Budapest–Esztergom-vasútvonal

Budapest–Esztergom-vasútvonal
Stadler FLIRT motorvonat Pilisvörösváron
Vonal:	2
Hossz:	53 km
Nyomtávolság:	1435 mm
Üzemeltető:	MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:	100 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest–Esztergom-vasútvonal témájú médiaállományokat.
Jelmagyarázat 0 Budapest-Nyugati pályaudvar Ferdinánd híd megszűnt kiágazás a raktári iparvágányok felé Dózsa György út iparvágány a Hun utcai honvédség felé Róbert Károly körút 100a Szolnok, 142 Kecskemét felé Szegedi út / Teleki Blanka utca 3 Rákosrendező Rákos-patak Magyar Vasúttörténeti Park felé Körvasúti elágazás 70 Vác, 71 Vácrátót felé üzemi vágány az Istvántelki Főműhely felé 6 Vasútmúzeum mh. Körvasúti elágazás Szent László út Chinoin Gyógyszergyár és az Újpesti Erőmű felé kiágazás az Angyalföld kocsiszínbe Béke utca 7 Angyalföld Újpalotai út megszűnt Vizafogó vasútvonal 8 Újpest mh. Váci út Újpesti vasúti híd (Duna) volt aquincumi delta az Óbudai Gázgyár felé (Szentendrei út) vonala 10 Aquincum HÉV összekötővágány iparvágány az Óbudai Fűtőműhöz Aranyhegyi-patak 12 Óbuda Pomázi út Tégla- és Cserépipari Vállalat megszűnt iparvágánya 13 Aranyvölgy mh. 14 Üröm mh. Aranyhegyi-patak 15 Budapest – Pest vármegye határ 11 106 Valkó út 19 Solymár mh. 21 Szélhegy mh. megszűnt iparvágány a pilisszentiváni szénbányák felé 22 Solymártelep (megszűnt) Aranyhegyi-patak 22 Vörösvárbánya mh. 23 Pilisvörösvár Fő utca Tó utcai viadukt 25 Szabadságliget mh. Őrhegy utca a megszűnt pilisvörösvári dolomitvasút hídja 27 Őrhegy forgalmi kitérő Kopár-hágói vasúti alagút 30 Pázmáneum mh. 31 Klotildliget mh. Bajcsy-Zsilinszky út 32 Piliscsaba 34 Magdolnavölgy mh. 36 Pilisjászfalu mh. 38 Pest – Komárom-Esztergom határ 39 Piliscsév mh. Kenyérmezői-patak 41 Leányvár iparvágány a Preymesser telepe felé megszűnt iparvágány a Dorogi Mészmű felé 46 Dorog Esztergomi út iparvágány a Dorogi hulladékégető felé Tokod elágazás 4 Almásfüzitő felé Kenyérmezői-patak 49 Esztergom-Kertváros 50 Esztergom-Tábor (megszűnt) Szentléleki-patak iparvágány a Suzuki autógyárba Kincses-patak 53 Esztergom

A Budapest–Esztergom-vasútvonal a MÁV 2-es számú, Rákosrendező elágazás és Újpest, valamint Aquincum és Pilisvörösvár között kétvágányú, a többi szakaszon egyvágányú, villamosított budapesti elővárosi vonal. A Budai-hegység, a Pilis és a Gerecse között, a Solymári-völgyben és a Dorogi-medencében kanyargó vasútvonalon – a legmagasabban fekvő szakaszon – található Magyarország leghosszabb vasúti alagútja, a Kopár-hágói vasúti alagút.

A 2001-es népszámlálás szerint a főváros egyik legjelentősebb hivatásforgalommal rendelkező agglomerációs települései a vonal mentén találhatóak. A kibocsátott munkavállalók száma és aránya szerint csökkenő sorrendben Solymár, Pilisvörösvár, Piliscsaba, Esztergom és Dorog voltak.^[1] A vasútvonal több olyan települést is átszel, amely érintett az észak-budai térségben illetve a pilisi medencékben (Pilisvörösvári-árok, Dorogi-medence) kibontakozó szuburbanizációs fejlődésben. E településeken az 1990-es évek közepe óta a népesség gyors iramban gyarapodik, ezért szükség van a vasútvonal modern, elővárosi vasúttá történő kiépítésére. A vonal felújítása és átépítése 2012. május és 2015. augusztus között zajlott. 2018 áprilisában a korszerű villamos motorvonatok forgalomba állításával fejeződött be.

A Kenyérmező–Budapest vasútvonal megépítése 1893-ban kezdődött, megnyitása 1895-ben történt, eredetileg HÉV-ként (Budapest-Esztergom-Füzitői helyi érdekű Vasút Rt.).^[2] Megépülésének elsődleges célja a budapesti gyárak és a lakosság dorogi szénnel való ellátása volt. (...előjog biztosíttatik egyúttal minden oly vasútvonalra, mely az Esztergom-vidéki kőszéntelepeket, akár önállóan, akár már létező vonalakhoz való csatlakozással Budapest irányába összeköttetésbe hozná., részlet az Országgyűlés 1893. XL. sz. törvényéből). Kenyérmező és az esztergomi végállomás közötti 4 kilométeres szakasz már 1891-ben elkészült az Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonal részeként. A 780 méter hosszú Kopár-hágói vasúti alagút a vonallal azonos időben készült el.^[3] A Mária Valéria híd pedig már úgy épült meg, hogy később a vasútvonal keresztül vezethető legyen rajta Párkány-Nána vasútállomásig. Ez a terv azonban sosem valósult meg.

Az esztergomi HÉV 1931-ben, a nagy gazdasági világválság idején került a MÁV tulajdonába.^[4] Megnyitása nagyban hozzájárult a környék fejlődéséhez (az azóta eltelt időszak alatt a vonal mentén fekvő települések össznépessége – Budapest nélkül – 28 000 főről 82 000 fő fölé emelkedett), ebben az időszakban kezdtek kiépülni a piliscsabai üdülőtelepek és a dorogi munkástelepek a vonal mentén, megindult a szuburbanizáció és az iparosodás. A vasút megépülte előtt ezer lelkes Dorog népessége a második világháború előtt meghaladta a 8000 főt. Az 1940-es évek elején már naponta 6-800 ember ingázott a budapesti munkahelyére (főleg az Óbudai Gázgyárba, az újpesti textilgyárba és bőrgyárba, az Egyesült Izzóba, a Váci úti csavargyárba és a Láng Gépgyárba, az Óbudai Hajógyárba és a kőbányai MÁVAG-ba). A háborús konjunktúra miatt megnőtt a kereslet a dorogi szén iránt, így a teherforgalom is nagy mértékben növekedett. 1944. december 24-én este szovjet csapatok felrobbantották az Esztergom és Budapest között közlekedő vonatot.^[5]

A második világháború végén felrobbantott újpesti vasúti híd újjáépítéséig, 1955-ig a vonatok Aquincumtól a Szentendrei (ma H5-ös) HÉV-vel közös pályán közlekedtek. A személyvonatok Buda-Császárfürdőig, a tehervonatok pedig előbb a jobb parti körvasúton át a Déli pályaudvarra, majd 1950-től a frissen átadott Árpád hídon át (Filatorigát teherpályaudvar – Szentendrei út – Árpád híd – Vizafogó – Angyalföld vasútállomás útvonalon) közlekedtek Pestre. Az 1956-os forradalom alatt népfelkelők felrobbantották a pályát Dorog és Leányvár között. A nagy teherforgalom miatt leromlott állapotú pályát az 1960-as években modernizálták.

1996-ban emléktáblát avattak az esztergomi vasútállomáson és a Nyugati pályaudvaron a vonal megnyitásának századik évfordulóján. Az eredetileg az Óbudai Gázgyár számára létesült Aquincum megállóhelyet – az átszállás megkönnyítése céljából – 2001-ben közelebb helyezték a Szentendrei úthoz, az Aquincumi Múzeum romkertje mellé. (2015-től pedig az út nyugati oldalára, a Szentendrei HÉV azonos nevű megállójához.) A MÁV 23 korszerű Siemens Desiro motorvonatot állított forgalomba 2003-ban és 2005-ben, valamint a görög vasutaktól átvett 8 motorvonatot 2010-ben, így jelenleg 31 ilyen típusú járművel rendelkezik. Az 53 km-es Esztergom–Budapest-távolságot a vonat másfél óra alatt tette meg általában, mivel az elavult pályán csak 60 km/h sebességgel lehetett közlekedni. Mivel a vonal egyvágányos volt, emiatt a vonatok keresztnél gyakran várakozni kényszerültek, de mindez a 2012-2015 közötti felújítással megszűnt. 2006 decemberében bevezették az ütemes menetrendet Esztergom és a Nyugati pályaudvar között.

2008-2009 között átépítették az Újpesti vasúti hidat, amely során az egész acélszerkezetet lecserélték, valamint a hídpilléreket megerősítették. A munkálatok befejezése óta 80 km/h-val haladhatnak a vonatok az addigi 30 km/h-s lassújel helyett. A személyvonatok 2008 nyarán és az azt követő hétvégéken a második világháború utáni állapotnak megfelelően a Szentendrei HÉV vonalán Margit híd állomásig közlekedtek.

A vonalon 3 év 2 hónapig, 2012. június 16-tól 2015. augusztus 19-ig felújítási munkák zajlottak, Pilisvörösvár és Esztergom között,^[6] 2013. áprilisától pedig Budapest-Árpád híd autóbusz-állomás és Esztergom^[7] (2013 decemberétől Piliscsaba) között vonatpótló autóbuszok közlekedtek.^[8] Budapest-Nyugati pályaudvart, Újpest megállóhelyet, Rákosrendező, Angyalföld állomásokat és Vasútmúzeum megállóhelyet az autóbuszok nem érintették.

2013. december 12-én átadták az Esztergom-Pilisvörösvár között megújult egyvágányú, 32,7 km-es vasútvonalat, amely magába foglalja a 2 kilométeres Őrhegy forgalmi kitérőt a Terranova gyárnál. Piliscsaba és Esztergom között a sebesség a korábbi 60 kilométerről 70–100 kilométerre nőtt, ezzel a teljes szakaszon majdan 20 perccel csökken a menetidő. A vasúti forgalom 2013. április 2-ától december 14-ig szünetelt, majd 2013. december 15-étől indult meg. Az átadott szakaszon 11 helyszínen összesen 1170 P+R és 422 B+R parkoló épül. Dorog állomás mellett az átszállást megkönnyítendő buszfordulót alakítottak ki. Új megállóhely létesült Magdolnavölgynél. Új közúti aluljáró épült a Terranova gyár térségében és a 10-es főút forgalmának átvezetésére a pilisvörösvári állomás végében. Átépítették és biztonságosabbá tették Pilisvörösváron a Kálvária és az Őrhegy utcáknál található két felüljárót, a Piliscsabai úton és a Tó utcában lévő közúti aluljárókat is. Új gyalogos aluljáró vagy átjáró épült Szabadságligeten, Piliscsabán, Pilisjászfalun és Piliscséven. A Pilisvörösvár és Piliscsaba közötti vonalszakasz kivitelezője a Szemafor Konzorcium (A-Híd Építő Zrt., Vasútépítők Kft., H.F. Wiebe GmbH & Co. KG.), nettó 10,4 milliárd forint értékben. A Piliscsaba és Esztergom közötti vonalszakasz kivitelezője az Inflexió Konzorcium (Vasútépítők Kft., H.F. Wiebe GmbH & Co. KG, A-Híd Építő Zrt.) volt nettó 8,7 milliárd forint értékben.^[9]

2015. augusztus 11-én megindult a 10 napos utasok nélküli üzem,^[10] amelyet 2015. augusztus 20-án a teljes üzem indulása követett.^[11] A 44,5 milliárd forintos projekt befejezése 2015. augusztus 20-a, azaz az eredeti határidőhöz mérten másfél év késéssel adták át a teljesen felújított vonalat.^[12]

A villamosítás, valamint a rekonstrukcióhoz csatolt egyéb feladatok elvégzéséhez 2016. június 30-án kezdhettek neki a kivitelezők, a szerződés értéke 33,6 milliárd forint volt. A beruházás keretében elkészült az Angyalföld – Újpest közötti új, 2. vágány, illetve a teljes szakaszon kiépítették a kiegészítő biztosítóberendezéseket.^[13] 2018 áprilisában üzembe helyezték az új D55 típusú biztosítóberendezéseket Leányvár, Esztergom-Kertváros és Esztergom állomásokon, így április 9-től már csak villamos vontatású FLIRT vonatok közlekednek,^[14] amely miatt a korábbi 1 óra 28 perces menetidő 1 óra 9 percre csökkent.^[15] A korábbi dízel motorvonatok és dízelmozdonyok ezzel eltűntek a vasútvonalról. Május 20-án pedig a vonatok jobb menetdinamikáját kihasználó zónázó menetrendet is bevezették. Az új  Z72 -es zónázó vonatok piliscsabai zónahatárral közlekednek. Piliscsabáig csak a jelentősebb állomásokon és megállóhelyeken állnak meg, onnantól Esztergomig mindenhol.

A Budapest–Esztergom-vasútvonalat igénybe vevő utasok számát az alábbi táblázat tartalmazza, nem számítva a jogszabály alapján díjmentesen utazókat (65 év felettiek, 6 év alattiak, határon túli magyarok, díjmentesen utazó diákcsoportok), valamint a fővároson belül Budapest-bérletet használókat.^[17]

A vonalon a teherszállítás csak Esztergom és Esztergom-Kertváros között gyakori, a további szakaszon elenyésző. A tehervonatok nagy részét M44, a Budapest felé közlekedö vonatokat ÖBB 1116 sorozatú mozdony továbbítja.^[forrás?]

2022 januárjától emeletes Stadler KISS motorvonat is közlekedik a vonalon.

2018. április 9-étől 12, korszerű, villanyvontatású Stadler FLIRT motorvonatok közlekednek a teljes vonalon. Esztergom és Budapest-Nyugati Pályaudvar között óránként 2 vonatpár, egy gyorsított és egy zónázó közlekedik. Hétköznap napközben Piliscsaba és Angyalföld között óránként egy személyvonatpár közlekedik.

A motorvonatok mindegyike a MÁV-START 2014–2015-ben forgalomba állított 42 kék-sárga Stadler FLIRT motorvonata közül származnak.

2018 előtt hétköznaponként 25, hétvégenként 19 modern Siemens Desiro vonatpár közlekedett rajta, általában óránként Esztergomba, a reggeli és délutáni csúcsidőszakban félóránként Piliscsabán fordulva, melyeken mozgásukban korlátozott személyek utazása és kerékpár szállítása is megoldható volt. A Desirók előtt, 2002-től az orosz államadósság terhére beszerzett MÁV 6341 sorozatú dízel motorkocsik jártak a vonalon, korábban MÁV M41-es mozdony vontatta Bhv vagonos járművek. A villamosítás után a Desirók a Budapest–Kecskemét-vasútvonalra is kerültek, de 2019 áprilisában a Budapest–Pécs-vasútvonal felújított pályaszakaszának üzembe helyezésével ezek a motorvonatok váltották fel a Bzmotokat a Székesfehérvár–Pusztaszabolcs-vasútvonalon is.

A 2019–2020-as menetrendi időszakban átalakult és bővült a menetrendi struktúra: hétköznaponként Esztergom és Budapest-Nyugati pályaudvar között óránként 2 vonatpár, egy gyorsított és egy zónázó, illetve Piliscsaba és Angyalföld között óránként két személyvonatpár közlekedik. Változott a vonatok megállási rendje is, mely struktúrájában alapvetően egy zónázó rendszer, amiben a Piliscsaba és Esztergom közötti, illetve innen Budapestre utazókat a zónázó és gyorsított vonatok, míg Piliscsaba és Budapest közötti utasokat a személyvonatok szolgálják ki, amelyek Piliscsabán túl nem mennek. A közvetlenül nem kiszolgált útvonalakhoz Piliscsabán a személy illette zónázó és gyorsított vonatok közötti átszállási idő jelentősen lerövidült, 8 percre csökkent. 2020-ban az Angyalföld-Piliscsaba járatokat a külső Körvasúton Rákosig hosszabbították S76 néven.

A 2022/23-as menetrend bevezetésével egységesítették a menetrendet, a G72/Z72 páros helyett egységesen Z72 zónázó vonatok közlekednek félóránként. Peremidőszakban és csúcsidőben visszavezetésre került néhány S72 vonat, melyek közvetlen eljutást biztosítanak a Nyugati pályaudvarra.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A felújítás utáni menetrendi struktúrával szemben két nagyobb kritika is érkezett közlekedési szakemberek és az utasok által: egyrészt a személyvonatok alacsony utasforgalomra hivatkozva, felváltva kihagyták Óbuda állomást vagy Üröm megállóhelyet, illetve a zónázó és gyorsított vonatok ugyanezt tették Piliscsév és Magdolnavölgy megállóhelyeken, ezáltal 4 megállóhelyen is csak óránként egy vonatra lehetett felszállni. A másik kritika a menetrenddel szemben, hogy a személyvonatok csak Angyalföldig közlekedtek, ezáltal a személyvonattal utazók számára a Nyugati pályaudvar csak többletkiadással és metrózással, vagy hosszú angyalföldi átszállással volt elérhető.

A lista a 2022–2023-as menetrend adatait tartalmazza.^[21][22]

2020 októberétől a korábban Piliscsaba és Angyalföld között közlekedő S72-es személyvonatok Angyalföldtől a körvasúton át Rákos vasútállomásig közlekednek S76-os jelzéssel. A körvasúton Újpalota néven új megálló épült a 7-es buszcsalád Molnár Viktor utcai megállójától 350 méterre.^[23][24]

• 
  Stadler FLIRT motorvonat Piliscsabán
• 
  A 2-es vonal kezdőpontja: A Nyugati pályaudvar egy a ma már a vasútvonalon nem közlekedő Siemens Desiro motorvonattal
• 
  Esztergom – végállomás
• 
  A dorogi állomás
• 
  Emléktábla a vonal megnyitásának centenáriumán
• 
  Siemens Desiro Szabadságligeten 2015-ben, a felújítás után, de még a villamosítás előtt
• 
  Z72 zónázó vonat Újpesten

• Budapest - Esztergom, vasúttörténet. [2009. április 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 7.)
• Kemsei Zoltán: Nyárig Esztergomba csak busszal utazhatunk. Indóház Online, 2013. március 29. (Hozzáférés: 2015. március 7.)

A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest–Esztergom-vasútvonal témájú médiaállományokat.

• A Budapest-Esztergom vonal vasútállomásai. vasutallomasok.hu. [2020. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 25.)
• The Railway Line Budapest - Esztergom (Nr. 2.) 2005. YouTube
• The Line Esztergom - Budapest (Nr. 2) 2019. YouTube

• Újpesti vasúti híd
• M3-as metróvonal
• M5-ös metróvonal