Mezőgyán

Mezőgyán
Mezőgyán címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Vármegye	Békés
Járás	Sarkadi
Jogállás	község
Polgármester	Dani Attila (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám	5732
Körzethívószám	66
Testvértelepülései	Lista Magyarhermány
Népesség
Teljes népesség	824 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	17,57 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	59,87 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 52′, k. h. 21° 32′46.866666666667, 21.53333333333346.866667°N 21.533333°EKoordináták: é. sz. 46° 52′, k. h. 21° 32′46.866666666667, 21.53333333333346.866667°N 21.533333°E
Mezőgyán Pozíció Békés vármegye térképén
Mezőgyán weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőgyán témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mezőgyán község Békés vármegye Sarkadi járásában.

Békés vármegyében, Sarkadtól északkeletre, Geszt nyugati szomszédságában fekvő település. További szomszédai: észak felől Zsadány, dél felől Újszalonta, délnyugat felől Sarkadkeresztúr, északnyugat felől pedig Okány. Délkeleti irányból Romániához, jobbára Nagyszalontához tartozó területek határolják; Sarkaddal közvetlenül nem határos.

Természetföldrajzi szempontból a Kis-Sárrét keleti vidékén fekszik.^[3]

Közigazgatásilag hozzá tartozik Nagygyanté is, amely a település központjától 7 kilométerre nyugatra terül el.

A két településrész közül Nagygyanté fekvése kedvezőbb, a közúti megközelítés tekintetében, mert áthalad rajta a Furtától Komádin és Sarkadon át egészen Gyuláig húzódó 4219-es út, ezen érhető el az említett települések mindegyike felől. Mezőgyán központja csak az előbbi útról letérve érhető el, Zsadány felől a 4242-es, Nagygyanté felől pedig a 42 154-es úton.

Keleti szomszédja, Geszt csak Mezőgyán központján keresztül közelíthető meg, ugyancsak a 42 154-es úton.

Vasútvonal nem érinti a települést, a legközelebbi vasútállomás a Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány-vasútvonal Okány vasútállomása.

Mezőgyán a 13. század elején már mint a királyi várszolgák lakhelye szerepelt.

1463-ban az Andacsy családnak volt itt birtoka, később a település kincstári birtok lett, aztán a borosjenői Tisza család lett itt birtokos.

1552-ben Bay Péternek is volt itt kisebb részbirtoka.

A 20. század elején Tisza Kálmán és a nagyváradi 1. sz. püspökség birtoka volt.

Mezőgyánhoz tartoztak Kéza, Nagy-Gyanté, Kis-Gyanté puszták is.

A falu határában, a Mezőgyán és Gyanté puszta közötti Csapás-éren a törökdúlások alatt egy ütközet zajlott le.

Az 1870-es években itt, a Csapás-ér mellett gátépítést végeztek, s a munkálatok során nagy mennyiségű török kardot, zablát, kengyelt, nyeregkápát stb. találtak.

A trianoni békeszerződés előtt Mezőgyán Bihar vármegye cséffai járásához tartozott.

• 1990–1994: Szabó István (MSZP)^[4]
• 1994–1998: Czégény Mihály (független)^[5]
• 1998–2002: Szabó István (MSZP)^[6]
• 2002–2004: Szabó István (MSZP)^[7]
• 2004–2006: Zsoldos Zoltán (független)^[8]
• 2006–2010: Zsoldos Zoltán (független)^[9]
• 2010–2014: Zsoldos Zoltán (független)^[10]
• 2014–2019: Dani Attila (Fidesz-KDNP)^[11]
• 2019–2024: Dani Attila (Fidesz-KDNP)^[12]
• 2024– : Dani Attila (Fidesz-KDNP)^[1]

A településen 2004. július 25-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.^[13] A posztért aránylag sok, öt jelölt indult, de a győztes egymaga is majdnem meg tudta szerezni a szavazatok abszolút többségét, 48,73 %-os eredményével.^[8]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,3%-a magyarnak, 19,1% cigánynak mondta magát (15,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 4,7%, református 39,6%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 31,6% (21,6% nem nyilatkozott).^[15]

2022-ben a lakosság 94,2%-a vallotta magát magyarnak, 8% cigánynak, 0,5% románnak, 0,2% németnek, 0,2% bolgárnak, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,8% volt református, 2% római katolikus, 0,2% evangélikus, 0,1% ortodox, 0,3% görög katolikus, 2,1% egyéb keresztény, 0,2% egyéb katolikus, 36,2% felekezeten kívüli (31,7% nem válaszolt).^[16]

A 19. század közepén élt egy kis zsidó közösség a faluban. Temetővel, imaházzal rendelkeztek. Temetőjük területét a gróf Tisza családtól kapták. A holokauszt idejére minden zsidó család elköltözött. A kis sírkertet a háború után megszüntették.

• Református temploma, amely 1794-ben épült. Az előző, román kori templom a korabeli leírások alapján még 1721-ben is fennállt.
• A településtől keletre halad el a szarmaták által 324–337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

• Itt töltötte gyermekkorának nyarait Bíró Lajos sztárséf.^[17]

• Mezőgyán honlapja Archiválva 2019. július 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A Mezőgyáni Református Missziói Egyházközség honlapja
• A Mezőgyáni Református Missziói Egyházközség és a Geszti Ref. Egyházközség Facebook oldala a Facebookon
• Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  

Magyarhermány

Kisbacon