Pusztaottlaka

Pusztaottlaka
Pusztaottlaka címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Vármegye	Békés
Járás	Mezőkovácsházai
Jogállás	község
Polgármester	Simonka György (független)[1]
Irányítószám	5665
Körzethívószám	68
Népesség
Teljes népesség	320 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	23,85 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	18,87 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 32′, k. h. 21° 00′46.533333333333, 2146.533333°N 21.000000°EKoordináták: é. sz. 46° 32′, k. h. 21° 00′46.533333333333, 2146.533333°N 21.000000°E
Pusztaottlaka Pozíció Békés vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Pusztaottlaka témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pusztaottlaka (románul Otlaca-Pustă) község Békés vármegye Mezőkovácsházai járásában. Két fő része Bagófalu és Tökfalu.

Orosházától keletre, Medgyesbodzás, Medgyesegyháza és Újkígyós között fekvő település. Szomszédai: észak felől Újkígyós, dél felől Medgyesegyháza, délnyugat felől Medgyesbodzás, északnyugat felől pedig Csabaszabadi. Kelet felől a hozzá legközelebb fekvő település Kétegyháza, de közigazgatási területeik nem találkoznak egymással.

A település területén, nagyjából észak-déli irányban végighalad a Csabaszabadi és Medgyesbodzás / Medgyesegyháza közt húzódó 4436-os út, ezen érhető el a végponti települések felől, illetve Tökfalu községrésznek ez a főutcája is. A másik nagyobb településrész, Bagófalu zsákfalunak tekinthető, közúton csak az előbbi útból keletnek kiágazó 44 145-ös számú mellékúton érhető el.

1928-ban alakult önálló községgé a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Ottlaka község Magyarországon maradt Meggyespuszta nevű exklávé határrészéből.

Bővebben: Polgármester-választások Pusztaottlakán

A grafikon jelenleg technikai problémák miatt nem áll rendelkezésre.

2001-ben a település lakosságának 73%-a magyar, 22%-a román és 1%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.^[5]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,9%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 26,5% románnak, 1,4% szlováknak (1,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 28,8%, református 4,3%, evangélikus 6,8%, görögkatolikus 0,3%, egyéb felekezethez (főleg ortodox) tartozott 34,2%, felekezeten kívüli 22,8% (2,8% nem nyilatkozott).^[6]

2022-ben a lakosság 85,5%-a vallotta magát magyarnak, 25,2% románnak, 1% szlováknak, 0,7% cigánynak, 0,3% németnek, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 14,5% volt római katolikus, 12,8% ortodox, 4,5% görög katolikus, 4,1% evangélikus, 3,8% református, 0,3% egyéb keresztény, 1,7% egyéb katolikus, 6,6% felekezeten kívüli (51,7% nem válaszolt).^[7]

A címerpajzs leírása: A négyelt pajzsmező jobb felső részében egy három levélből álló arany dohánylevél csokor látható. E szimbólum Pusztaottlaka Bagófalu nevű településrésznek a szimbolikája, ahol a múltban igen jelentős mértékben folyt dohánytermesztés. Innen származik a településrész elnevezése is.

A pajzs bal felső negyedében egy jobbra néző aranyszőrméjű két lábon álló, jobbra néző oroszlán látható. Az oroszlán két halmon áll. Az egyik halom Bagófalu, a másik Tökfalu szimbóluma. Az oroszlán mellső két mancsában aranykeresztet tart. Az oroszlán a heraldikában az erő, a bátorság és a kitartás szimbolizálja.

A község története során a leghosszabb ideig Csanád vármegyéhez tartozott. Az oroszlán a Csanád nemzetség címerállata is volt. Egyrészt ezért került a község címerében, másrészt azért is, mert államalapító királyunk Szent István Csanádot bízta meg, hogy ezt a területet is birtokló Ajtony vezért, aki nem volt hajlandó áttérni népével a pogány hitről a kereszténységre, azt csatában győzze le. 1003-ban ez meg is történt, így hálából Szent István királyunktól Csanád megkapta Ajtony birtokait. Aki az itt élő népet a keresztény hitre térítette. Jelenleg és a történelem során többször is Pusztaottlaka település Békés vármegye egyik községe. Békés vármegye címerállata szintén a két lábon álló oroszlán. Mindezek tették lehetővé és szükségszerűvé, hogy a község címerében is helyet kapjon az oroszlán, a keresztet magasban tartó oroszlán, mely nyugat felé néz. Országunk ezen területén, a 18. században betelepült Pusztaottlakai - akkor még Ottlaka-puszta néven, létesítette államalapító királyunk az első püspökségek között a Csanádi püspökséget.

A címerpajzs jobb alsó negyedében négy egyenes aranypólya található. Pusztaottlaka település négy nép letelepülésének eredménye. A magyarok, románok, a később Harrucken báró által a környékre telepített szlovákok és a dohánytermesztést meghosszabbító Elekről idetelepült németek (svábok) lakták és lakják a községet. A település címerében 1-1 aranypólya egy-egy népet szimbolizál.

Az osztott címerpajzs bal alsó negyedében (a hármas arany dohánylevélre átlósan) egy tök növény termése látható. Ez a heraldikakép a település másik részének, Tökfalunak a címerképe.

• Pusztaottlakáról származik Simonka György, a Békés megyei 4. számú egyéni választókerület korábbi országgyűlési képviselője.

• Román ortodox templom
• Likefest Park

• Világos, Románia

• Pusztaottlaka hivatalos honlapja
• Gyalogló