Vitfalva

Vitfalva (Vítkovce)
Vitfalva zászlaja
Vitfalva zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásIglói
Rangközség
Első írásos említés1253
PolgármesterJozef Olejník
Irányítószám053 63
Körzethívószám053
Forgalmi rendszámSN
Népesség
Teljes népesség634 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség111 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság406 m
Terület5,22 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 55′ 40″, k. h. 20° 43′ 15″48.927778°N 20.720833°EKoordináták: é. sz. 48° 55′ 40″, k. h. 20° 43′ 15″48.927778°N 20.720833°E
Vitfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vitfalva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vitfalva (1892-ig Vitkócz, szlovákul: Vítkovce, németül: Witkensdorf vagy Witkowetz)[2] község Szlovákiában, a Kassai kerület Iglói járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Vitfalva a Hernád partján fekszik, Iglótól 13 km-re keletre található.

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek szerint a község területén már a bronzkorban is éltek emberek.

A falu nevét 1253-ban IV. Béla király adománylevelében említik először, melyben a király Vitknek és utódainak adja a Hernád melletti erdőt. Határában már ekkor rézlelőhelyek voltak. Legfőbb nevezetessége, a római katolikus temploma a 13. században épült. A falu neve 1343-ban „Vythkfalua” néven szerepel egy oklevélben. Nevét egykori birtokosáról, Vitkről kapta. Vitfalva 1526 és 1848 között a szepesi káptalan faluja volt. Lakói főként mezőgazdasággal, vászonszövéssel, vaskohászattal foglalkoztak.

A római katolikus templom egyik freskója

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VITKÓCZ. Német falu Szepes Várm. földes Ura a’ Szepesi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Körtvélyesnek szomszédságában, és annak filiája; határja hegyes vőlgyes, a’ záporok is járják, egyéb javai középszerűek.[3]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Vitkócz, Szepes v. tót f. Körtvélyes fil. 187 kath. lak. F. u. a szepesi káptalan. Ut. p. Lőcse.[4]

A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesváraljai járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

A falu lakossága 1910-ben 182 fő volt, többségben szlovák, jelentős cigány kisebbséggel.

2001-ben 509 fős lakosságából 444 szlovák és 47 cigány.

A 2011-es évben lakossága 580 fő számlált, ebből 579 szlovák nemzetiségű.

Nevezetességei

[szerkesztés]

A Szent Fülöp és Jakab apostoloknak szentelt római katolikus temploma a 13. században épült, a 18. században barokk stílusban építették át. Freskói a 14. században készültek, melyek egyike a Szent László legendát ábrázolja.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]