödik helyezett volt a német junior gokartbajnokságban.

1994-ben váltott autókra és azonnal megnyerte a német Forma-Ford 1600 sorozatot úgy, hogy kilenc futamon nyolc győzelmet aratott. 1995-ben a nemzetközi Forma-Ford 1800 sorozat bajnoka lett és második helyet ért el a német Forma-Ford 1800-as bajnokságban. 1996-ban a német Formula–3-ban folytatta pályafutását, ahol három futamgyőzelemmel a harmadik helyen végzett. 1997-ben megnyerte ugyanezt a bajnokságot – többek között győzelmet aratva az egyik legjelentősebbnek tartott Forma-3-as futamon, a monacói versenyen is.

Ezzel magára vonta a Formula–1-es McLaren-Mercedes csapat vezetőinek figyelmét, akik ettől a szezontól kezdve tesztpilótaként alkalmazták és egyengették pályafutását az alsóbb kategóriákban. Így Heidfeld 1998-ban már a nemzetközi Formula–3000-ben indult a McLaren junior csapatánál, a West Competitionnél. Első szezonjában a második helyen végzett a kolumbiai Juan Pablo Montoya mögött – úgy, hogy az utolsó futamon még minden esélye megvolt a bajnoki címre. Megszerezte a pole-pozíciót, ám szabálytalan üzemanyag miatt csak a mezőny végéről indulhatott el, így nem volt esélye megküzdeni Montoyával. 1999-ben aztán Heidfeld begyűjtötte a Formula–3000 bajnoki címét is, így forma 1-es pályafutását úgy kezdhette, hogy az utánpótlás kategóriákban szinte mindent megnyert, amit meg lehetett.

Miután Heidfeld megnyerte a Formula–3000-es bajnoki címet, a mögötte álló McLaren 2000-ben elérkezettnek látta az időt arra, hogy Heidfeld fellépjen a Forma 1-be. Segítettek neki bejutni a Prost csapathoz, ahol a tapasztalt Jean Alesi lett a csapattársa. A Prost ebben a szezonban rendkívül gyenge volt: sem Alesi, sem Heidfeld nem tudott vele pontot szerezni. Jellemző az autó megbízhatatlanságára, hogy Heidfeld célba érni is mindössze négy alkalommal tudott, míg Alesi ötször.

2001-ben Heidfeld a Sauber-Petronas istállónál folytatta pályafutását, ahol az újonc Kimi Räikkönent kapta csapattársául. Heidfeld a szezon során 12 pontot gyűjtött és a világbajnokság hetedik helyén végzett, míg Räikkönen 9 ponttal tizedik lett. A német versenyző első dobogós helyezését is megszerezte: a brazil nagydíjon harmadik lett.

Heidfeldet nagy csalódás érte a szezon végén, amikor a McLaren – amely addig az ő pályafutását egyengette – a szezon végén mégsem őt választotta ki arra, hogy a wokingi csapatnál 2002-től felváltsa a visszavonuló Mika Häkkinent, hanem Räikkönent. Heidfeld maradt a Saubernél 2002-re és 2003-ra is, a McLaren-Mercedesszel pedig megszakadt addigi együttműködése.

2002-ben Heidfeld 7 pontot gyűjtött a pontversenyben, és a tizedik helyen végzett a világbajnokságban, legjobb helyezése barcelonai negyedik helye volt. Újonc csapattársa, Felipe Massa 4 ponttal tizenkettedik lett.

2003-ban a veterán honfitárs, Heinz-Harald Frentzen érkezett Heidfeld mellé csapattársnak. Heidfeld gyenge szezont futott: 6 ponttal mindössze a világbajnokság tizenhatodik helyén végzett, miközben Frentzen 13 ponttal tizenegyedik volt.

2004-től Heidfeld a Jordan-Fordnál folytatta pályafutását – oldalán az újonc Giorgio Pantanóval. A Jordan gyenge autó volt, Heidfeld pedig 3 ponttal a világbajnokság tizenhetedik helyén végzett. A másik autóban Pantano egyetlen pontot sem gyűjtött, ám a kanadai nagydíjon az olaszt helyettesítő Timo Glock első Formula–1-es versenyén kisebb szenzációként 2 pontot szerzett hetedik helyével.

Mivel a Jordannek pénzre volt szüksége, azokat a pilótákat részesítette előnyben, akik fizetni tudtak, illetve voltak hajlandóak helyükért. Ezért Heidfeldnek a szezon végén távoznia kellett az ír csapattól, átadva helyét Tiago Monteirónak, illetve Narain Karthikeyannak.

A munka nélkül maradt Heidfeld ezután a Williamstől kapott egy olyan lehetőséget, hogy az egyik pilótaülésükért egy tesztelésen mérkőzzön meg a csapat addigi tesztpilótájával, a brazil Antonio Pizzoniával. Heidfeld meggyőzőbb volt, így 2005. január 31-én bejelentették, hogy a Williams leszerződteti a szezonra.

A 2005-ös év Heidfeld eddigi legjobb eredményeit hozta: a Nürburgringen megszerezte Formula–1-es pályafutása első pole-pozícióját, a versenyen pedig második lett, csakúgy, mint Monacóban. A szezon utolsó öt futamán azonban nem vehetett részt: Olaszországban és Belgiumban egy korábbi tesztbaleset miatt, majd Brazíliában, Japánban és Kínában azért, mert kerékpározás közben ütközött egy motorossal. Heidfeld így 28 pontot szerzett a szezon során, amivel a bajnokság tizenegyedik helyét szerezte meg. Csapattársa, Mark Webber 36 ponttal tizedik volt, de hozzá kell tenni, hogy csak az utolsó öt futamon – tehát amelyeken Heidfeld nem vett részt – tudott csak fordítani a némettel szemben.

2006-tól a Williams és addigi motorszállítója, a BMW külön utakon folytatta – utóbbi felvásárolta a Saubert és BMW-Sauber néven gyári csapatként folytatta. A BMW-Williams addigi két versenyzője közül Webber a Williamsnél maradt, míg Heidfeld a BMW-hez szerződött. Új csapattársa az 1997-es világbajnok, Jacques Villeneuve lett. Miután Villeneuve-öt menesztették, Robert Kubica lett az új csapattársa.

2007-ben a világbajnoki pontversenyben az 5. helyen zárt.

2008-ban, az idénynyitó ausztrál nagydíjon második helyen zárt. Malajziában csapattársa, Kubica ért el hasonló eredményt. Hatodik helye mellett – pályafutása során először – övé lett a verseny leggyorsabb köre. A bahreini nagydíjon negyedik lett. Spanyolországban egy gyengébben sikerült időmérő edzés után csak a 9. helyről indulhatott. A versenyen esélye volt jobb helyezés elérésére, de pont akkor hajtotta végre első tervezett boxkiállását, amikor Heikki Kovalainen balesete miatt a biztonsági autót a pályára küldték és a bokszutca zárva volt. 10 másodperces stop-and-go büntetést kapott, és csak az utolsónak tudott visszaállni. Szép előzésekkel a 9. helyet szerezte meg, amiért pont nem járt.

A török nagydíjon csak a 9. helyről indulhatott, de kiegyensúlyozott versenyzéssel 5. lett. Monacóban csak a csalódást keltő 12. rajthelyet szerezte meg, míg csapattársa a 2. sorból indulhatott. A versenyen nem tudta tartani a többiek tempóját és az utolsó célba érőként, a 14. helyen végzett, 4 kör hátrányban. Montrealban csapattársa mögött a 2. helyen ért célba, ezzel a BMW Sauber első futamgyőzelme kettős győzelem lett. Pályafutása során kilencedik alkalommal állhatott dobogóra, ötödször annak második fokára. A világbajnokságban megőrizte az 5. helyét. A BMW nem tudta átmenteni a jó formáját a következő versenyre, Heidfeld nem jutott be a harmadik szakaszba a francia nagydíj időmérő edzésén, és csak a 11. helyről rajtolhatott. A futamon két pozíciót vesztve, tizenharmadikként ért célba.^[1] Az összetettben továbbra is 5.

A brit nagydíjon az 5. helyről indulva másodikként ért célba, megszerezve ezzel 10. dobogós helyezését. Németországban, a hazai versenyén csak a 12. helyről indulhatott, ahonnan a 4. helyig tudott feljönni, ehhez azonban az is kellett, hogy Glock balesete után ő volt az egyik azon kevés versenyző közül, aki nem jött ki a boxba.

A 2008-as idény során egyszer sem esett ki, minden versenyét befejezte. Pontot 11 alkalommal szerzett. Az összetettben a 6. helyen végzett, egy pont hátrányban a 61 pontos Fernando Alonso mögött.^[2]

2009-ben az összetett 13. helyén végzett 19 ponttal közvetlenül csapattársa a 17 pontot szerző Kubica előtt. A 2009-es idényben összesen egyszer tudott dobogóra állni: az eső miatt megállított maláj nagydíjon, ahol második lett.

2010-ben a Mercedes teszt- és tartalékpilótájaként folytatta pályafutását. 2010. augusztus 17-én hivatalosan elhagyta a Mercedest mely elengedte őt, hogy tesztpilótaként segítse a Formula–1-be 2011-től egyedüli gumiszállítóként visszatérő Pirelli felkészülését. A Mercedesszel való szakításra azért volt szükség, hogy Heidfeld új gumikról szerzett tapasztalata miatt ne kerüljön előnybe a Mercedes a fejlesztéskor a vetélytársakkal szemben. Heidfeld augusztus 17-én Mugellóban meg is kezdte a munkát ahol a Toyota legutóbb használt modelljét, a TF109-est használta. A kétnapos mugellói tesztet egy szintén kétnapos teszt követte Le Castelletben szeptember első hetében. A Pirelli tesztpilótájaként Jerezben szeptember 15-én és 16-án teljesítette harmadik és egyben utolsó tesztjét, mielőtt hivatalosan is életbe lépett a szerződése a Saubernél szeptember 17-én.

A 2010-es szezon utolsó öt versenyére Peter Sauber a gyengén teljesítő Pedro de La Rosa helyére szerződtette. Ezzel gyakorlatilag visszatért korábbi csapatához. A szezon zárultával a Sauber nem hosszabbította meg a szerződését.

A 2011-es szezon kezdete előtt Robert Kubica egy raliversenyen súlyos balesetet szenvedett, ami miatt a szezont előre láthatólag ki kell hagynia. Csapata, a Lotus Renault GP Heidfeldet választotta ki a helyettesítésre. A maláj nagydíjon megszerzett harmadik helyével rekordot döntött: ő az a pilóta a sportág történetében, aki a legtöbbször állhatott dobogón győzelem nélkül: nyolc második és öt harmadik helye van.^[3]

(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)

†: Nem fejezte be a futamot, de helyezését értékelték, mert teljesítette a versenytáv több, mint 90%-át.

‡: Mivel a versenyt félbeszakították, és nem teljesítették a táv 75%-át, ezért csak a helyezéséért járó pontok felét kapta meg.

2015-ben Heidfeld csatlakozott a Mahindra Racing csapatához és a Formula-E második évadának versenyzője lett.^[4]

Év	Csapat	Csapattárs	Autó	Kategória	Kör	Összetett Helyezés	Kategória Helyezés
1999	AMG-Mercedes	Christophe Bouchut Peter Dumbreck	Mercedes-Benz CLR	GT1	337	10.	5.
2012	Rebellion Racing	Nico Prost Neel Jani	Lola B12/60-Toyota	LMP1	367	4.	4.
2013	Rebellion Racing	Nico Prost Neel Jani	Lola B12/60-Toyota	LMP1	275	39.	7.
2014	Rebellion Racing	Nico Prost Mathias Beche	Rebellion R-One-Toyota	LMP1-L	360	4.	1.
2015	Rebellion Racing	Nico Prost Mathias Beche	Rebellion R-One-AER	LMP1	330	23.	10.
2016	Rebellion Racing	Nico Prost Nelson Piquet Jr.	Rebellion R-One-AER	LMP1	330	29.	6.

Nick Heidfeld jegyesével, Patricia Papennel, és 2005 nyarán született kislányukkal, Junival Svájcban él. Második gyermekük, Joda, 2007. július 21-én született. 2010. augusztus 16-án megszületett harmadik gyermekük, Justus.

Heidfeldnek két testvére van. Sven (1978. október 25.) szintén autóversenyző, megnyerte az 1997-es német Formula Renault bajnokságot, 2003-ban és 2004-ben pedig a Formula–3000-ben versenyzett. 2005 óta saját autóversenyző iskolát működtet, emellett kommentátorként dolgozik. A legidősebb fivér, Tim (1973. augusztus 2.) vállalkozó, egy pénzügyi tanácsadó cég ügyvezetője.

Heidfeldet gyakran hívják a médiában „Quick Nick”-nek („Gyors Nick”).

• ↑ Formula, 2015.08.10.: Gellérfi Gergő: Kiderült, hol folytatja Heidfeld. Formula.hu, 2015. augusztus 10. (Hozzáférés: 2015. augusztus 11.)

A Wikimédia Commons tartalmaz Nick Heidfeld témájú médiaállományokat.

• Nick Heidfeld hivatalos honlapja
• Heidfeld.lap.hu