Szőts István

Ez a szócikk Szőts István filmrendezőről szól. Hasonló címmel lásd még: Szőcs István (egyértelműsítő lap).

Szőts István (Szentgyörgyválya, 1912. június 30. – Bécs, 1998. november 6.) Kossuth-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró.

Az Aba-Novák Vilmos és Iványi-Grünwald Béla esti iskoláján folytatott festészeti tanulmányok után, 1939-ben a Hunnia Filmgyárban kezdte pályáját. A korszak „fehértelefonos" filmjeinél modernebb, filmszerűbb stílus elvét valló író-producer, Zilahy Lajos mellett volt asszisztens. Már első játékfilmjétől, az 1942-ben, a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon művészeti kategóriában díjat nyert Emberek a havason című, korszakalkotó műtől kezdve Szőts magyarországi pályája politikai meghurcoltatások tanúságtétele volt. A filmet 1945 előtt „nem elég mély", 1945 után „túl mély katolicizmusa, hamis népiessége" miatt támadták. 1947-ben forgatott másik remekművét, az Ének a búzamezőkrőlt „népieskedőnek, klerikálisnak" bélyegezve betiltották. Szőts tervei politikai, ideológiai okok miatt rendre meghiúsultak.

Az 1956-os forradalom tragédiája után, amelynek filmes megörökítésében is részt vett, az emigráció mellett döntött. 1957-ben nem tért vissza a velencei filmfesztiválról, ahol Melyiket a kilenc közül? című filmjével díjat nyert, s attól kezdve Bécsben élt.

Filmes munkássága elsősorban az olasz és az osztrák kultúrára hatott. 1942-ben az olasz neorealizmus későbbi nagyjai, Carlo Lizzani, Umberto Barbaro, Alberto Lattuada stb. lelkesen magasztalták az Emberek a havason humanizmusát, merész szociális témáját, természetességét, vizuálisan sűrített, balladisztikus stílusát, ellenfényes technikáját. De Sica szicíliai forgatást ajánlott neki Giovanni Verga parasztok, halászok, kénbányászok életét ábrázoló, súlyos, misztikus hangvételű novelláiból, a terv azonban a szövetségesek partraszállása miatt meghiúsult.

1959–1971 között Szőts osztrák kultúrfilmeket készített. 1964–1969 között filmrendezést tanított az Osztrák Filmakadémián. Osztrák művészeti dokumentumfilmjeiben az európai kultúra és hagyományok világát elevenítette föl. A Stephansdom gótikus tornyának bemutatásában a föl-le lóduló kamera a gótika égbetörő parancsát követi, csak 1-1 gótikus síremléken vagy állatfigurán megállva tágítja ki a képet az egész monumentális műre. A Monarchia agóniájának, a századforduló szecessziós és expresszionista művészetének, Gustav Klimt és Egon Schiele életművének állított emléket a két festőóriásról készített kisfilmjeiben.

Az 1970-es évek óta sokat tartózkodott Magyarországon. Megvalósulatlan filmtervei közül a G. B. L. (Gróf Batthyány Lajos főbenjáró pere és vértanúsága) című irodalmi forgatókönyve 1987-ben jelent meg a Magvető Kiadónál; a „Röpirat a magyar filmművészet ügyében” című, 1945-ben írt reformtervezetének reprint kiadása pedig 1989-ben a Magyar Filmintézetben.

2013 óta nevét viseli a Magyar Művészeti Akadémia Film- és Fotóművészeti tagozatának díja (Szőts István-díj).

• Emberek a havason (1942)
• Ének a búzamezőkről (1947)

• Látogatás Kisfaludi Stróbl Zsigmond műtermében (1940)
• Kádár Kata (1944)
• Szerelmes szívek – Kádár Kata (1944, szkeccsfilm)
• Kövek, várak, emberek (1955)
• Melyiket a kilenc közül? (1957)

• Kaiser Derzeitwende (Maximilian császár, az utolsó lovag) 1959
• Hallstadti ballada (Hallstatter Ballade) 1960
• Stephansdom 1962
• Das Grabmal des Kaisers (A császár síremléke) 1962
• Wiener Prater (A bécsi Práter) 1965
• Betty Fischer 1968
• Gustav Klimt 1969
• Egon Schiele 1971
• Remigius Geyling 1971
• Otto Wagner 1971
• Fritz Wotruba (1971)

• Röpirat a magyar filmművészet ügyében; Független Ny., Bp., 1945 (hasonmásban: MMA, Bp., 2015)
• G. B. L. Gróf Batthyány Lajos főbenjáró pere és vértanúsága. Irodalmi forgatókönyv; Magvető, Bp., 1987 (Nemzet és emlékezet)
• Szilánkok és gyaluforgácsok. Egybegyűjtött írások; szerk. Pintér Judit, Zalán Vince; Osiris, Bp., 1999
• Tetemrehívás. Az utolsó nádor; MMA, Bp., 2018 + DVD

• Biennálé díja a legművészibb filmnek – Velencei Nemzetközi Filmfesztivál (1942)
• Dokumentumfilm kategória díja – Velencei Nemzetközi Filmfesztivál (1956)
• Biennálé 2. díja – Velencei Nemzetközi Filmfesztivál (1957)
• Osztrák filmdíjak (1962, 1969)
• Magyar Művészetért díj (1990)
• Kossuth-díj (1992)
• Filmszemle életműdíja (1994)
• Magyar Örökség díj (1996)

• A csillagok járásával... Szőts Istvánnal beszélget Szabó Balázs; Gondolat, Budapest, 2022 ISBN: 9789635562435
• Szőts István (1912-1998)
• Hangosfilm Archiválva 2009. november 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
• IMDb Velencei Nemzetközi Filmfesztivál díjazottjai, 1942

• Szőts István filmjei
• Szőts István filmrendező az MMA honlapján
• Ember a Havason. Szőts István 100; szerk. Pintér Judit, Záhonyi-Ábel Márk; Kosztolányi Dezső Kávéház Kulturális Alapítvány, Bp., 2013