Sas-hegy

Nem tévesztendő össze a következővel: Sashegy (a városrész).

Sas-hegy
A hegy a Kis-Sváb-hegy felől
Magasság	266 m
Ország	Magyarország
Hegység	Budai-hegység
Elhelyezkedése
Sas-hegy Pozíció a Budai-hegység térképén
é. sz. 47° 28′ 52″, k. h. 19° 00′ 59″47.481111111111, 19.01638888888947.481111°N 19.016389°EKoordináták: é. sz. 47° 28′ 52″, k. h. 19° 00′ 59″47.481111111111, 19.01638888888947.481111°N 19.016389°E
Sas-hegy Pozíció Budapest térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Sas-hegy témájú médiaállományokat.

A Sas-hegy Budapesten található, 266 méter magas magaslat. A terület egy része Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület néven 1958-tól természetvédelem alatt áll. A tanösvény csak szakvezetéssel látogatható.

Budapest XI. kerületének és Budapest XII. kerületének határán, a Széchenyi-hegytől keletre, a Gellért-hegytől délnyugatra, a Sasadnak nevezett városrész peremén található. Főútja a Hegyalja út, a természetvédelmi terület bejáratát erről letérve a Korompai utca – Tájék utca útvonalon lehet megközelíteni.

Háromcsúcsú hegy. Déli és keleti oldalán látványosan meredek, sziklás, részben kopár felszínű. Észak felől Németvölgy, délről Sasad lankái határolják. Kelet felől a Gellért-hegy, nyugati irányból a Széchenyi-hegy a szomszédjai.

Bővebben: Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület#A Sas-hegy állatvilága és Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület#A Sas-hegy növényvilága

A dolomit sziklacsúcs jellegzetes társulása a dolomitsziklagyep, amely a Budai-hegységben gyakori, de ritka és védett növény- és állatfajoknak ad otthont. A hegy, különleges mikroklímája miatt maradványfajok és bennszülött fajok fennmaradását tette lehetővé. Állatvilágából a pannon gyík és a bikapók, növényvilágából a nőszirom, a budai nyúlfarkfű, a magyar gurgolya, a Szent István-szegfű, a Sadler-imola és a csikófark emelkedik ki. A kutatók 173 pókfajt azonosítottak a hegyen, amelyek közül négy az egész világon csak itt honos.

Bővebben: Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület#A Sas-hegy geológiája

A Sas-hegy dolomitos kőzetébe épült a budai márga, amelynek térfogata a vízfelvétellel együtt változik.

A hegy lassan csúszik délre a ráépített házakkal együtt, amelyeknek a falai a talaj tulajdonságai miatt gyakran megrepedeznek. A talaj mozgásához valószínűleg az is hozzájárul, hogy a természetes lefolyó árkokból az idők során feltöltéssel utak keletkeztek, ilyen például a Sasadi út egy része, vagy a sasadi városrészben az őszibarackos kertek egyszerű betemetésével, buldózeres talajegyengetés és feltöltés után megépített Gazdagréti lakótelep.^[forrás?]

Az 1990. évi népszámlálás adatai szerint a Sashegy lakossága 9030 fő volt, ebből 7969 a XI., 1061 fő a XII. kerületi részen lakott.

A Sas-hegy XII. kerületi oldalán működik az Arany János Általános Iskola és Gimnázium, a XI. kerületi oldalon a Farkasréti Általános Iskola.

A Sas-hegy meredek lejtőjén, az Arany János iskola közelében egy föld alatti alagútban működik 1966-tól a budapesti földrengésjelző obszervatórium (az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézete részeként). Az alagutat a második világháború alatt építették katonai célokra, Budapest légvédelme irányításának részét képezte, de a polgári lakosság is használhatta légoltalmi óvóhelyként. A magasabbik csúcson légvédelmi üteg kiépített állása volt, melynek romjai még ma is látszanak.

• 
  a fogadó épület a természetvédelmi területen
• 
  kilátó pont a természetvédelmi területen
• 
  Budai Sas-hegy Természetvédelmi terület
• 
  Budai Sas-hegy Természetvédelmi terület
• 
  Budai Sas-hegy Természetvédelmi terület
• 
  Budai Sas-hegy Természetvédelmi terület

• 
  Sas-hegy légi felvételen
• 
  Sas-hegy madártávlatból
• 
  Sas-hegy - légi fotó

Budapesten egyéb magaslatokat is Sas-hegynek neveznek. Ezek:

• Szintén a XI. kerületben egy domb a kerület délnyugati határában.
• Pestszentlőrincen egy kisebb, kb. 150 méter magas domb, német neve Adlerberg, vagy Gansberg.

• Pápa Miklós – Dénes György: Budai-hegység útikalauz. Sport, Budapest, 1982. 262. oldal ISBN 963 253 300 3
• Dr. Pécsi Márton - Budapest természeti földrajza (Akadémiai Kiadó, 1959) ISBN 2399983105337
• Dr. Seifert Tibor - A főváros nyugati kapuja (Újbuda önkormányzata, 1998) (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963-3-4828-4

• A korábbi „sas-hegy.hu” jelenleg erre a lapra irányít át
• A Sas-hegy Védő Egyesület honlapja
• A Duna–Ipoly Nemzeti Park honlapja
• Sas-hegyi látogatóközpont a Duna-Ipoly Nemzeti Park honlapján
• Sas-hegyi földrengésjelző obszervatórium
• A Sas-hegy Természetvédelmi Terület adatlapja a vendegvar.utazom.com honlapján
• Halász Antal képei a Budai Sas-hegy Természetvédelmi Területről
• Tanösvény és interaktív kiállítás a Sas-hegyen. greenfo.hu, 2008. június 14. (Hozzáférés: 2014. április 26.)
• Budapest ostroma 1944-45 (Sas-hegy) Archiválva 2014. július 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A magyar földrengéskutatás története az I. világháborútól napjainkig (foldrenges.hu)